KUTATÁS

Schöner Alfréd

Adalékok a "Harminchat igaz ember" legendájának motívumtörténetéhez[1]

2022.01.17

 

A zsidó hagyomány szerint, minden nemzedékben találtatik 36 igaz ember, aki miatt fennmarad a világ. A jiddis nyelvben az elnevezésük: Lámed Vávnyik.

Az igaz ember gondolata - tudományosan alátámasztott forrásirodalom nem áll rendelkezésre - már a T'nach irodalmában megfogalmazódik, például Szodoma és Gomora történetében. Ábrahám meg akarja menteni a két várost, azzal a feltétellel, ha meghatározott számú cáddikot, azaz igaz embert talál ott. A fogalom megismétlődik Mislé azaz Példabeszédek könyvében, a 10. fejezet 25. versében, ahol szó szerint a következő áll héberül[2]:

"..Az igaz ember a világ alapja…

Ez az egyik alapmondat, amelyből a legenda kifejlődik. Talmudi asszociációkban e megfogalmazás úgy értelmezendő, hogy mintegy 30-45 igaz ember volt, van, illetve lesz a világban. [3]

A Lámed Váv Cádikim, azaz a 36 igaz ember teóriája első alkalommal a talmudi irodalomban a babilóniai amora[4], Abbajé megfogalmazásában, Szanhedrin traktátusában találtató.[5]

"Minden nemzedékben a világ 36 igaz ember érdeméért áll fenn, akiket megérintett az isteni glória jelenléte".

Ennek variense Szuká traktátusában olvasható, ahol a Jesája-beli forrást is feltüntetik:

A szentírási forrás Jesája könyvének 30. fejezetében a 18. versét jelöli meg.

אשרי כל חוכי לו

"…boldogok azok, akik Reá várakoznak…"

A לו , azaz LÁMED, VÁV szó számértéke: 36.[6]

Erre a Jesája-i mondatra vezethető talán - néprajzi, vagy vallási - szempontból a 36 legendájának bibliai alapja.

A témára vonatkozó alapkutatások közül kiemelkedik Gershom Scholem[7], a kabbala kutatás egyik legismertebb személyiségének tanulmánya:  Lámed Váv Cádikim nisztárim bámászoret Jiszráél, azaz A 36 rejtett, igaz ember a zsidó hagyományban.[8]

A harminchat igaz típusát (?), "prototipusát" (?) kerestem a soát átélő fiatalok között, akik hazát kerestek a kitaszító világban, akik írták, megálmodták ezt a hággáda-interpretációt, a Cionista hággádát…

A CIONISTA HÁGGÁDÁ

  A peszách-esti olvasmámy kodifikált textusának átalakítása 1945-48 között, Magyarországon  [9]

A dolgozat egy kőnyomatos publikáció, amely az 1940-es évek második felében valószínűleg 1946-ban készült. Nem más ez, mint a hággáda, a zsidóság ősi, olvasmányos könyve, amelyet Peszách első két estéjén olvasunk otthonunkban, illetve közösségünkben.

Az elmúlt 700 esztendő illusztrált hággádái magukon viselték a kort és a kört, amelyben keletkeztek. Az itt elemzendő, az egykori Haovéd Hakibbuci Dror Habonim B’Hungaria  kiadásában megjelent unikális kötet is ilyen, amely a háború utáni újjászerveződő cionista mozgalom népszerűsítő kiadványa lehetett.

"Má nistáná hálájlá háze mikol hálélot? [10] Miben különbözik ez az éjszaka a többi éjszakától?

Minden más éjjelen egyedül ülünk plugáinkon,[11] háchsáráinkon[12] és éljük eseménytelen, várakozással teli szürke életünket. De ezen az éjszakán összegyűlt a mi mozgalmunk nagy-nagy családja, gyerekek, fiatalok és öregek, hogy megemlékezzünk az egyiptomi kivonulásról, a szabadság ünnepéről, melynek jegyében napjaink egyiptomi kivonulásáért küzdünk.

Máduá? Miért oly árva és egyedülálló népünk a többi népek között? Miért üldözik, és miért gyűlölik őt? Meddig vándorol még talaját vesztetten a gálutban? Feje fölött még az ég sem szabad - szétszórtan és szétváltan bolyong. Meddig? Meddig? Ád mátáj?



HÁGGÁDÁ SEL PESZÁCH…..PESZÁCHI ELBESZÉLÉS

Miért nem tárják ki országunk kapuit testvéreink előtt, kik utolsókként maradtak meg a pusztulásból, s a halálból tértek vissza?

Miért hallgat a világ, és miért nem törődik szenvedéseinkkel még most sem, a háború után? Meddig lesz még Izrael első az áldozatok között, és utolsó a megváltottak sorában?" [13]

E veretes sorok - pontos impresszum adatok híján - valószínűleg az 1946-ban kiadott kétnyelvű, héber-magyar kőnyomatos hággádában[14] láttak napvilágot.

E kötet a holokauszt utáni cionista irodalmi könyvek egyik jellegzetes alkotása.

