KUTATÁS

Dávid András

A kapitalizmus megjelenése a Bibliában

2019.12.28

 

Előszó, Philips

 

Gratulálunk! Ön egy teljesen automatikus, önműködő tejhabosítót is tartalmazó Philips kávéfőzőt vásárolt! A Philips által biztosított teljes körű támogatáshoz kérjük, regisztrálja termékét a www.philips.com/welcome oldalon. A készülékkel egész kávészemekből készíthető presszókávé. Az automatikus tejhabosító segítségével egyszerűen és gyorsan készíthető tökéletes kapucsínó. A használati útmutatóban a készülék beüzemeléséhez, használatához, tisztításához és vízkőmentesítéséhez szükséges minden információ megtalálható.

Keresse fel weboldalunkat a www.philips.com/support címen, amennyiben bármilyen gondja támad a készülékkel, illetve ha egyéb kérdése merülne fel. Itt részletes tájékoztatás kaphat a készülék tisztításáról és karbantartásáról, megtalálja a gyakran felmerülő kérdéseket, a támogatást nyújtó videókat, valamint a használati útmutatókat is.

Fontos!

A készülék biztonsági funkciókkal van ellátva. Mindenképpen figyelmesen olvassa el és kövesse a biztonsági utasításokat, és csak az ebben a használati útmutatóban leírtak szerint használja a készüléket a nem rendeltetésszerű használat által okozott véletlen sérülések vagy károk elkerülése érdekében. Őrizze meg a felhasználói útmutatót későbbi használat céljából.

Vigyázat!

1./ - Csatlakoztassa a készüléket a műszaki jellemzői között megadott feszültségű fali konnektorhoz.

2./ - Csatlakoztassa a készüléket földelt fali konnektorhoz.

3./ - Ügyeljen arra, hogy a tápkábel ne lógjon le az asztalról vagy a munkalapról, illetve ne érjen forró felülethez.

4./ - Ne merítse a készüléket, a hálózati csatlakozódugót és a hálózati vezetéket vízbe (ez áramütés veszélyével jár).

5./ - Ne öntsön folyadékot a hálózati kábel csatlakozójára.

6./ - A forró víz sugarát soha ne irányítsa emberek testrészei felé; ez égés veszélyével jár.

7./ - Ne érintse meg a forró felületeket. A készülék kezeléséhez használja a fogantyúkat és a gombokat.

8./ - Kapcsolja ki a készüléket a hátulján található főkapcsolóval, és húzza ki a hálózati csatlakozódugót a fali aljzatból:

9./ - Ha rendellenes működés történik.

10./ - Ha a készüléket hosszabb ideig nem fogják használni.

11./ - A készülék tisztítása előtt.

12./ - A tápkábelt ne a vezetéknél, hanem a dugónál fogva húzza ki.

13./ - Ne érintse meg nedves kézzel a hálózati csatlakozódugót.

14./ - Ne használja a készüléket, ha a hálózati csatlakozódugó, a tápkábel vagy maga a készülék sérült..

15./ - Ne végezzen módosítást a készüléken vagy a tápkábelén.

16./ - A veszélyek elkerülése érdekében csak a Philips által jóváhagyott szakszervizben végeztessen javítást..

17./ - A készüléket nem használhatják 8 évesnél fiatalabb gyermekek.

18./ - A készüléket 8 éven felüli gyermekek, illetve csökkent fizikai, érzékelési vagy szellemi képességekkel rendelkező, vagy a készülék működtetésében járatlan személyek is használhatják, amennyiben ezt felügyelet mellett teszik, illetve ismerik a készülék biztonságos működtetésének módját és az azzal járó veszélyeket.

19./ - A tisztítást és a felhasználó által is végezhető karbantartást soha ne végezze 8 éven aluli gyermek, és 8 éven felüli gyermek is csak felügyelet mellett végezheti el ezeket.

