Ághassi Attila: (INDEX)
Egy magyar zsidó birkózó rontotta el Hitler ünnepét
2020.02.23.
Kárpáti Károly ellenséges közegben, horogkeresztes zászlók és őrjöngő németek között nyerte meg a könnyűsúly (66 kiló) olimpiai bajnoki aranyérmét 1936-ban Berlinben. Szabadfogású birkózásban addig nem volt első helye Magyarországnak, így Kárpáti történelmi győzelmet ért el. Az övé volt a magyar sport huszonötödik olimpiai aranya.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Kellner Károly (apja Kellner Lajos a Borsod megyében található Szilváson (ma Szilvásvárad) édesanyja Kohn Irén néven Egerben született) 1906-ban egy nyolcgyerekes fiúcsaládba, ő volt az ötödik gyerek. Szülei földbérlők voltak, Szabolcsban nevelkedett. 13 évesen Nagykállóban ismerkedett meg a sporttal, egyik bátyjával a kiterített ponyván birkózott először. Debrecenben került közel a sportághoz, mert a lakásuk abban a házban volt, ahol a DTE birkózóterme.
Fotó: Nemzeti-Sport,-2003.-július / Arcanum adatbázis
Orvosi tanácsra kezdett el sportolni. A Debreceni Úszó Egylet műugrója volt. Ebben a sportágban 1924-ben vidékbajnokságot nyert. 1923-ban egy cirkuszi birkózó bemutató keltette fel érdeklődését a sportág iránt. 1924-ben vett részt első birkózóversenyén, 1928-ban pedig már ott volt az olimpián, kötöttfogásban.
Az amszterdami olimpián megnézte a szabadfogású meccseket is, és közben heves vitába keveredett versenyzőtársával, Papp Lászlóval, mert Papp úgy gondolta: a szabadfogásúak könnyen vernék őket, kötöttfogásúakat.
Kárpáti igazolni akarta, hogy ez nem így van, ezért saját költségén, segítő nélkül, háromheti edzés után elutazott a párizsi Európa-bajnokságra, benevezett a szabadfogásúak közé, és végül második hellyel tért haza. Onnantól a szabadfogás lett a kedvence, és az 1932-es olimpián már második lett a francia Charles Pacome mögött.
Kárpáti a berlini olimpián egy hellyel előrébb lépett, olimpiai bajnok lett.
Akkor már nemcsak versenyző volt, hanem társai edzéseit is irányította, felügyelte. Nem sikertelenül, mert ezen az olimpián három magyar bajnokot avattak birkózásban. Triplázni azóta sem sikerült, sőt, az elmúlt harminc évben összesen három aranyérem született a sportágban. Kárpáti az 1936-os játékokon így jutott el a döntőig:
Charles Delporte (francia)3-0
Dick Garrard (ausztrál) tus
Paride Romagnoli (olasz) 3-0
Hermanni Pihlajamäki (finn) tus
Utóbbi versenyzőről érdemes tudni, hogy egy súlycsoporttal lejjebb az övé volt az aranyérem négy évvel korábban, vagyis egy bajnokot győzött le a magyar birkózó. A németek egyébként igyekeztek úgy alakítani a versenykiírást, hogy Kárpáti minél kevesebbet tudjon pihenni. Már csak ezért sem hagyhatta, hogy végigmenjen az összecsapás, és a 10. percben tusolta ellenfelét. (A 3-0-s sikert úgy kell értelmezni, hogy mindhárom pontozóbíró a magyart látta jobbnak, azaz Kárpáti egyhangú döntésekkel menetelt.)
Jöhetett a döntő augusztus 4-én, a játékok negyedik versenynapján. Kárpátinak mindössze kétórás pihenőideje volt. Ellenfele, Wolfgang Ehrl szintén két tusgyőzelemmel jutott el a fináléig, a japán Kazamát, a titkos favoritot is két vállra fektette. Neki szintén volt egy ezüstérme négy évvel korábbról, csak épp kötöttfogásból.