Haoved Hakibbuci[15] Dror Habonim B’Hungaria[16] mozgalom kiadásában megjelent Hággáda sel Peszách [17] a maga korában érdekes, elemzésre méltó, szellemi-irodalmi produktum volt.

A modernkori cionizmus ideológiájának gyökerei a 19. század első évtizedéből táplálkoznak.[18] A zsidóság sorsformáló, történelmi ideológiája 1800-1948 között új lehetőséget teremtett a magyarországi zsidóság életében. Az alijázás, egy korábban is már ismert, de igazán a 19. század végétől egészen napjainkig terjedő időszak élő fogalma.[19] A cionizmus a maga sokszínűségében egymástól elkülönülő irányzataival, az előbb említett mintegy tizenöt évtized viharos történelmének integráns része. Fellendülésében, aláhullásában mindig szerepet játszott a nagypolitika[20] és a magyarországi zsidóság ortodox és neológ irányzatainak[21] viszonya a cionizmushoz.

Adalék az illusztrált hággádák történetéhez.

A Hággáda sel Peszách, a hébernyelvű kéziratosság, a könyvtörténet egyedi jelentőségű irodalmi műfaja. Jelentősen eltér a zsidó vallásos istentisztelet köznapokon, illetve ünnepeken használatos máchzorjaitól,[22] nem is beszélve a Mózes öt könyve illusztrációkról,[23] vagy a zsinagógában liturgiai eseményen használatos báál koré[24] által felolvasott megilláktól.[25] A zsidó vallási események kiemelkedő napjain, amikor imakönyvet vagy Tórát vesznek igénybe a templomi istentiszteleten, e könyvekben, tekercsekben háláchikus, a Szentírásra visszavezethető okok miatt, semmilyen ábrázolás nem található.[26] A hággáda az előbbiekkel ellentétben nem tekinthető a zsinagóga szertartási tárgyának, elsősorban azért, mert azt a zsinagógán kívül, a családi élet eseményein, avagy a közösségi élet alkalmából, a széder estéken használják.[27] Otthonainkban elfogadott, nagyobbrészt illusztrált könyvek ezek, amelyek a széder este levezetésének nélkülözhetetlen szertartási kellékei.[28] Az ábrázolás tilalma, mindenekelőtt a szakrális térre vonatkozik, s így a magánéletben, az otthonokban mind liturgiai, mind pedagógiai célból, a képes szövegek alkalmazása nem tűnt elfogadhatatlannak. A Hággáda sel Peszách köteteiben ezért elfogadható a figurativitás, az artisztikum.

Így lettek a peszáchi hággádák a hébernyelvű kéziratos irodalom, az illusztrált kéziratos irodalom jellegzetes típusai. E hággádákban a szövegezésnek, a rögzített textusnak mindig meghatározó jelentősége volt, azonban a szöveg képi megfogalmazásai magukon viselték a különböző stílustörténeti korszakok jellegzetes motívumait.[29]

 Példaképpen megemlítem a 14. századból való szarajevói Hággádát,[30] amelyben a művész külön fejezetet szentelt a hággáda szövegétől teljesen független illusztrációknak, a szentírási történetek figurális bemutatásának a világ teremtésétől egészen Mózes haláláig. E képsorok szereplői a késő gótika formavilágával, s betűket formáló személyeivel is felhívja magára a figyelmet. A Szarajevói Hággádában is érzékelhető az a kor, amelyben az illusztrált hággáda kódexe a széder esti asztalokon az olvasó elé került. Hasonlóképpen az ún. Budapesti Kaufmann hággádához[31] vagy a Madárfejű hággádához, amely németországi műhely munkája.[32]

A példák végtelen sorából megemlítem még az első nyomtatott hággádát, amelyet Prágában adtak ki a 16. század közepén egy kohanita származású nyomdász segítségével. A 16. század közepén napvilágot látott mű hátterében a korabeli Prága városi arculata rajzolódik ki.[33] A hággáda és a művészettörténet, stílustörténet harmóniáját a későbbiekben is mindig nyomon követhetjük.

Még néhány példa a modern korból. A 20. század első felében a kultúrára, s így a művészetre, az illusztrációra is igényt tartó ember artisztikum iránti vágyát érzékelteti a Budapesten kiadott OMZSA hággádá.[34] A magyarországi hággáda történet egyik kiemelkedő alkotása a mártírhalált halt győri főrabbi Roth Emil:[35] Az őrködés éjszakája című művészeti és tudománytörténeti gazdag jegyzet anyagot magába foglaló irodalmi remeke.[36]

Hággáda, stílustörténet - a mindennapi élet nélkülözhetetlen alapelemei. A politika, a hatalom, az ideológia hármas egysége szinte minden, a különböző korszakokban készített hággádánál  egyértelműen kimutatható.[37]

Haoved Hakibucci Dror Habonim B’Hungaria. Rövidítve: HHH.