20./ - A készüléket és a vezetéket tartsa távol 8 éven aluli gyermekektől.

21./ - Vigyázzon, hogy gyermekek ne játsszanak a készülékkel.

22./ - Soha ne helyezze az ujjait vagy más tárgyakat a kávédarálóba.

Figyelem!

1./ - A készülék általános otthoni használatra készült. Nem ajánlott üzletek, irodák, gazdaságok és egyéb munkahelyek személyzeti konyhájába.

2./ - A készüléket mindig sima, stabil felületre helyezze. Tartsa mindig állítva, szállítás közben is.

3./ - Ne tegye a készüléket melegítőlapra vagy forró sütő, fűtőtest, illetve hasonló hőforrás közvetlen közelébe.

4./ - A szemeskávé-tartályba csak pörkölt kávészemeket helyezzen. Károsíthatja a készüléket, ha őrölt kávét, instant kávét, pörköletlen kávészemeket vagy bármilyen más anyagot helyeznek a szemeskávé-tartályba.

5./ - Alkatrész behelyezése vagy eltávolítása előtt hagyja a készüléket lehűlni. A melegítőegység felülete a használatot követően is forró maradhat.

6./ - Soha ne töltse fel a víztartályt meleg, forró vagy szénsavas ásványvízzel, mert az károsíthatja a víztartályt és a készüléket.

7./ - A készülék tisztításához ne használjon dörzsszivacsot, súrolószert vagy maró hatású tisztítószert (pl. benzint vagy acetont). Egyszerűen csak nedves törlőruhát használjon e célra.

8./ - Rendszeresen vízkőmentesítse a készüléket. A készülék jelzi, ha vízkőmentesítésre van szükség. Ha ezt nem végzi el, előfordulhat, hogy a készülék nem fog megfelelően működni. Ilyen esetben a készülék javítását nem fedezi a jótállás.

9./ - Ne tartsa a készüléket 0 °C alatti hőmérsékleten. A fűtőrendszerben hagyott víz megfagyhat, ami károsíthatja a készüléket.

10./ - Ne hagyjon vizet a víztartályban, ha a készüléket hosszabb ideig nem fogják használni. Ilyenkor előfordulhat a víz szennyeződése. A készülék minden használata alkalmával friss vizet használjon.[1]

Bevezetés

Dolgozatunk témája néhány a kapitalizmust illető alapvető modern gazdaságtani fogalom és alkalmazás feltárása és vizsgálata a Tóra szövegeiben és vica versa. Mennyiben vannak jelen egyes fogalmak a Szent szövegekben, példák, jellegzetes meghatározások, melyekkel később a közgazdaságtan tudósai a kapitalista termelési módot és ennek társadalmát vizsgálják, és létezik-e s ha igen, mennyiben van hatással a Tóra és a zsidó gondolkodás a modern kapitalizmusra, avagy egy-egy modern meghatározás és értelmezés megfelelőjének megjelenése és ennek mikéntje, a Szent szövegekben?

A történelem folyamán mindig betartott szabályok és tisztelet jegyében, ez a dolgozat nem változtat a Tóra szövegén és nem vitatja annak tartalmát, csupán egyes, a szövegben explicite meg nem jelenő de logikus magyarázatot és a modern élettel való párhuzamokat vizsgálja.

A közgazdaságot kutató tudósok rendszeresen keresik, pro és kontra a zsidó szokások, etika, gondolkodás szerepét, hatását a kapitalizmus kialakulásának történelmében és későbbi működésében[2]. Amint megjelenik egy tudományos gondolati vonal, hamarosan nyilvánosságra kerül ennek ellentéte, vagy cáfolata is. Adott esetben jelezzük az eltérő gondolatokat, de nem vizsgáljuk közelebbről egyik, vagy másik igazát.

