KUTATÁS

Ekkerné Rujsz Katalin

GÁBOR DÉNES
(Budapest, 1900. jún. 5. – London, 1979. febr. 9.)

Budapest Terézváros városrészében született 1900. június 5.én, Günszberg Dénes néven, egy három gyerekes zsidó család legidősebb gyerekeként. 1902-ben apja engedélyt kapott, hogy családnevüket "Gábor"-ra változtassák. Gábor Dénes családja északkeletről érkezett. Édesapja Egerben született. Hatéves fiának Edisonról mesélt és Vernét olvasott föl.[1]

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai községi elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte.

                 

Emléktábla az iskola falán Magyar Királyi Állami Főreáliskola  

A müncheni Deutsches Museum

1910. október 8-án, még 10 éves tanulóként bejelentette az Aeroplán körhinta szabadalmaztatását. Lényege az volt, hogy több, kisebb méretű, különféle típusú és személyek befogadására alkalmas aeroplánokból álló szerkezet volt egymással rugalmas kapcsolás segítségével gyűrűalakban összekötve, és mindegyik egy, a körhinta közepén elhelyezkedő függőleges tengelyhez volt rögzítve.


Apja a 11 éves fiút elvitte a kor egyik legérdekesebb műszaki és tudományos múzeumába, a müncheni Deutsches Museumba. Egy évvel később díjat tűzött ki, amelyet azzal nyerhetett el, ha kívülről el tudja mondani Schiller 430 soros költeményét, a Das Lied von der Glockét. Megtanulta. Remek memóriája volt. De az iskolában akadtak vele problémák. A tananyag nem érdekelte, türelmetlenségét alig bírta fékezni, olyannyira, hogy az egyik tanár a nehezen nevelhető gyermekek intézetébe akarta utalni. Az volt a baj, hogy a legtöbb tantárgyban sokkal előbbre tartott, mint a többiek, fizikából pedig rengeteget tudott. Gábor Bertalan ugyanis minden könyvet megvett számára, tudományos folyóiratokra fizetett elő.[2]

Hamarosan beiratkozott a Magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. . június 24-én tette le első szigorlatát a Műegyetemen. -ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.

Mindössze 14 éves volt, amikor beleszeretett a fizikába. Otthon laboratóriumot rendezett be, ahol bátyjával az akkori idők számos, modernnek számító fizikai kísérletét megismételték.

Figyelme rögtön az atomok világa, az elektronok viselkedése felé fordult. Ezek megfigyelésének vágya évtizedekkel később is motiválta, midőn az elektronmikroszkóp tökéletesítésével foglalkozott. A korai természettudományos és műszaki érdeklődés adta az indíttatást műegyetemi tanulmányainak megkezdéséhez 1918-ban. A stúdiumot a gépészmérnöki szakon kezdte, majd 1920-tól Berlinben a charlottenburgi kerületben levő műszaki főiskolán elektromérnöki ágon folytatta. Mély matematikai ismereteinek alapjait olyan neves szakemberektől sajátíthatta el, mint Fejér Lipót, Kürschák József és Rados Gusztáv. Kortársai, barátai, vitapartnerei közé tartozott Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő is. Berlinben, amely századunk első harmadában a fizika fellegvára volt, Einstein előadásait hallgathatta.

           1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomát. Huszonnégy éves korában már széles körű műszaki és tudományos ismeretekkel rendelkezett. A kettős képzés hatására mélyen és kitéphetetlenül gyökeret eresztett az az elméletet és gyakorlatot összekötő mérnöki szemlélet, amely egész életművében átfogóan és következetesen érvényesült.

            Első munkahelye Németországban egy nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet lett. Pályája kezdetén a nagy teljesítményű, nagyfeszültségű villamos távvezetékekben létrejövő tranziens jelenségekkel, majd az ún. vándorhullámok megfigyelésére szolgáló katódsugár-oszcilloszkópokkal foglalkozott. Ez vezette őt a katódsugár-oszcilloszkópok működésének alapjául szolgáló elektronoptika tanulmányozásához, majd később ebből sarjadt az érdeklődése az elektronsugaras berendezések, előbb oszcilloszkópok, majd az elektronmikroszkóp, végül a televíziós képcsövek problémái iránt. 1927-ben (már a Siemens-Halske cég alkalmazásában) doktori értekezését a katódsugárcsőről írta.