A HHH által kiadott, Magyarországon csak egy példányban megtalálható Hággáda sel Peszáchot is ezen elvek alapján elemezzük. A kőnyomatos könyvecske - feltételezhetően - 1945 vége és 1948 közepe között keletkezhetett.[38]

Az eredeti hággáda, amelynek különböző variánsait évszázadokon keresztül használták, szövegében különböző változásokon ment keresztül. Törzsszövege az elmúlt évszázadokban azonban nagyobbrészt ugyanaz volt, ugyanaz ma is. E textusok olvasásakor, értelmezésénél a különböző korok interpretátorai bemutatták azokat a történeti, politikai összefüggéseket, utalásokat, amelyek nélkül a hággáda szövegének összefüggései nem lennének érthetőek. Példaképpen megemlítem a "higgiá z’mán kriát s’má sel Sáchárit" azaz "eljött a s’má olvasásának ideje" kezdetű hággádai részt, amely a Bár Kochbá lázadás históriai hátterébe enged betekinteni.[39] Hasonló történeti háttérrel bír a hággáda textusa mellett rendszeresen megtalálható "útbaigazító" szöveg, amely az esetek egy meghatározó részénél a következőképpen szól: "balra dőlve iszunk a serlegből." Nem más ez, mint utalás a római korban élő, szabad, független ember étkezési szokásaira.

A HHH egyértelműen nem vallási ihletettségű, újszerű munka! Korábban nem, vagy alig ismert irodalmi produktum, amely a Habonim Dror baloldali-szocialista ideológiai világképet tükrözi. Egyértelmű, hogy a szerzőpáros Zvi Kohen és Mose Steiner, akiknek a személy és családneve a HHH utolsó oldalán nehezen kiolvasható, új irodalmi formával próbálkozik. Hiszen a régi, egészen a Misna korszakáig visszavezethető peszáchi olvasmány szövegét megváltoztatják! Időnként ugyan megtartják az ősi szöveg irodalmi szemelvényeit, ám azokat  modern irodalmi válogatással egészítik ki. Így kerülhettek be a HHH-ba Bialik,[40] Rachel Bluwstein Sela[41] és Katznelson[42] költeményei, írásai.

A HHH-ban található bibliai idézetek ugyancsak a mozgalmi célok megvalósítását szolgálják, hogy jó ideológiai felkészültséggel készüljenek a magyarországi zsidó fiatalok az Új Föld, a leendő Ősújhaza, Erec Jiszrael, a majdan kikiáltandó Izrael Állama meghódítására. A HHH ideológiai hátterét mi sem bizonyítja jobban, hogy a mintegy harminchat oldalnyi egyébként a klasszikus Hággáda nevét viselő produktumban az Örökkévaló, a Mindenható nevét legtöbbször kihagyják a szövegből, gyakran megváltoztatva így a szövegösszefüggéseket. Az eredeti szövegrészben nem mindig az originális gondolati kapcsolódás kerül bemutatásra.

A HHH ÉS AZ EREDETI HÁGGÁDÁ TEXTUSÁNAK ŐSSZEFÜGGÉSE

Idézetek és kommentár

1.  Káddés  urhác…Kidus és kézmosás

Az ünnepi est sorrendje kezdődik e két arameus szóval, utalva a széder esti sorrend forgatókönyvére. Ennek az első két "programpontja" a kidus (áldásmondás a borra) és a kézmosás.

"Rásiról,[43] a neves Biblia és Talmud magyarázóról jegyezték fel, hogy egyszer elfelejtette elővenni a vacsora végén az áfikomant.[44] Annyi előírása van a szédernek, hogy ügyelnünk kell, hogy el ne tévesszük. Ezt a célt szolgálták az ilyen versbe szedett rövid összefoglalások.[45]



KÁDÉS URCHÁC….

A kádés urchác… textusáról Róth a következőket írja:

"Hozzávetőleges fordítása a következő: kidus, kézmosás, zöldség, pászkatörés, elbeszélés, kézmosás, kenyér és pászkaáldás, keserűgyökér, összetevés (a pászkáé és a keserű gyökéré), asztalrendezés, az elrejtett áfikomant elfogyasztjuk, étkezési áldás, hállél, tetszés szerinti szövegek." [46]

2.  Há Láchmá Ánjá.   Íme, a sanyarúság kenyere.



HÁ LÁCHMÁ ÁNJÁ…IME, A SANYARUSÁG KENYERE

A HHH 8. oldalán található a Há láchmá ánjá kezdetű egyébként arameus nyelven írt hat sor. Fordítása:

Ez a sanyarúság kenyere, amelyet őseink Egyiptom országában ettek. Aki éhezik, jöjjön és egyék velünk; kinek szüksége van, jöjjön, s ünnepelje velünk a pászka ünnepét az idén itt, jövőre Izrael országában. Ez évben, szolgaságban, jövő évben, szabadságban.