A dolgozat tárgya a kapitalizmusban megjelenő gazdasági folyamatok vizsgálata a közgazdaságtan tudósainak meghatározásai alapján, valamint a kapitalizmusban résztvevő és meghatározó szereplők, egyének vagy csoportok megítélésének vizsgálata, mindez állandó párhuzamba állítva a szent szövegek megfelelő részeivel.

                A zsidók modern meg/elítélése a kapitalizmus történetében a "nyugati" közgazdaság kutatóinak gyakori témája, csakúgy, mint a protestantizmus, vagy a katolicizmus szerepe, ideológiája. Legtöbbször történelmi folyamatokat vizsgálnak és csak elvétve fordulnak a szent szövegek felé, melyek pedig gyakran utalnak gazdasági folyamatokra, ismerőjük számára annak gondolkodását, sőt erkölcsi, szociális viselkedését is befolyásolják.

Tudományosság tekintetében maguknak a művek kutatóinak, íróinak is problémát jelent a közgazdaságtan témájának tudományos megközelítése, mivel nem konkrét természettudományról van szó és bár szerepük a társadalomtudományok között kiemelkedő fontossággal bír, bizonyításaikban bevallottan gyakran nyúlnak mitikus eszközökhöz, utólag próbálván megokolni egy-egy folyamat szabályszerűségét, pedig állandó elvárás feléjük a múlt ismeretében a jövő jelzése lenne. Ez – saját megítélésük szerint –, a jóslás és a meteorológiai előrejelzések találati biztonsága közé helyezik, ennyire képesek.[3]

 Felhasznált irodalom és idézetek a Tórából (Mózes öt könyvéből), valamint néhány idézet erejéig a Zsoltárok, és a Prédikátor és Jób könyvéből származnak, mint ókori minták. A modern közgazdaságtan kutatói közül: Adam Smith, Werner Sombart,  Max Weber és néhány megjegyzés erejéig Bolgár Dániel Tanulmánya, Marx Tőkéje, Hobson, Samuelson és Thomas Sedlacek művei valamennyien hozzájárultak ennek a tanulmánynak elkészítéséhez, adott helyen megfelelő hivatkozás jelzi a vizsgált és felhasznált szöveg eredetét.

Adás-vételi szerződés / Beresit

 A dolgozat elején megjelenő szöveget manapság minden fogyasztói cikk, legyen az egy olcsó háztartási gép, avagy egy drága gépkocsi, stb. megvásárlásakor apró változtatásoktól eltekintve, hasonló tartalommal megkapják a vevők. Több fogalommal szembesülnének, ha elolvasnák, azonban ezt a részt mindenki átugorja, sőt a következő 50-200 oldalt is.

Azonban, akár elolvassák, akár nem, azonnal felmerülnek az alábbi, a közgazdaságtan által meghatározott fogalmak:

– a fogyasztási cikk,

– a gyártó és a forgalmazó, (gyakran összemosva és sokszor le sem írva),

– a vásárló, egyúttal mint felhasználó

Mindez egy hosszabb dokumentum bevezetője, mely így, önmagában is érdemes vizsgálatra.

Az első mondat a látszólagos ujjongó vállveregetés (Gratulálunk!) ellenére azt jelzi, hogy egy kétoldalú szerződés jött létre, méghozzá magával a vásárlás aktusával, a gyártó/forgalmazó/eladó és a fogyasztó között.

A dokumentum, mely nyomtatott formában készült, teljes egészében az Eladó által lett leírva, szerkesztve, anélkül, hogy a Vásárló/Fogyasztó ebbe akár egy betüt is beleilleszthetett volna, azonban mivel törvények sora szabályozza a gyártási, eladási folyamatokat ezért minden úgy van bemutatva, mintha mindez a fogyasztó érdekeit szolgálná. Pedig dehogy. Minden betű, minden sor, az egész dokumentum az eladó jogait hivatottak védeni.

