EXKLUZÍV

Dávid András

STENCIL - a Gestetner család története 2.

Barátfüle és tőzsdekrach

2021.10.21.

Mária-Theresia uralkodása alatt fellendült a monarchia gazdasága és 1771-ben Bécsben megnyitották a világ első Értékpapír Tőzsdéjét. Az értékpapír kereskedés annyira jövedelmező és sikeres lett, hogy a Tőzsde virágzott, más- és más helyeken nyitottak irodákat, és úgy tűnt, az idő múlása csak gazdagabbá teheti az új kapitalistákat és a spekulánsokat.

A Bécsi tőzsde

Száz évvel a tőzsde megnyitása  után, itt bukkan fel Gestetner Dávid, a 17 éves fiatalember, akinek a végzettsége a mai általános iskolának megfelelő, a tőzsdeépület egyik kis irodahelyiségében körmöli a tőzsdejelentéseket, és másolja le több példányban a napi üzletkötéseket.

Egy távoli rokona, aki brókerként dolgozott a Tőzsdén, vette magához és alkalmazta írnokként és ez messzire repítette Csornától, a szülői házból és a hentességtől, valószínűleg nem érdekelte a kések és az állati vér világa, de ezek csak feltételezések. Mint ahogy az is, hogy egy rendes zsidó fiatalember legyen közel a pénzhez, a pénzügyletekhez, írom ezt a legnagyobb tisztelettel a zsidó fiatalemberek és a pénz iránt. És itt, a bécsi Értéktőzsdén, bár a pénz közelében volt, napról napra csak nyugtákat másolt és összesített nem tudom milyen tanulságot lehet ebből  levonni.

Gestetner Dávid mindenesetre pontosságot, és odafigyelést tanult, hiszen hatalmas összegekről volt szó, nem hibázhatott, és valószínűleg pont annyira unta ezt a fajta munkát, amennyire a mészárossegéd munkáját unta. Nagy elvárás ez egy 17 éves fiatalembertől. Mégis az hétköznapok egyhangúsága szülte meg számára egy csodálatos találmány gondolatát. Egy olyan eszközét, ami kirepíthetné a szürke papírfecnik világából, az Értéktőzsde irodájából.

 

Bécsi tözsdefecni

Miközben a cirádás papírfecniket másolgatta, talán álmodozott is, a gyermekkor emlékképeiről, az otthon illatáról és bár történésükkor ezek a képek nem tűnnek fontosnak, később minden értelmet nyer és mozaikdarabként illeszkedik az élet és a nagy találmányok történetébe.

Ehhez pedig meg kell ismernünk a barátfüle, másképpen a barátfüle, avagy a lekváros derelye receptjével, és elkészítésének minden apró részletével. Mert az ördög a részletekben rejlik.

A barátfüle vagy lekváros derelye meséje.1

Ez egy általában szilvalekvárral töltött, magyar eredetű tésztaféle. A 19. század második feléből származik, ahol egy budai vendéglős, Franz Freund specialitása volt, az étlapon Freunds gefüllte Tasche (Freund-féle töltött táska) néven szerepelt. A magyar elnevezése is valószínűleg innen származik: Freund magyarul barát és gefüllte (töltött) → fül.

Hozzávalók:

1 kg burgonya (szétfővő)
30 dkg finomliszt
1 db tojás
5 dkg libazsír
só ízlés szerint
20 dkg szilvalekvár (kemény, a töltelékhez)
4 ek napraforgó olaj (Szerintem libazsír)
10 dkg zsemlemorzsa

Elkészítés

A jól megtisztított héjú burgonyát héjában megfőzzük. Hagyjuk hűlni, majd héját lehúzzuk, krumplinyomón áttörjük. Libazsíron megpirítjuk a zsemlemorzsát és félretesszük. A hideg törtburgonyát összekeverjük a tojással, libazsirral, jó csipet sóval és kb. 30 dkg liszttel, ezt a krumpli lisztessége határozza meg. Vizet teszünk fel főni egy nagyobb fazékban, enyhén megsózzuk. Két darabra választjuk a tésztát. Egyik felét erősen lisztezett deszkán kinyújtjuk. A felére szabályos közönként teáskanálnyi halmokat rakunk a szilvalekvárból, majd a tészta másik felét ráhajtva ujjunkkal jól letapicskáljuk a lekvárkupacok közti részeket. Derelyemetszővel négyzeteket vágunk, és igyekszünk, hogy a lekvárhalmok a négyzetek közepére kerüljenek. Fővő vízbe tesszük 8-10-esével, és csak addig főzzük, míg mind feljön a víz színére. Ekkor szűrőkanállal kiszedjük, és a pirított zsemlemorzsába forgatjuk. Porcukorral vagy fahéjas porcukorral tálaljuk. De csak úgy magában is nagyon finom, mi úgy ettük régen. (Forrás: Nosalty)

Barátfüle, forrás: Nosalty

Dávid figyelte, ahogy a nagyanyja kézbe veszi a derelyeszaggatót, ezt a csodálatos konyhai eszközt, aminek a nyelébe egy cakkos szélű korong forog, amivel a tésztát lapokra vágta. A cakkos vonalak különböző mintákat véstek a tésztába, így a lapkák különválaszthatóvá váltak, egy-egy szilvát, vagy egy kiskanálnyi lekvárt tett rá, félbehajtotta és forrásban lévő vízbe dobta.