Roth imént idézett könyvének magyarázatában a következőket találjuk: "Íme, itt a szegény kenyér! Ünnepélyes pillanat ez, amikor a házigazda és vele együtt a társaság tagjai közül mindenki, aki csak eléri, felemeli a tálat a pászkákkal együtt, és azt mondjuk: há láchmá, ez a szegény kenyér. Némely hággáda kiadásban sokáig tartotta magát egy másik szöveg: ke há láchmá: azaz ilyenfajta volt a szegény kenyér. Nálunk helyesen ez áll: Há láchmá, azaz: Íme, ez a szegény kenyér." [47]

Ennek az ismeretlen szerzőtől származó pijutnak [48] a keletkezési ideje nehezen határozható meg. Feltételezések szerint a gáonok korszakából származik Babilóniából.[49] Az arameus nyelven íródott liturgiai költemény forrása nem található meg sem a talmudi, sem a midrás irodalomban.[50] Legkorábban a legismertebb pájtánok egyikének Ámrám Gáonnak imakönyvében tűnik fel.[51]

3. Má nistáná… …Miben különbözik…?



MÁ NISTÁNÁ…..MIBEN KÜLÖNBÖZIK?

A HHH szövegében - amely az eredeti hággádát idézi, - a 9. oldalon található a Má nistáná szövege, magyar nyelvű fordítás nélkül. Utalás jellegű illusztrációk azonban megjelennek a szövegek felső részében a széder asztal megjelenésével, illetve alul, egy kibuc ruhába öltöztetett fiú alakjával, aki - talán - a Má nistánát kérdezi?  A Má nistáná, a széder esti olvasmány a hággáda legismertebb része, az úgynevezett árbá kusiot, azaz a négy kérdés. Keletkezésének forrása a Szentírásra vezethető vissza: Vehigádtá levinchá, azaz "...és mond el gyermekednek." [52]

4. Bechol Dor Vádor…. Minden nemzedékben…



BECHOL DOR VÁDOR…. MINDEN NEMZEDÉKBEN

A 18. oldalon olvasható héber textus magyar fordítása a következő:

"Minden nemzedékben köteles az ember úgy tekinteni magát, mintha ő vonult volna ki Egyiptomból, a rabszolgaság házából." [53]

Az oldal középső részén a héber és a magyar szöveget felül és alul egyaránt illusztráció egészíti ki. A felső téglányban az egyiptomi kivonulás jelenetei, az alsóban a soá korszakának egyik döbbenetes pillanata, amikor a meggyötört rabszolgasorba taszított zsidók megszabadulnak a koncentrációs táborból. A párhuzamosság önmagáért beszél, a felső és az alsó kompozíció gondolata egyaránt a kivonulás. Itt a Habonim Dror által készített kiadványban nem szellemi értelemben, hanem a szó fizikai értelmében történő kiszabadulásról, megszabadulásról, alijáról van szó. Konkrét utalással, egyértelmű javaslat tétellel. Felszólítás a Szentföldre történő kivándorlásra.

Igen érdekes, korunk egyik legnagyobb rabbinikus gondolkodójának és kommentátorának rabbi Adin Steinsaltznak héberül megjelent hággáda kommentárja: "A gálutban élő zsidóságnak is olybá kell tekintenie magát, mint aki megmenekült Egyiptomból. A megmenekülésnek ugyanis nemcsak fizikai, hanem a szó szellemi értelmében is nagy jelentősége van." [54]

5. Hászál Szidur Peszách… ... Íme bevégeztük a peszách emlékét…



HÁSZÁL SZIDUR PESZÁCH… ÍME, BEVÉGEZTÜK A PESZÁCH EMLÉKÉT

A 29. oldal ismételten a hággádából vett szószerinti idézet "Hászál Szidur Peszách" kezdetű pijut. Magyar fordítása: "Íme, bevégeztük a peszách emlékét annak rendje szerint. Minden formája és törvénye szerint. Amint volt szerencsénk azt elrendezni úgy legyen szerencsénk azt teljesíteni. A Legszentebb ki a mennyekben lakol, emeld fel ismét Izrael nemzetségét, vezesd vissza Izraelt megváltva, vezesd vissza Cionba örömmel."

A költemény egyébként egy 11. századi Franciaországban élt pájtán, Joszéf Tov bár Smuel Elem alkotása.[55] Kétségtelen, hogy miért kerül be a HHH-ba egy 11. századi francia költő szava, hiszen költeményének végén egyértelmű az utalás: "vezesd vissza Izraelt megváltva, vezesd vissza Cionba örömmel." [56]

6. L’sáná hábá biJerusálájim…Hállejujá….Jövőre Jeruzsálemben… Hállejujá



L’SÁNÁ HÁBÁ BIJERUSÁLÁJIM….HÁLLELUJÁ

A hággádából vett idézetek sorában az utolsó oldalon található e gondolat kvintesszenciája: L’sáná hábá biJerusálájim hállelujá. Magyarul: a következő évben Jeruzsálemben. A hagyományos szövegösszefüggésben a mondat végéhez illesztik a "hábenujá" azaz a "felépített" jelzőt. Ez a zsidó teológiai világképben a Messiás eljövetelébe vetett hit reménye.