 Elégséges annyival szembesülni, hogy

1. – A vásárlás aktusa, mint a szerződés meghatározása – jogilag meglehetősen pongyolán fogalmazva –, csupán két mondat, mely meghatározza az eladót, és az eladott terméket, valamint a vásárló felet, melyet csupán nemes egyszerűséggel az "Ön" körülírással tesznek meg.

2. – Mindezt szorosan követi annak meghatározása, hogy mi célt is szolgál a termék (jelen példában kávéfőzésre).

3. – Ezt követi annak a ténynek a sejtetése, hogy a termék használatához komplikált szabályok sorát kell betartani.

4. –  Majd külön bekezdés foglalkozik egy fenyegető bejegyzéssel, FONTOS! Felirat alatt.

5. – Ezután hosszas, nem kevésbé fenyegető felsorolás következik, mely látszólag a felhasználó biztonságát hivatott védeni, valójában azokra a fő szabályokra utal, melyek nem-betartása esetén, az Eladó, vagy a Gyártó nem vonható felelősségre.

Az egyes tételek fontosságára utal az alábbi statisztika is:

1. A szerződés meghatározása: 105 betű (első mondat)

2. A termék hasznosságának leírása: 152 betű

3. A felhasználás módjai, közelítő szabályai 489 betű

4-5, a gyártót közvetlenül védő, a felhasználót, vevőt kötelező szabályzat 4158 betű

 

A jelenlegi kapitalista rendszerben, törvény kötelezi a Gyártót és Eladót, a Vevővel szemben hasonló leírásokat készíteni és elfogadtatni, hiszen a közgazdaság alaptevékenységeinek fogalmai jelennek ebben meg:

A gyártó/forgalmazó,

A termék

A vevő/fogyasztó

Feltételek

A termékhez eladáskor csatolt brossura tartalmaz ezeken kívül egy részletes használati utasítást és végül egy nyúlfarknyi garanciára utaló bejegyzért, melyet meghibásodás esetén akkor érvényesíthetünk, ha egyébként minden szabályt betartottunk.

Ennek a bevezetésnek korántsem polgárpukkasztás a célja, hiszen egészen más megvilágításba kerül mindez, ha elővesszük a Szent szövegeket és hasonlóságot keresünk a két dokumentumban.

Mózes 5 könyve szinte ugyanígy kezdődik.

Rövid kétfejezetnyi szöveg írja le a gyártási előzményeket, (melyekre később még visszatérünk), utal a később többször és bővebben kifejtett tulajdonviszonyokra, de főleg meghatározza a fogyasztó szerepét, és azokat a szabályokat, melyet a fogyasztónak kötelessége betartani ahhoz, hogy a rendszer (az Univerzum) felhasználási céljainak megfelelően működjék.

A Világ teremtéséről van szó, melyben a Mindenható megteremti a világot, mint felhasználható Terméket, melyet "kiajánl" felhasználásra az Embernek.[4]

"Alkossunk embert a mi képünkre, hasonlatosságunkra (a Felhasználó meghatározása), hogy uralkodjék a tenger halain és az ég madarain és barmokon, meg az egész földön és minden csúszómászón, amely földön mozog. […] Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet és hódítsátok meg; és uralkodjatok a tenger halain, és az ég madarain és minden állaton, amely mozog a földön[5] (a termék célja, felhasználási útmutató)[6].

A Tóra, azaz Mózes öt könyve roppant tömören fogalmaz. Ugyanis nem csupán a "termék" felhasználásának ajánlását fogalmazza meg, de ugyanez alkalmazható magyarázattal szolgál a kapitalizmus ismérveire: a terjeszkedésre, hódításokra, a felhalmozásra, a világ uralmára, sőt erkölcsileg arra is rámutat, ez az iniciatíva nem is az embertől származik, hanem felsőbbrendű parancsolatként kötelezi az embert minderre.