            1932-től kezdett foglalkozni a plazmajelenségek elméletével. A plazmák, vagyis az erősen ionizált, villamos szempontból csaknem semleges gázok elméletének tanulmányozása Gábor Dénest a feltárt effektusok gyakorlati hasznosítására, a plazmalámpa megalkotására ösztönözte. A plazmalámpát 1934-35-ben a Tungsram vezetőségével történt megállapodás alapján annak kutatólaboratóriumában – Budicsevits Andor segítségével – próbálta megvalósítani. A sikeres laboratóriumi munkák ellenére a lámpák magyarországi gyártására nem került sor. Az Egyesült Izzó nem kívánta megvásárolni Gábor szabadalmát.[3]

            1937-ben Angliába települt. A második világháborút követő években kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külső térbeli mozgatásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron- és az ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához és az információelmélethez. Mindeközben – mintegy mellékesen – megszületik a holográfia, amelynek fölfedezése húsz évvel megelőzi műszaki megvalósításának lehetőségeit.


Hologram

Ezzel kapcsolatban Sárközi Mátyás: A holográfia és a teniszlabda című írásából idézem az alábbi sorokat:

"Kellemes, tavaszias idő köszöntött az angliai Rugby városára 1947 húsvétján. A nap csak néha bújt elő, de az Avon felől a téli hideg szelek helyett immár gyenge szellők fújdogáltak. Gábor mérnök úr sorára várt a teniszpálya mellett, hátradőlt a padon, előrenyújtva fehérnadrágos lábát. Három pályán is pattogott a labda. Odébb egy gyári kolléga ügyetlenkedett, harmatgyenge volt az adogatása. "Collinst így negyvenhét éves koromban, nála tizenöt évvel idősebben is biztosan verem" – gondolta elégedetten Gábor Dénes. "Vegyespárosban pedig még mindig nincs jobb a társaságban, mint Marjorie meg én."
A szürkésfehér égen némi kékség derengett. Egyik pillanatról a másikra napfény aranyozta be a teniszpályák sivár, lombtalan környékét, és a férfi – szemét lehunyva – tartotta arcát a sugarak felé. Így is hallotta a labda ütemes pattanását az ütők húrjain, pakk-pakk. Szerette a pihenésnek e ritkán adódó, tökéletesen elengedett perceit. Ilyenkor, valamint a kora reggeli borotválkozás holtidejében – mintegy önmaga szórakoztatására – ugratta be képzeletének képernyőjére azokat az optikai vagy elektrofizikai problémákat, amelyek éppen foglalkoztatták. Lám, Collins karácsony óta V. György királyéhoz hasonló szakállat növesztett, nem borotválkozik többé, s talán épp emiatt az ötletei is elapadtak. Az esze ekkoriban az elektronmikroszkóp felhasználhatóságának módjain járt sokat, a fényképezés tökéletesítése pedig 17 éves kora óta izgatta. Vajon hogyan lehetne háromdimenziós fényképet készíteni? Induljunk ki a fényképezés folyamatából! Közönséges fényképen csak a megörökítésre kiszemelt tárgyról jövő fény intenzitásviszonyai rögzülnek. A kép kétdimenziós. Mi lenne, ha ugyanilyen viszonyok között rögzítenénk a fényhullámok fázisát is? Elindul egy fényhullámvonulat a levegőben röppenő teniszlabdaként. E vonulatot optikailag két részre bonthatjuk. Az egyik a lefényképezendő tárgyra jut, a másik – a referenciahullám – megy tovább. Fáziskülönbség keletkezik közöttük. Majd a laboratóriumban meg kell nézni, hogyan viselkednek. Az bizonyos: ha a két nyaláb ismét találkozik, interferálnak egymással, és erről kép alakul ki. Nos, ezt jó lenne fényérzékeny lemezen rögzíteni. S ha az interferenciaképet a referenciahullámhoz hasonló fénnyel világítanánk át, bizonyára megjelenne a tárgy háromdimenziós képe. De hogyan hozhatnánk létre ezt a fényt?
– "Dennis! Dennis, elaludtál?" – A felesége már harmadszor szólította. Leigh és Collins befejezték a mérkőzésüket, s most az övék lett a pálya. Gábor Dénes vette az ütőjét, és fütyörészve indult a vörös salak felé. Tudta, hogy élete egyik legfontosabb fölfedezésének az alapgondolata született meg az elengedettség jóleső perceiben...
Később, nem csupán magánbeszélgetések, hanem tudományos előadások során is emlegette, hogy a holográfia elmélete a teniszpályán született. Az alapgondolatot laboratóriumi kísérletekkel abban a toldaléképületben bizonyította, amelyet a British Thomson Houston Company külön neki húzatott fel. A brit cég – tudományos eredményeit átvizsgálva – örömmel alkalmazta őt 1934-ben, de hadiüzem lévén, a Németországból és Magyarországról jött tudóst "biztos, ami biztos" alapon, mégsem engedte a kerítésen belülre, inkább a gyártelep szélén épített neki, bonyolult gépeinek és műszereinek egy barakkszerű laboratóriumot.
Gábor Dénes hitt benne, hogy a nagy fölfedezések és találmányok létrejöttében fontosabb szerepe van az intuíciónak, a hirtelen beugró, villámszerű megvilágosodásnak, mint a papír fölé görnyedő verejtékes számítgatásnak (bár nemegyszer jó mulatságot talált tételeinek alapos matematikai bizonyításában is). A teniszpályás történethez jó csattanóként adódnék, ha megtoldanánk a valóságot: "Gábor Dénes Nobel-díjas elgondolása akkor született meg, amikor a teniszlabdák ide-oda repülését látva felismerte, hogy a fénysugarak pászmája is vonalat ír le, s e vonalakkal az ábrázolandó tárgy körültapogatható..." Ő maga többször is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó játszmának nem volt köze a fölfedezéshez. Egyszerűen az történt, hogy agyába az idilli nyugalom állapotában kattant be a rég keresett megoldás első, kezdeti formulája."[4]