A HHH-t és az ehhez hasonló, később készült irodalmi alkotásokat a majdani kibuci életre készítették.[57] A kibuci mozgalom dokumentumait a 60-70-es évektől kezdve rendszeresen gyűjtik,[58] hogy a felejtéstől megóvják a kora-cionisták dallam- és zenei világát. A kibucoknak önálló vallási (?) nemzeti ünnepségeik voltak. Példaképpen említem meg a "Nivin dávrim éláj" című - a HHH 4. oldalán található - költeményt. Éjn Kármel kibucban erre a dalra táncoltak az ún. kibuci ünnepségeken, a Tekesz HáOmereken.[59] A későbbiekben a Nivin dávrim éláj a széder este nyitó dala lett.

A Sávuot és a Peszách ünnepének történeti jellege ezeken a Tekesz Há’Omereken egy gondolati egységben jelennek meg, mintegy következetesen keverve az egyébként egymástól elkülönülő mezőgazdasági és történeti háttérrel rendelkező ünnepeket. A hagyományos irodalomban ismert az a felfogás, hogy a Sávuot mintegy a Peszách "záróünnepének" tekintendő. Jelentős mértékben hozzájárul e szokás kialakulásához a Sz’firát Há’Omer gondolata is.[60]

A HHH nyelvezetéről megállapítható, hogy a magyar és a különböző korokban keletkezett héber nyelven megfogalmazott textusok variációi. Nyilvánvaló, hogy a misnai, illetve a középkori pájtán által írt költemények, valamint Chajim Nachman Bialik héber szövegformálásának stílusbeli különbözősége jól érzékelhető. Ugyanakkor előfordul, hogy a hággáda eredeti héber szövegét csak magyar fordításban közlik. A textus színességére jellemző, hogy integráns módon ötvözi a biblikus idézeteket, a misnai, midrás-beli textusokat, vagy az imakönyv ihlette verseket, mint például a Peszách bát kol kezdetű verset.[61]

Prózai textúrája szépen megfogalmazott, hivatkozási kultúrája igen igényes, azonban mindenütt a mozgalmi ideológia célkitűzéseit helyezi egyértelműen előtérbe.


Irodalom

Friedmann, Mira
1995    Háitur veHáijur bekKitvéi háJád háJehudim. In: Máchánájim 1995/10.

Komoly Ottó
1992    Cionista életszemlélet. Bethlen Téri Füzetek 2. száma. Felelős szerkesztő: Mikes Katalin. Kiadja a Bethlen Téri Oneg Sábát Klub, Budapest.

NARKISS, Bezalel
1984    Kitvéi Jád Ivrijim  Mecujárim, Jerusalem. Ivrit: Dáljá Sáhák. Árichá: Dáljá Teszler. Szidur, Hádfászá Uherihá: Mifálé Defusz KÉTER, Jerusálájim

Novák Attila
1998    Cionizmus érett korban. In: Múlt és Jövő 1998/2-3. 89-106.

2000    Átmenetben - A cionista mozgalom négy éve Magyarországon (1945-49). Múlt és Jövő Kiadó, Budapest. p. 300

Pietsch, Walter
Chatam Szofertól Theodor Herzlig (Fordította: Kőszeghy Miklós). In. Walter Pietsch: Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba. Múlt és Jövő, Budapest. 84-99.

Parnes, Stephan O. (ed.)
Art of Passover. With essays by Bonni-Dara Michaels and Gabriel M. Goldstein. Distributed by Macmillan Publishing Company, New York.

Dr. Roth Emil
1941    Az őrködés éjszakája, Peszáchi hággáda. Roth Emil fordításával és magyarázataival. Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Budapest.

Scheiber Sándor
Történelem és monda találkozása a Szefira-napok és Lág bá Omer jelentésében és szokásaiban. In: Schöner Alfréd (főszerk.): Sávuot. Tanulmánykötet. (facsimile kiadás) OR-ZSE, Budapest. 7-11.

1958        THE KAUFMANN HAGGADAH. Facsimile Edition of MS 422 of the Kaufmann Collection in the Oriental Library of the Hungarian Academy of Sciences. Bp., 1958. (A kötethez tartozik egy angol nyelvű elemzés: THE KAUFMANN HAGGADAH, by Alexander Scheiber, Budapest, PUBLISHING HOUSE OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCE, 1957.)

1985 THE SARAJEVO HAGGADAH. Copyright PROSVETA. This Book was designed by Ivan NINIC. Printed in Yugoslavia by LJUDSKA PRAVICA, Ljubjana. A facsimile kiadáshoz tartozik egy művészettörténeti analízis: Werber, Eugen: The Sarajevo Haggadah, Printed by: Ljudska Pravica, Ljubljana, 1985.



[1] Lásd: http://www.gondola.hu/cikkek/41005
A téma érintőleges bemutatására már volt kísérlet a Keresztény Közéleti Akadémia és a Keresztény- Zsidó Társaság konferenciáján,  "A keresztény-zsidó dialógus régi és új kihívásai" című, 2005. március 10-én tartott előadásomon. Címe: "A Világ Jámborainak eszméje a hagyományos zsidó irodalomban"

[2] Mislé 1O 25.