 Fogalmak megközelítése

E dolgozat két egymástól időben jelentősen eltérő folyamatot vizsgál, így egyes meghatározások nem okvetlenül felelnek meg a tudományosan "elfogadott" elnevezésnek, vagy fogalomnak. Azonban két, időben egymástól 2000-3000 évvel eltérő időszak hasonlóságait vagy egymásra hatását vizsgálja, ezért a modernebb kor kifejezései kerülnek szövegezésébe.

Zsidó (sémi, héber, izraelita)

Az Igéret Földjén való letelepedésig nem beszélhetnénk zsidókról (judeaiakról, stb). Izraelitákról sem Jákob előtt, hiszen élete folyamán ő kapja az Izrael nevet.[7] A 2000 évvel későbbi tanulmányokban egyaránt szerepel a "zsidó", vagy a használatában álszentnek ható "izraelita", vagy sokak számára meghatározathatatlan "héber" megnevezés, melyen minden esetben az akkor aktuális zsidóságot és a "zsidó gondolatmenetet" értik, ezért a szakdolgozat az értelmezést könnyítendő, minden esetben a "zsidó" kifejezést használja.

Szentírás, szent szövegek

Zsidó szempontból kifejezetten a zsidó szent szövegek egy-egy részletét vizsgáljuk, tehát tartalmilag a Világ teremtésétől kezdődően a második Templom  lerombolásáig és a zsidók kiűzetéséig, avagy a keresztény korig.

Megnevezések:

Szentírás (vagy Tanakh azaz Héber Biblia avagy keresztény szempontból: Ótestamentum) = A Tóra + az ezt követő, a zsidóság történetét a kiűzetésig, a kereszténységig megjelentető Szent iratok. Ezen belül:

Tóra = Törvény = Mózes öt könyve[8] Szerzőjének Mózest tartják, aki az isteni kinyilatkoztatást írásba foglalta.

A Tóra szájhagyomány útján terjedt, végleges írásba foglalása több évszázadon keresztül tartott, első nyomokat az kb. i.e. 900-as évekből találtak, melyeket folyamatosan szerkesztettek és egészítettek ki újabb részekkel, véglegesített formája Ezra idejében, i.e. 450 körül készült és maradt ránk.[9]

Tartalma leírja a Világ teremtésétől kezdődően a zsidóság Izraelben történő honfoglalásig tartó történetét.

613 Törvényt (parancsolatot) tartalmaz, melyek jellegük szerint három csoportba oszthatók: vallási, erkölcsi és társadalmi törvények.

Gyakorlatilag a Tórában leírt 613 törvény még ha változtatásokkal is, de szellemében a mai napig meghatározza a zsidók etikai és hétköznapi gondolkodását, ugyanis a vallást gyakorló zsidók szakaszokra osztva minden évben végigolvassák a Tórát, tehát éves periodicitással szembesülnek ezekkel a törvényekkel és ugyanezek a törvények feladatukul szabják a törvények tudásának továbbadását utódjaik számára.[10]

 Ezen dolgozat a Tórán kívül Salamon könyveit, Jób könyvét és a Zsoltárok néhány kiemelt részletét vizsgálja vagy használja forrásul, Szent szövegek összefoglaló címszó alatt.

 Mitikus kezek, avagy közgazdaságtudomány és mítosz

 " A gazdálkodás tudománya létezik még akkor is, ha valakinek történetesen nincs vagyona."[11]