A német birkózó Nemcsak önmagát, hanem Adolf Hitlert is szerette volna megajándékozni egy aranyéremmel.
Kárpáti Az aranyérem két oldala című könyvéből az is kiderült, hogy a Führer várható érkezése miatt sorfalat álltak a katonák, de a döntőben mégis magyar siker született. Igaz, a három bíró a hatperces játékidő után nem tudott dönteni, ezért határoztak a folytatás mellett. Már az első hat percben is a magyar volt aktívabb, de nem merték kihozni bajnoknak.
A tudósítások szerint olyan is előfordult a döntőben, hogy mindkét birkózó lezuhant az emelvényről, de amíg Kárpáti mosolyogva ment vissza, addig Ehrl vicsorogva. A 14. percben ért véget a küzdelem, az utolsó akció, egy lábkiemelés is a magyaré volt, aki remekül védekezett, amikor térdelő helyzetbe küldték. Amikor kiderült, hogy a német veszített, Hitler visszafordult, egy magyar zsidó győzelmére nem volt kíváncsi.
„Az első német győztes ünneplésére készültek, és már mindent elrendeztek vorschriftsmäßig tervszerűséggel, hogy az ünneplés külsőségeiben is méltó legyen az olimpiát rendező Harmadik Német Birodalomhoz. Csak az hiányzott még, hogy ellenfelem, Wolfgang Ehrl meg is nyerje a mérkőzését. Az eltökéltség egyre keményebben támadt, alakult ki bennem. Ha beleszakadok, sem adom, oda ezt a győzelmet.
Az utolsó három perc állásbirkózásból folyt. Ehrl kétségbeesett erőfeszítéseket tett. Az őrjöngő hangviharban vérszemet kapva, néhány lépésnyire hátrahúzódott és előredőlve, fejjel a gyomromnak rontott. Felkészülten fogadtam. Oldalt ugorva, elkaptam a csuklóját és akkorát rántottam rajta, hogy fejesugrásszerűen magas ívben lerepült az emelvényről a padlóra. És szaladt vissza a szőnyegre, hogy folytassa orvtámadásait.
Még egyszer összecsaptunk. De már csak másodpercek voltak hátra, és csakhamar
megszólalt a mérkőzés végét jelző gong. A bírák zöld táblái a német vereséget
jelezték. Az SS-ek kettős sorfala oszladozott, jelezve, hogy a Führer
visszafordult. Mert nem a németek, hanem a magyarok ünneplik az első olimpiai
győzelmet. A kis magyar tábor, Matura Miskával az élen, ölelgetett,
csókolgatott, vállra emelve vitt ki az elkeseredetten tomboló, üvöltöző, őrjöngő
német tömegből.
Olimpiai bajnok vagyok hát, és végre megvan az első berlini aranyérmünk.”
Fotó: Képes-Sport,-1956.-január / Arcanum adatbázis
A német birkózó nehezen tudta feldolgozni a vereséget, pláne, mert már a döntő előtt vagy alatt kinyomtatták az őt bajnoknak tekintő üdvözlőlapokat, autogramkártyákat. Ehrl alá is írt néhányat, ezt Kárpáti nem tudta neki megbocsátani.
Németország egyébként 33 aranyérmet nyert ezen az olimpián, 89 érmet tartottak otthon. A nemzetek versenyében az első helyen végeztek, a második helyre befutó Egyesült Államok 24 aranyat nyert, míg a harmadik helyezett Magyarország tízet. Magyarország ekkor lépett fel először az összesítésben a dobogóra. Viszonyításul: a németek 1932-ben három arannyal zártak.
A 31 éves Kárpáti abbahagyta a birkózást az olimpia után, és testnevelő tanári állást kapott, de származása miatt nagyívű előmenetele ki volt zárva.