[3] A responzum irodalomban is gyakran felvetődik a Lámed váv cádikim kérdése.  Háráv Uziél Élijáhu 2001-bően így ír:
"

[4] A tálmud korának mestere, tanítója

[5]  

[6] Az, hogy rá, Istenre várakoznak, azt héberül úgy mondják, hogy lo, úgy írják le héberül, hogy lámed-váv.

A lo szó két betűből áll, lámed-ből és váv-ból. A lámed számértéke 30, a vá-vé 6. Tehát akik Reá várakoznak, azoknak a számértéke 36.

[7] Gersom Sálom (Solem) 1897-1982. Kabbalakutató, a 19. század egyik kiemelkedő zsidó gondolkodója

[8] A kötet 1986-ban, Tel Avivban jelent meg

[9] E sokrétű téma első részének ilyen jellegű bemutatása a Szegedi Vallási Néprajzi Konferencián, 2010. október 7-én hangzott el a "Vallások, határok, kölcsönhatások" szekció ülésén. A tanulmány megjelent: In: "Feje fölött még az ég sem szabad…" Elvetélt történelmi kísérlet a Peszách ünnepi olvasókönyv, a hággáda kodifikált textusának átalakítására 1945-48-ban, Magyarországon. In: VALLÁS, KÖZÖSSÉG, IDENTITÁS, Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár. Bibliotheca Religionis Popularis Szegediensis. Szerkeszti / Redict: Barna Gábor, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2012, pp 153-163. ISBN 978-963-306-164-1 ISSN 1419-1288 Jelen dolgozat a 2010-es konferencián elhangzott és az azonos szöveggel megjelent publikáció átszerkesztett, kiegészített, átdolgozott, és képi illusztrációkkal gazdagított változata.

[10] Idézet a Hággádából.  Peszách első két estéjének klasszikus kérdése. Héberül: Árbá kusijot. Forrása a Misnában található, Peszáchim traktátusa 10/4-ben.

[11] Plugá: munkások (főleg leendő építőmunkások) részére szervezett sejtek. Feladatuk: átképzés, felkészítés az Ország építésére.

[12] Háchsárá: cionista átképző telep. Felkészítő az ereci életre. Műhelyekkel és kicsi földekkel rendelkeztek.

[13] Hággáda sel Peszách, Haoved Hakibbuci Dror Habonim B’Hungaria, Budapest, é.n. p. 13.

[14] Hággáda: elbeszélés.

[15] Haoved Hakibbuci: a baloldali Haoved mozgalomból kivált szervezet, a kibuci élet kizárólagosságának híve.

[16] Baloldali, szocialisztikus cionista mozgalom.
A fent említett - Haoved Hakibbuci Dror Habonim B’Hungaria - cím, illetve mondat mindegyik eleme önálló, bővebb, tudományos, értékelő munkát igényel. Lásd: Dror Habonim and Haoved Hakibbuci. Liskat Hakeser. Mazkirut. Ejn Charod 1947 October, in: Kibbuc Lohame Hagettaot, p. 3.

[17] Peszách esti olvasókönyv, amely midrások, zsoltárköltemények, áldások, imák, pijutok, stb. gyűjteménye.

[18] A magyarországi cionista mozgalom gyökerei már Herzl Tivadar előtt erősen kirajzolódtak. A Magyar Cionista Szövetég azonban csak 1927-ben alakult meg, amelyet 1947-ben betiltottak. A rendszerváltás után újjáalakult. Jelenlegi szervezetei:  Hanoar Hacioni, Hasomer Hacair, Bnei Akiva, Habonim Dror, Herut, Kidma, Marom, Oneg Sabbat Klub, Oz Vesalom, WIZO és a Likud.
Az ortodxiától sem volt idegen a Sivát Cion gondolata. Eliezer Slomovits így ír Hátám Szoferről, 2006-ban: "Kevesen tudják azonban, hogy az ereci gondolatnak hangos propagálója volt. Az akkoriban alakuló Sivát Cion (visszatérés a Cion hegyhez) mozgalom kezdeti lépéseit egyetértően támogatta. Tanította, hogy Erec Jiszráélba letelepedni az ország építésében részt venni micva (jótékony parancsolat). Meggyőző érvei hatására az 1830-as évek táján csoportok - köztük sok tanítványa - vándoroltak ki a Szentföldre és alapítottak településeket." In: http://www.or-zse.hu/hirdetes/hatamszofer2006.htm

Kiss Erika: Hátám Szófértől MosesMendelssohnig, a Zsidó Egyetem tanulmányútja, szerkesztő: Babits Antal, Budapest, 2012. Logos Kiadó (Sorozat: HISTORIA-DIASPORA XV.),304 oldal.
Lásd: Róbert Péter, Herzl követőinek lapjai, A cionista sajtó története Magyarországon 1904-1919, Bethlen.téri füzetek, Budapest, 2012., ISBN 978-963-08-5385-5

[19] Az álijá szó, "felmenetelt" jelent. Az Izraelbe való hazatérés, kivándorlás terminus technicusa. A fogalom már Genezis könyvében (50.12) is megjelenik.