A modern közgazdaságtan kezdetét 1776-ra, Adam Smith Nemzetek gazdagsága[12] című könyvének megjelenésére datálják. Ez a tudományos mű és elsők között határozza meg a modern (kapitalista) gazdasági folyamatokat, alapja a később erre épülő többi meghatározó tudományos műnek. Könyvében szinte elrejtve, a megjegyzések között közöl egy metaforát, "a láthatatlan kéz"[13] fogalmát, mellyel a piacgazdaság törvényeire utal. Eleve furcsa egy ilyen meseszerű, mitikusnak tűnő fogalom megjelenése egy tudományos műben. Azonban mégfurcsább, hogy erre a "láthatatlan kézre" szinte minden további közgazdasággal foglalkozó mű írója ráharapott, kiemelve azt, extra teóriák tömegét szerkesztve köré, anélkül, hogy figyelembevették volna magának a kifejezésnek, ennek a fogalomnak nem-tudományos voltát, ezzel is jellemezve így a közgazdaság tudomány fogalmát. Mindez semmit nem von le ezeknek a műveknek megítéléséből, hacsak magát a tudományos jelzőt nem vonjuk kétségbe. Ennek a dolgozatnak sem célja ez.

Logikusan jelenik meg a párhuzam, a "látható kézről", mely egy hatalmára nem méltó király (pontosabban al-király) megítélését írja a falra : "mene, mene, tekel, ufarszin” azaz "Megmérettettél és könnyűnek találtattál".[14] Ez a vízió Dániel próféta könyvében jelenik meg, a történet szerint Bél-Sar-Uszur babiloniai király a jeruzsálemi Szentélyből rabolt arany, ezüst edényekből lakmározik, mialatt idegen isteneket dicsőít. Ekkor egy test nélküli kéz palotája falára írja a szöveget, aminek értelmezésével sem a király, sem látnokai nem tudnak mit kezdeni, végül Dániel próféta adja a megfejtést: "Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak." A király tanácsadói, mágusai azért nem tudtak magyarázattal szolgálni, mivel a felírt szavaknak több jelentése lehet, (pénz és súlynemek, vagy igeként műveletek),[15] sőt Dániel is csak isteni sugallat segítségével oldotta meg a rejtvényt, ami nem mellesleg még aznap éjjel be is teljesült.

Vizsgáljuk más megközelítésben ezt a két történetet.

A történet egy lakomával, ivászattal kezdődik, lopott arany és ezüst eszközökből, majd istenkáromlásba fordul. Gazdaságilag megfogalmazva, egy gazdagság felelőtlen és mértéktelen felélése folyik, drága eszközökből, oktalan pazarlás.

Megjelenik egy test-nélküli kéz, mely szöveget ír a falra. Értelmezhetjük úgy, egy természetfölötti jelzéstömeg érkezik. A kéz nemcsak betűket ír, de testetlen is, talán olyan törvényszerűségről ad hírt, amit gyarló emberek nem vagyunk képesek feldolgozni. Sem mi, sem a király mágusai, sőt Dániel is csak mintegy látomás hatására ad megoldást, ami még aznap éjjel be is teljesül: a királyt megölik, birodalmát, gazdagságát felosztják.

   Adam Smith hasonló módon ír a maga "láthatatlan kezéről". Azt magyarázza, hogy a piaci folyamatokat a "láthatatlan kéz" azaz egy meghatározhatatlan erő, a piaci verseny irányítja,[16] és ezzel 1776-ban leírta, meghatározta a totális liberalizmus lényegét.

Szinte minden későbbi közgazdasággal foglalkozó mű lelkesen veszi elő a "Láthatatlan kéz" történetét, pedig kiderült, hogy az itt leírt törvényszerűség csak bizonyos feltételek mellett valósul meg, akkor, ha nincs monopol, ha nincs állami beavatkozás, ha nem jön közbe háború, vagy más társadalmi változás. De a valóságban rendszeresen beavatkoznak új, előre nem várt körülmények és bár utólag hajlandóak vagyunk megérteni és analizálni ezeket a gazdasági folyamatokat, adott pillanatban, a csak kiváltságos pillanatokban, csak a kiváltságos emberek képesek értelmezni és előre megjósolni a várható folyamatokat.

Bizony, mene, mene, tekel, ufarszin.



[1]. Philips Consumer Lifestyle B.V. Tussendiepen, 4-9206 AD Drachten, Hollandia. (fordító nincs jelölve.)