Tizennégy esztendőn át a Thomson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Fő munkaterülete az elektronoptika volt. A cég kutatólaboratóriumában kezdett foglalkozni a híradástechnikai információelmélet kérdéseivel is. Kiváló invenciózussága, a fogalmak egymáshoz kapcsolásának készsége vezette oda, hogy két látszólag egészen különböző diszciplina: az elektronsugaraknak az elektronmikroszkóp javítását célzó tanulmányozása és az információelmélet művelése során szerzett tapasztalatait ötvözze. Az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához. Felismerte, hogy a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámok valamennyi információját fel kell használni. Nemcsak a hullámintenzitást – mint azt a hagyományos eszközök teszik -, hanem a hullám fázisát és amplitudóját is. Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes(holo) és térbeli(graf) kép nyerhető. Az optikai holográfia elméletét Gábor Dénes 1946 és 1951 között dolgozta ki. A munka befejezését a "Mikroszkópia hullámfront-rekonstrukcióval II." c. tanulmánya jelezte.

            1947 és 1958 között a londoni Imperial College-ban elektronoptikát oktatott, majd 1967-ig az alkalmazott elektronika professzora volt. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, s abban a részecskék sebessége is mérhető. Alkot holográfikus mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tévéképcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén számottevő. Az Imperial College professzori székfoglaló előadását elektronikai találmányairól és azoknak a civilizációra gyakorolt hatásáról tartja. Ezt követően az intézmény egyik vezetője, nyugdíjazásától haláláig tanácsadója maradt.

            A holográfia szélesebb körű elterjedéséhez ún. koherens fényforrás kidolgozására volt szükség. Ez a fordulat 1962-ben a lézer felfedezésével következett be, majd a lézertechnika és a holográfia egyesítése tette lehetővé a lézerhologramok készítését. Gábor Dénes ezekben a munkákban is alkotó módon vállalt részt és hozzájárult ahhoz, hogy a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés, valamint az asszociatív információtárolás területén új perspektívák nyíljanak.

A holografikus karakter felismerés elve

            Az ötvenes és a hatvanas években folytatta elektronoptikai kutatótevékenységét, és ismét foglalkozott a plazmaelmélettel. Nagy érdeklődéssel foglalkozott a tv-képcső fejlesztésével is. Olyan lapos képcsövet konstruált, amelyben a többszörösen megtört elektronsugár útjának zömét a képernyővel párhuzamos síkban teszi meg.[5]

Az 1960-as és 1970-es években Gábor Dénes többször hazalátogatott Budapestre. 1964-ben tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Rendszeresen olvasta a Fizikai Szemlét, levélben reagált az abban megjelenő írásokra. (A szerző egyik Fizikai Szemle-cikkét könyvében is idézi.) Pesti diszkussziók során arra bíztatta az álmodozó magyarokat, hogy álmaikat műszakilag realizálják, a tényeket tiszteljék, tanuljanak a praktikus és pragmatikus angol tudománytól és technikától. Nem is szerette, ha fizikusnak hívták, magát mérnöknek, föltalálónak tekintette.[6]

            Szakmai-tudományos munkásságának, különösen a holográfia feltalálásának legmagasabb rangú elismerését az 1971-ben átnyújtott Nobel-díj fémjelezte. E díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának a lehetőségeire hívja fel a figyelmet.