A témáról lásd: Novák 1998.
Novák 2000.

[20] Lásd: Komoly 1992.

[21] Lásd: Pietsch 1999. 84-99.

[22] Ünnepi imakönyv, amely különbözik a szidur-tól, a sábáti-hétköznapi - zsidóságban használatos - imakönyvtől.

[23] Az ábrázolás tilalma a chumás-okra (Mózes öt könyve) is szigorúan vonatkozott. Kivételek - főleg a héber szöveget megelőző lapokon - ismertek.

[24] Báál koré, vagy báál krijá: Tóra felolvasó. Az a magasan képzett szakember, aki a szentírási szöveget előírt dallamon olvassa fel a zsinagógai istentiszteleten.

[25] Megillá: tekercs. Itt elsősorban a purim ünnepén felolvasásra kerülő Eszter tekercse.

[26] A tiltás alapja a tízparancsolatban lévő "Ne készíts magadnak faragott képet…" igéje.

[27] Peszách ünnepének első, illetve a szétszóratás országaiban az első és második estje, amikor teljesítik az Egyiptomból való megszabadulás elbeszélésének előírását (Micvát Szipur Micrájim).

[28] Friedmann 1995.

[29] A hággádák történetéről a legjobb összefoglaló munka: Yosef Hayim Yerushalmi, Haggadah and History -(1997, Hardcover) ISBN-10: 0827606249 | ISBN-13: 9780827606241

[30] Barcelonában, 1350 körül készült kéziratos hággáda, a héber illusztrált kéziratosság egyik legfontosabb alkotása. Lásd: THE SARAJEVO HAGGADAH 1985
Az OR-ZSE közel hatvanfős delegációja 2011 májusában látogatást tett a Szarajevói Nemzeti Múzeumban, hogy "eredetiben" tekintse meg a világ leghíresebb hággádáját. Az útról lásd: http://www.or-zse.hu/velence/szarajevo-guba2011.htm

[31]A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteményében őrzött, 14. századból származó héber kézirat.

The Kaufmann Haggadah 1958.

[32] Madárfejű hággáda: Németországban a 13. század végén írt és illusztrált teljes szövegtartalmat magába foglaló kézirat. A tízparancsolat-beli tilalom miatt az alakok nem emberi fejjel ábrázoltak, hanem - szokatlan módon - madár fejjel. Innen ered a hággáda elnevezése.
A középkori héber illusztrált kéziratosság leginformatívabb dolgozata: Narkiss 1984.

[33]A héber nyelvű könyvnyomtatás történelmi eseménye volt, amikor 1526-ban, Prágában rabbi Gerson HaKohen kiadásában megjelent az első fametszetes, művészi ízléssel komponált, s gazdag képzelőerőre valló, illusztrált hággáda. A könyv számos kiadásban jelent meg, ezek közül hadd említsük a Jeruzsálemben, 1972-ben napvilágot látott facsimile publikációt.

[34] (HÁGGÁDÁ) OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció) Hággáda. Kohn Zoltán rabbi fordításával és magyarázatával, Munkácsi Ernő tanulmányával, Göndör Bertalan rajzaival, Szabolcsi Bence kottáival. Budapest, 1942.

[35]Dr. Roth Emil (Kunszentmárton, 1907. szeptember 21. - Auschwitz, 1944. június ?). Emléktábláját a győri zsinagóga bejárati fala örzi

[36] Roth 1941.

A kötetet az OR-ZSE 2004-ben Borsányi Schmidt Ferenc előszavával facsimile kiadásban újra megjelentette.

[37] Lásd: Parnes 1994.

[38] 1945 peszáchja előtt még nem készülhetett el, érthető módon, hiszen akkor még a soá évei voltak. 1948-ban a két baloldali párt egyesülésekor megkezdődött a cionista mozgalom betiltásának időszaka, illetve kikiáltották a modernkori Izraelt. Az Állam kikiáltása és az Izraelbe való vándorlás vágya 1948 májusa után másképpen fogalmazódik meg a korabeli irodalmi alkotásokban.

[39] A "S’má" olvasásának rendjét, előírja a háláchikus irodalom. A közismert, héber mondat használata az ellenség megtévesztését szolgálta.

[40] Chajim Nachman Bialik (1873-1934) a modern zsidó-héber nemzeti költészet legnagyobb alakja.

[41] Rachel Bluwstein Sela (1890-1931) a modern héber poézis jelentős személyisége. A Szentföldre 1909-ben érkezett és Ráchel költőnő néven vált ismertté.

[42]  Berl Katznelson (1987-1944)

[43] Rási, azaz Rabbi Slomo ben Jicháki (1040-1105 Troyes), francia kommentátor, a héber nyelvű interpretációs irodalom legtekintélyesebb személyisége. Lásd: Ágádát Rási, Hááráchá Pársánit Mechudeset Joszéfá Ráchámán, 1991.

[44] Az áfikoman szó feltehetőleg görög eredetű és utóételt jelent. A Mesterek tudni vélik, hogy a szó arameus nyelvi háttérrel rendelkezik, illetve arameus nyelvű etimológája is ismert.