[2]. Max Weber a kálvinista reformátusok szerepvállalásának tudja be a kapitalizmus létrejöttét. Marx korai művében minden kapitalistát zsidónak nevez, a szó jelzős értelmében. Ezekre bővebben kitérünk később. (a továbbiakban Web…)

[3]. Tomas Sedlacek, A jó és a rossz közgazdaságtana, Economics of good and Evileditor: Oxford University Press Inc, ford: Garamvölgyi Andrea 2012, hu kiadó: HVG Könyvek, kiadó ZRT, Budapest, 2012

(a továbbiakban Sed…)

[4]. megj da: Ellenértékről sem a kávéfőző sem a Teremtés esetén nem esik szó, pedig tudható, mindkét esetben nagy értékcsere történik, de mivel egyik szövegben sem szerepel sem összeg, sem más ellenszolgáltatás, így ezt itt nem tárgyaljuk.

[5]. Mózes 1, 1:26,28 Dr Hertz J.H. kommentárjával, szerk.: Hevesi S, Balassa J., Guttmann M…, Budapest, 1984

[6]. Dávid András megjegyzése, továbbiakban: da

[7]. "Ne legyen többé a neved Jákób, hanem Izráél"…uo. Mózes 1. 32:29

 Érdekes módon azonban a Szentírás történet folytatása során, továbbra is Jákób néven szerepel (da)

[8]. Mózes x (1-5), x:x Dr Hertz J.H. kommentárjával, szerk.: Hevesi S, Balassa J., Guttmann M…, Budapest, 1984 Továbbiakban: Mózes x…

[9]. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/BibliaJegyzetek-jegyzetek-a-katolikus-bibliahoz-3/bevezetes-a-torveny-ot-konyvehez-68/

[10]. Mózes 2. 13:8

[11]. Xenophon: Xenophón filozófiai és egyéb írásai, szerk: Németh György. Bp, Osiris,2003.2. 12.

[12]. Adam Smith, Nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálata (An enquira into the nature and causes of the wealth of nations). Ford: Bilek Rudolf, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959

A továbbiakban: (AS)

[13]. "But the annual revenue of every society is always precisely equal to the exchangeable value of the whole annual produce of its industry, or rather is precisely the same thing with that exchangeable value. As every individual, therefore, endeavours as much as he can both to employ his capital in the support of domestic industry, and so to direct that industry that its produce may be of the greatest value, every individual necessarily labours to render the annual revenue of the society as great as he can. He generally, indeed, neither intends to promote the public interest, nor knows how much he is promoting it. By preferring the support of domestic to that of foreign industry, he intends only his own security; and by directing that industry in such a manner as its produce may be of the greatest value, he intends only his own gain, and he is in this, as in many other cases, led by an invisible hand to promote an end which was no part of his intention. Nor is it always the worse for the society that it was not part of it. By pursuing his own interest he frequently promotes that of the society more effectually than when he really intends to promote it. I have never known much good done by those who affected to trade for the public good. It is an affectation, indeed, not very common among merchants, and very few words need be employed in dissuading them from it."

Adam Smith, p 242/525 (kindle edition)

(AS)The Wealth of Nations

Adam Smith in Book IV, Chapter II, paragraph IX of The Wealth of Nations.

[14]. מנא ,מנא, תקל, ופרסין, (arám nyelven) Dániel 5.25.

[15]. mene = mina (60 sékelnyi pénz, vagy súly, vagy számbavesz;

tekel = sékel, pénz, vagy súly, (kb 11g), vagy megmér;

ufarszin = peresz= fél mina, vagy szétoszt.

Magyar bibliatársaság újfordítású bibliája alapján, Dániel próféta könyve 5. 1-29

[16]. da összegzés, Paul A. Samuelson,William D. Nordhaus.közgazdaság I.

Alapfogalmak és makroökonómia. Budapest: közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 86-87. o. (1993). nyomán

 

 

 

FEL