A nácik és a velük olyan gyorsan azonosuló egyes honfitársak kétséget kizáróan jelezték, hogy a kor levegője egyre kevesebb oxigént termel a hozzám hasonlók számára – írta önéletrajzi könyvében. A memoárból tudjuk, hogy olimpiai bajnoki aranyérme miatt nem vitték el a debreceni gettóba, a munkatáborba pedig önként jelentkezett, fát termelt ki sorstársaival a Debrecen melletti bánki erdőben. Amikor a századát egy másik helyre vezényelték, a parancsnok ösztönzésére az erdőben maradt, az ugyanis megígérte neki, hogy nem fogja kerestetni. Az erdészek ameddig tudták, bújtatták, de a nyilasok valahogy a nyomára bukkantak, ezért a budapesti rokonaihoz menekült, ott találkozhatott újra a már várandós feleségével. Nemsokára megszületett gyereke, aki a Radich Krisztina álnevet kapta.
Az ostrom alatt is bujkált, túlélte a háborút. 1945 után bírói vizsgát tett, és edzősködni kezdett, szakosztályt alapított, a tervei mentén alakult meg a grundbirkózás.
1948-ban rábízták a magyar birkózóválogatott 1952. évi olimpiára történő felkészítését. Egyúttal 1950-től a Budapesti Honvéd birkózószakoszályának vezetőedzője lett. Tanítványai közül Hódos Imre és Szilvásy Miklós olimpiai bajnoki címet, Polyák Imre ezüstérmet,Gurics György bronzérmet nyert. Hódos Imre aranyérmének külön sztorija van, mert az erélyes fellépése és határozott szabályértelmezése után a bírókollégái másként alakították ki a hármas holtverseny eredményét.
A sikerek ellenére az a helsinki olimpia után a válogatott vezetőedzői posztjáról lemondatták. Pályafutását 1967-ig a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként folytatta. 1967-től szaktanácsadó volt Az 1972-es olimpián a Magyar Televízió szakkommentátora volt, tudományos szakcikkek sora fűződik a nevéhez.
Kárpáti 1945-től haláláig, 1996-ig volt a Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
A sportággal tudományos alapossággal foglalkozott, 1949-től 1953-ig a Testnevelési Főiskola előadója is volt.
Több, a sporttal foglalkozó könyvet írt, többek között A ferde cipősaroktól a görbe hátig: az emberi test mechanikája és javító tornája. Debrecen: szerzői kiadás (1940), vagy Az idő sodrában: Sportról, olimpiáról, munkáról, életről, békéről. Budapest: Sportpropaganda Vállalat (1985). |
Több, a sporttal foglalkozó könyvet írt, többek között A ferde cipősaroktól a görbe hátig: az emberi test mechanikája és javító tornája. Debrecen: szerzői kiadás (1940), vagy Az idő sodrában: Sportról, olimpiáról, munkáról, életről, békéről. Budapest: Sportpropaganda Vállalat (1985).
Fotó: Igaz-Szó,-1982.-július / Arcanum adatbázis
Az idő sodrában című könyvéhez írt zárszó jól visszaadja életszemléletét,
stílusát. „Furcsa érzést vált ki belőlem az emlékezés. Sikereimet, munkámat,
balsikereimet, az élet természetes velejárójának tekintem.
A törekvéseim elgáncsolóit nem tudom gyűlölni, sőt talán még valamiféle hálát
is érzek irántuk. Ők sarkalltak ugyanis még több tudás elsajátítására, még
világosabb, tisztább bizonyításra. A riválisaim elleni küzdelmek nélkül nem
érhettem volna olyan tudásszintre, amilyen a berlini olimpiai győzelemhez
kellett. Tanári, edzői pályámon sok felesleges nehézséget kellett elhárítanom.
Ezek, ha időlegesen bosszantottak is, távlatilag továbbfejlődésre ösztönöztek.”
Emléktáblája és fája a "TF" kertjében
Kárpáti Károly sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5B-5-31.