Gábor Dénes a Nobel-díj átadásakor

A hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban előhívható. Ugyanakkor a megfelelő módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját: a hologramnak egy-egy kicsinyke részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen eloszlott teljes információt.

            Gábor Dénes munkásságára, életére azonban az is jellemző, hogy kiemelkedő szakmai sikerei csúcspontján továbblépett az emberiség világproblémáihoz. A hatvanas évektől kezdve figyelmét mindinkább az emberiség élete, jövője kötötte le. Ezt jelzik olyan művei mint "A jövő feltalálása" (1963), "Tudományos, műszaki és társadalmi újítások" (1970), "Az érett társadalom" (1972), valamint az a munka, amelyet a Római Klub keretében vállalt. "Most már hosszú évek óta – 15 éve – kettős életet élek: fizikus vagyok és feltaláló. Ez az egyik életem, a másik pedig: szociális író vagyok. Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk…" vallotta 1972-ben, egy budapesti tévériportban.

            Nézete szerint a tudománynak szembe kell nézni két nagy problémával. "Az egyik előrejelzési probléma: meddig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma: hogyan előzhetjük meg a katasztrófát."

            A válaszok kutatásában is hatalmas részt vállalt magára. A világhelyzet átfogó felmérésének eredményeit az Umberto Colombo professzorral közösen kidolgozott jelentésben tette közzé, "A hulladékkorszak után" (1976) címmel, mint a Római Klub 4. számú jelentését. E mű fontos mérföldkő annak emberiség méretű tudatosításában, hogy a pazarlás, a rablógazdálkodás kora végérvényesen lejárt. A világ új gazdálkodási módot és új gondolkodási módot követel. Nagy feltalálónkat élete végéig foglalkoztatta a hatalmas történelmi kérdés, az emberiség jövőjének feltalálása. Örökségének talán még kevésbé értékelt, de különösen értékes része az a gondolat, hogy a jövő feltalálásának magában kell foglalnia az informatika jövőjének feltalálását, az információ és a kommunikáció globális problémakörét.

            Gábor Dénes, a mérnök, a tudós, a szociális gondolkodó életműve nagyszerűen példázza a kiemelkedő szakember és a felismerései, tudása alapján felelősséget vállaló közéleti ember teljességre törő életét. A valóság gyakorlati problémái vezették az egyre mélyebb felfedezések felé, és az új ismereteket a gyakorlatban akarta és tudta hasznosítani.

            Szülőföldjétől messzire került, de azt mindenkor büszkén vállalta. A Magyar Tudományos Akadémia meghívására kétévenként hazalátogatott Budapestre. Bár világpolgárnak vallotta magát, Magyarországhoz való kötődése sohasem halványult el, mindig szívesen látta a magyar fiatalokat tanszékén. Társaságban széles műveltségű, szellemes társalgó volt, szerette és gyakran önfeledten énekelte a magyar nótákat. A gyökérszálak, amelyek a szülőhazához kötötték, sohasem szakadtak el.[7]

Gábor Dénes előre sejtette a jövő változásait. Írásaiban megmutatta számunkra azt az utat, amerre haladnunk kell. A jövőnk feltalálása című könyvének alapgondolata: " A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni." Műveiben foglalkozik az egyéni és a társadalmi fejlődésnek a fejlett technológia korszakában való lehetőségeivel. A jövő kulcskérdése a társadalmi méretű tanulás. A pedagógiát évszázadok óta nem érte olyan kihívás, mint a múlt század második felében. Követelmény lett a tudásalapú társadalom megalkotása, az információs társadalom kimunkálása. "Jövőnk feltalálásához" a társadalmat a teljes körű, lehető legmagasabb színvonalú tudományos ismeretanyagra kell felkészíteni!
Gábor Dénes professzor sokoldalú, kitartó és roppant alapos, nagy matematikai apparátust felhasználni tudó kutatómérnök volt. Szeretetreméltó egyénisége művein keresztül is átsüt. Progresszív, humanista lévén minden haladó törekvést támogatott. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett, 1979. februárjában, Londonban hunyt el.

 Nevét számos oktatási intézmény ma is őrzi, egykori lakóháza falán emléktábla díszeleg, és halálának huszonötödik évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki. A Gábor Dénes-díj tudományos munkásságának állít emléket.