[45] Dr. Roth Emil kommentárjában itt a hággáda elején található kádés, rechác, kárpász…kezdetű részre gondol, amelyet a hággáda tartalomjegyzékeként értékelhetünk. Az arameus és héber szavakból álló kis vers pontosan határozza meg a széder házigazdájának feladatát az ünnepi estékre.

[46] In: Dr. Roth Emil, Az őrködés éjszakája Peszáchi Hággádá. 1941. p. 20.

[47] I: Roth Emil, p. 28.

[48] Pijut: a zsinagógai liturgiai ének egyik típusa. A hagyományos zsidó istentisztelet textusát, nyelvi stílusát a középkor történeti háttere hatja át.

A ποιητής szó héberbe átkerült változata.

[49] Gáonok: a háláchá legminősítettebb képviselői Babilóniában, illetve a világ zsidóságának elismert és elfogadott vallási vezetői.

Gáonok korszaka: i. sz. 6. század végétől a 11. század közepéig terjedő időszak.

[50] Talmud: "A mózesi törvényektől az 5. század végéig több mint ezer esztendő jogfejlődését mutatja be a Talmud, mely a tulajdonképpeni törvényeken kívül magába foglalja mindazt, ami különösen az utolsó 500 esztendő alatt a zsidó szellemet foglalkoztatta: orvostudományt, történelmet, matematikát, csillagászatot, példázatokat, mindezeket persze csak úgy, amint az e körökbe tartozó adatok a törvénykifejtés során az előadás menetébe alkalmilag belekapcsolódtak." /Dr. Molnár Ernő/
Midrás: az ókor óta ismert szentírási exegetikai forma, egyben egyedi jellegű narratív irodalmi forma.

[51] Ráv Amrám bár Ráv Sesna a Szurai Főiskola (Babilónia) feje (gáon). (? - 875) A nevével fémjelzett imakönyvben meghatározta a köz- és ünnepnapok, valamint a sábáti istentiszteletek rendjét a barcelonai zsidóság számára. Ámrám gáon imakönyvében már szerepel a hággáda rendje.

[52] Peszáchim misnájának 10. fejezetéből ismerjük meg a széder este fogalmi rendszerét. Exodus 13.8. versére vezethető vissza az "elbeszélés" háláchikus eredete és narratívája: "Vehigádtá levinchá"… azaz " …mond el gyermekednek!" A Vehigádtá levinchá kifejezés egyértelmű utalás arra, hogy nemzedékről nemzedékre el kell mondani gyermekeinknek a kiszabadulás történetét.

[53] A HHH szövegében több nyelvtani hibát fedezünk fel. Egyik ezen az oldalon olvasható.

[54] Az idézet a Steinsaltz könyvben, a héber kötetben szerepel, azonban a kiadásban az oldalszámot nem jelzik.

Az angol nyelvű kiadás címe: The Passover Haggadah. 1979-ben és 80-ban jelent meg Jeruzsálemben.

[55] Joszef Tov bár Smuel Elem (980-1050) francia háláchista és pájtán.

[56] "Ez a rövid kis ének, akárcsak Vájchi Bácháci Hálájlá a Sábát hágádoli muszáf imából való. Szerzője: Joszéf ben Sámuel Tov Elen (XI. század). A Tov Elen héber fordítása a francia Bon fils-nek. Ez volt ugyanis a családneve. Észak-Franciaországból Narbonne-ból származott és Limogesban tanított. A háláhikus irodalom nagytekintélyű gyűjtője és terjesztője volt. Kiváló liturgiai költő. Költeményei közül csak néhány maradt fenn. Egyike ezeknek a Sábbát hágádoli "Eloché háruchot" kezdetű rész, amelyen Peszách ünnep törvényeit dolgozta fel arameus nyelven. Ennek a befejező része ez a kis egység, amely a 14. században került bele a német hággádákba." In. OMZSA Hággáda, Budapest 1987, facsimile kiadás, p. 73.

[57] Kibuc: közösségi, teljes vagyoni egyenlőségen alapuló, szocialisztikus településforma a 19. századtól Erec Jiszraelben. Az elmúlt évtizedekben a kibucok gazdasági struktúrája megváltozott, és alkalmazkodott a piacgazdasághoz.

[58] Lásd: www.zemmershet.co.il

[59] A "Tekesz Há’Omer", a "kéve ünnepe", a bibliai korban a peszách-hoz kapcsolódott, s az aratás idejéhez kötődött. A Misna pontosan leírja a szertartás menetét (Széder Kodosim, Mászechet Menáchot, 10. fejezet, 3. misna). Egyike a tórai tevőleges micváknak (micvát ászé). A 20. században a nem vallásos kibucok - tánccal, énekkel köszöntött - örömnapja.

[60] Scheiber 1999. 7-11. (facsimile kiadás). A kiadvány a Hehaluc 1946-ban megjelent kötetének stencilezett kiadása (egyetemi jegyzet).

[61] Ez a pijut a HHH 10. oldalán található.

FEL