Nagyanyja a gyúródeszkához engedte és a megmaradt lisztből a kis Gestetner is kigyúrhatta a maga sütijét, megkenhette a tetejét libazsírral vagy tojásfehérjével.

Lenyűgözték a konyhai eszközök, a különféle kisebb-nagyobb kések, mindnek más formája volt és a nagymama egy szürke bazaltkövön fente élesre ezeket. És a gyerek figyelte a hosszú hegyes húsmegszúró villát, a fakanalak tömegét, a fazekakat, lábast, kondért, mindent. A libazsírt és a mézet is egy-egy zománcos fémkondérban gyűjtötték, ami egy méter magas is lehetett, és amikor már több mint a felét felhasználták, külön mutatvány volt kihalászni a maradékot, főleg a legaljáról. És nagyanyja mutatta neki nevetve, hogy mindig van másik megoldás is: felmelegítve, az egészet ki lehetett önteni, “lényeg, hogy gondolkozz mindenre van könnyebb megoldás".

A sütik készítésénél is ott volt egy halom csodálatosabbnál csodásabb eszköz: a pogácsa vágó és főleg a derelyeszaggató. A kis Gestetner Dávid ha tehette, ezzel játszott. Egy fémvillába egy recés, cirádás korongot tettek, és ez könnyedén forgott, vágta a kinyújtott tésztát, és egyszer még a kis Gestetner Dávid ujját is. Az eszközt úgy is lehetett tartani, mint egy ceruzát és végighúzva a puhafa gyúródeszkán, csámpás barázdanyomot hagyott, amíg csak ki nem vették a kezéből és vagy nevetve, vagy bosszúsan rá nem pirítottak a gyerekre: Dávidka, ez nem erre való. Merthogy Dávidka megdolgozta a bútorokat is a derelyeszaggatóval, de kipróbálta az újságpapíron és az ingeken is. Mélyen érdekelte, hol, milyen nyomot tud vele hagyni. Elképzelte, hogy kis talicskát tol, vagy hogy szélkerékként forgatja, végigszántott vele az ujján, a bőrén, és nagyon izgalmas érzés volt, ahogy a cirkalmas rézkorong végigcsiklandozza, amerre csak tologatta.

Aztán mindezt elfelejtette, gondolhatnánk, végleg.

De nem. Fontos részletek ezek, még ha talán nem is így történtek meg a valóságban. De történhettek volna.

Derelyeszaggató

Bécsben, délután végén Dávid elé kerülnek a nap folyamán kötött az adás-vételek, a ki-befizetések, ezeket le kell másolnia több példányban is és ellenőriznie. Fáradtságos, nagy figyelmet igénylő, unalmas munka ez. Nem azt kell figyelnie, miről szólnak a jelentések, vagy elismervények, hanem egyszerűen betűre és számjegyre azonosan kell lemásolnia több példányban ezeket az iratokat.

Mi játszódhatott le Dávid fejében?

Gestetner Dávid zsenialitására jellemző, hogy képes volt a kis bécsi irodában egy olyan eszközt, elképzelnie, mint a nagymama derelyevágója, ami lényegesen megkönnyítené munkáját. A korongot lekicsinyítve ugyanez az eszköz használható lehet a pontos másolatok elkészítésére. Az apró kis fogaskerék, tollszemként fut végig a szövegen, perforálja a papírt, és a perforáción keresztül festéket lehet a következő lapokra juttatni, és így akár több tucat, több száz másolat készíthető. Legalábbis így meséli a családi mítosz.

Nem tudom, képes lennék-e ilyesmit kitalálni, de számomra még elképesztőbbnek tűnik, hogy valóságban meg is alkotta ezt a "tollat". Hol szerezhetett ilyen apró fogaskereket? Egy órásnál talán? Hogyan rakta össze működőképessé, egy tollszárba helyezve?

másolótoll (Forrás: Magyar nyomdász, Szily József 2011.jan.31-én megjelent cikkéből)

A Tőzsde lett a kapitalizmus pénztárgépe, ahonnan ömlött a pénz és úgy tűnt ennek az új gazdagságnak semmi nem szab határt. Kölcsönök, hitelek iparüzemek, mind adtak-vettek és mindig nagy haszonnal. A világ földrészek átvágásán dolgozott, hajózható csatornákat terveztek és finanszíroztak, megnőtt az ingatlanberuházások száma és a jelzáloghitelé. Csupán a gazdaság nem követte ezt. Az eszetlen termelés eredménye túltermelést gerjesztett, ami lenyomta az árakat, ráadásul egy kolerajárvány csökkentette a vásárlóerőt.

 

1873 május 9-én összeomlott a Bécsi Tőzsde.2 Több bank fizetésképtelenséget jelentett és több száz cég jelentett csődöt. Kitört a pánik, ami egész Európára átterjedt, a Krachot nyomor és járvány követte.

Összeomlott a bécsi Tőzsde (forrás Alamy)
(Joseph_Eugen_Hörwarter_-_Wiener_Borsenkrach_1873)

Dávid ekkor 19 éves és kénytelen másik munkahely után nézni. Egy rövid ideig étteremben dolgozik, végül a nehéz és számára értelmetlennek tűnő munka elől egy hajó fedélközében az USA-ba az álmok államába utazik.


1. https://www.nosalty.hu/recept/baratfule-nudli-burgonyas-tesztabol

2. https://www.otpedia.hu/egyszer-volt/ilyen-volt-a-magyar-gazdasagi-vadnyugat/nem-a-kolera-a-fekete-pentek-vitte-foldre-becset-es-pestet/

 

 

FEL