Díjak és kitüntetések[8]

 

Emlékpénz Gábor Dénes -díj

 


1.sz. melléklet

GÁBOR DÉNES SZABADALMAINAK LISTÁJA
tematikus csoportosításban

Aeroplan-körhinta 1910. okt. 8 / 1911. nov. 14. HU 5 4103

Metalldampfbogenlampe (Fémgőz-ívlámpa) DE 554 404

Metalldampfbogenlampe (Fémgőz-ívlámpa) DE 570 606

Metalldampflampe mit bei Raumtemperatur fester, bei Betriebstemperatur flüssiger Metallfüllung (Szobahőmérsékleten szilárd, üzemi hőmérsékleten folyékonyfém-töltetű ívlámpa) DE 570 607

Metalldampfbogenlampe (Fémgőz-ívlámpa) DE 570 608

Hochdruckmetalldampfbogenlampe, insbesondere für Cadmium oder Zink (Nagynyomású fémgőz-ívlámpa, elsősorban kardmium és cink töltéssel) DE 576 806

Vakuumdichte Elektrodeneinführung für Vakuumgefässe aus geschmolzenem Quarz (Ömlesztett kvarcból készült vákuum edények vákuumbiztos elektróda bevezetése) DE 562 315

Vakuumgefässe Stromeinführung (Vákuumbiztos árambevezetés) DE 573 448

Electric Lamp (Izzólámpa) US 2 068 287

Electric Discharge Device (Elektromos kisülés eszköz) US 2 136 292

Cathode Ray Device (Katódsugárcső US 2 122 095

Cathode Ray Tube (Katódsugárcső) US 2 185 807

Cathode Ray Tube (Katódsugárcső) US 2 197 523

Cathode Ray Tube (Katódsugárcső) US 2 212 396

Cathode Ray Tube (Katódsugárcső) US 2 795 729

Cathode Ray Tubes (Katódsugárcsövek) US 2 878 417

Cathode Ray Tubes (Katódsugárcsövek) US 2 885 595

Cathode Ray Tubes (Katódsugárcsövek) US 2 982 875

Electron Multiplier (Elektronsokszorozó) US 2 254 422

Electron Multiplier (Elektronsokszorozó) US 2 307 035

Light Relay (Fénykapcsoló) US 2 281 280

Electron Optical System (Elektronoptikai rendszer) US 2 426 866

Electron Optical System (Elektronoptikai rendszer) US 2 452 919

Magnetic Electron Lenses (Mágneses elektronlencsék) US 2 872 607

Flat Display Tube Utilizing Unique Collimator (Különleges kollimátort használó lapos képcső) US 3 171 056

Electron Lenses (Elektronlencsék, társfeltaláló: Peter Rawsthorne Stuart) US 2 926 255

Electron Lenses (Elektronlencsék) US 2 926 274

System of Photography and Projection in Relief (Fényképező és térhatású vetítő rendszer) US 2 351 032

Improvements in Photographic Objectives (Fotoobjektívek tökéletesítése) GB 544 694

Method of Obtaining Enlarged Images (Módszer nagyított képek nyerésére) US 2 493 738

Improvements in and Relating to Optical Apparatus for Producing Multiple Interference Patterns (Többszörös interferencia-mintázatok előállítására szolgáló optikai berendezések tökéletesítése) US 2 770 166

Method of and Apparatus for Depositing Coatings on Surfaces (Eljárás és berendezés felületek rétegekkel történő bevonására, társfeltaláló: Peter Gabor Kalman) US 2 872 339

Magnetic Recording Media (Mágneses rögzítő anyagok) US 2 911 317

Magnetic Recording Medium (Mágneses rögzítő anyag, társfeltaláló: Benjamin B. Bauer) US 3 052 567

Magnetic Recording Devices (Mágneses rögzítő berendezések) US 3 064 087

Magnetic Scanning Head (Mágneses pásztázó fej) US 3 175 049

Composite Fabrics and the Manufacture Thereof (Kompozit anyagok és gyártásuk) US 2 919 485

Method of Prestressing Glass Articles (Eljárás üveganyagok előfeszítésére, társfeltaláló: Peter Gabor Kalman) US 2 991 591

Picture Communication Systems (Képtovábbító rendszerek, társfeltaláló: Peter Charles John Hill) US 3 096 398

Optical Demodulation Apparatu s (Optikai demoduláló készülék) US 3 108 383

Thermionic Electric Generators (Hőionos elektromos generátorok) US 3 110 823

Thermoelectric Generator (Termoelektromos generátor) US 3 118 107

Thermionic Generators Embodying Main and Auxiliary Discharge Chambers, Closely Spaced Emitter and Collector Structures, and Means for Neutralizing Self-Magnetic Fields (Hőionos generátorok azzal jellemezve, hogy fő- és mellék kisülési kamrákból állnak, továbbá sűrűn elhelyezett emitter és kollektor szerkezetekből, és az önmágnesezésből eredő terek semlegesítésére képesek) US 3 312 840

Thermionic Energy Converter (Hőionos energiaátalakító, társfeltaláló: Joseph Frederick Engelberger) US 3 329 885

Electric Current Generation by Means of Thermionic Energy Converters (Hőionos energiaátalakítókon alapuló elektromos áramfejlesztés, társfeltaláló: Hans Walter Kretsch) US 3 365 653

Thermionic Generator Having Auxiliary Anodes in the Main Discharge Space (A fő kisülési térben segédanódot alkalmazó hőionos generátor, társfeltaláló: John Anthony Nilson) US 3 402 313

Ionic Vacuum Pumps (Vákuum ionszivattyú) US 3 118 077

Multiply Neutralized Ion Source (Többszörösen semlegesített ionforrás) US 3 182 220

Bandwidth Compression and Expansion System for Transmission of Speech (Beszédátvitelre szolgáló, sávszélességet összenyomó és kitágító rendszer) US 3 183 310

Optical Recording-Reproducing Scanning System (Pásztázó optikai rögzítő és reprodukáló rendszer) US 3 198 068

Transducer Poles (Pólusok átalakítókhoz) US 3 214 645

Frequency Division Multiplex Recorder (Frekvenciaosztó multiplex rögzítő) US 3 412 214

Three-Dimensional Picture Projection (Háromdimenziós képvetítés) US 3 479 111

Sonar System Employing Holographic Techniques to Produce a Picture of an Object Field (Szonár rendszer, mely holografikus technikát használ a tárgymező láthatóvá tételére, társfeltalálók: Benjamin B. Bauer és Frank B. Gorman) US 3 506 952

Sonoradiography System (Szonoradiográfis rendszer) US 3 745 814

Ultrasonic Cameras (Ultrahang kamerák) US 3 869 904

Photo-Electronic Imaging Apparatus (Fotoelektronikus képalkotó berendezés) US 3 509 276

Photo-Electronic Imaging Apparatus (Fotoelektronikus képalkotó berendezés) US 3 676 732

Holographic Pictures (Holografikus képalkotás) US 3 545 836

Holographic Pictures (Holografikus képalkotás) US 3 561 838

Holographic Associative Memory Permitting Conversion of a Pattern to a Machine-Readable Form (Holografikus asszociatív memória, amely lehetővé teszi mintázatok átalakítását gép által olvasható formába) US 3 600 054

Holographic System for Subject Recognition Permitting Conversion of a Pattern into a Machine-Readable Form (Tárgyfelismerő holografikus rendszer, amely lehetővé teszi mintázatok átalakítását gép által olvasható formába) US 3 764 979

Method for Distinguishing Similar Subjects Using Discriminating Holograms (Eljárás hasonló tárgyak megkülönböztetésére hologramok segítségével) US 3 899 240


Felhasznált irodalom:

Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. Budapest, 2005)

Sárközi Mátyás: A holográfia és a teniszlabda

http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0022/gabord/gabord.html

Marx György: Gábor Dénes centenáriuma, Fizikai Szemle 2000/6. 193. o

Gábor Dénes szabadalmainak listája, Fizikai Szemle 2000/6. 192.o. http://www.magyarvagyok.com/kultura/hiressegek/nobel-dijasok/489-Gabor-Denes.html

 


[1] Marx György: Gábor Dénes centenáriuma, Fizikai Szemle 2000/6. 193. o.

[2] Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. Budapest, 2005)

[3] U.o.Gábor Dénes szabadalmainak listája az 1. sz. mellékletben olvasható

[4] Sárközi Mátyás: A holográfia és a teniszlabda
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0022/gabord/gabord.html [2011-04-01]

[5] Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. Budapest, 2005)

[6] Marx György: Gábor Dénes centenáriuma, Fizikai Szemle 2000/6. 193. o.

[7] Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. Budapest, 2005)

[8] http://www.magyarvagyok.com/kultura/hiressegek/nobel-dijasok/489-Gabor-Denes.html