LEGENDÁK

Dávid András

STENCIL - a Gestetner család története 5.

Sigmund Gestetner és Raymond Loewy

 

2021.12.06.

A látszólag elveszett, útját kereső zsidó fiatalembert már sehol nem találjuk. Helyén egy tudatos, építő kapitalista tevékenykedik. David Gestetner a Sun streeten nyit üzemet, Fairholm néven, valószínüleg hálából választotta segítőinek nevét. De tulajdonosi és vezetői jogokat gyakorol. Rendszerét úgy építi fel, hogy találmányának ötletétől kezdődően, egészen a felhasználóig jutásig minden a ő ellenőrzése alatt maradjon, így aztán saját öntödében öntik ki a vasállványokat a gépéhez, laboratóriumában kísérletezik ki a legmegfelelőbb tintát, nagy hangsúlyt kap a késztermékek minőség-ellenőrzése, és mint korábban írtuk, a stencilgépek forgalmazási rendszere.

 

Ugyan később készült több dokumentum film is a cégről de elvei szerint megfelelt a kezdeti gyártástechnológiának: – Amit lehet, minden alkatrészt, maguk gyártanak,

– A lehető legjobb minőséget készítik,

– Mindent ellenőriznek.

David, akit eddig magányosan láttunk mindig, mindenhol, megismerkedik Sophie Lazarusszal, akit 1885-ben feleségül vesz.

A közös háztartáson kívül az üzem vezetésébe is beszáll felesége, aki mindezek mellett hét gyerekkel ajándékozza meg a családot, köztük az egyetlen fiúval, Sigmunddal aki ugyan zsidónak született és tartja is a vallást, de a család már az asszimilált zsidókhoz tartozik. Így Sigmund is az 1442-ben alapított, állami City of London Schoolt végzi.

Amikor kitör az Első Világháború, a 17 éves Sigmund úgy érzi, harcolni akar hazájáért a Brit Birodalomért, korához képest idősebbnek mutatva magát önkéntesnek jelentkezik és a frontra kerül.

Az Első Világháborúban egyre kegyetlenebb módszereket alkalmaztak, minden arról szólt, hogy hatékonyan irthassák az ellenfél katonáit, rombolják a városokat, újabb és újabb találmányok tették mindezt lehetővé.

Nem messze a La Manche csatornától feküdt a belga Ypres városa, ami három hullámban is ki volt téve a harcoknak. Itt csaptak össze a brit és a német katonák és a német hadsereg itt vetette be először új hadieszközét, a mustárgázt. Végülis nem volt ez új találmány, de hadicélokra először itt kezdték alkalmazni. Ez egy kénvegyület, esetleg foszfor, ami belélegezve maró hatású, de gázmaszkot viselő katonák a bőrükön keresztül is "fertőződhetnek" ezzel. Az érintett katonáknak kb. 1%-a a helyszínen belehal, meglehetősen szörnyű fulladással, és égési sérülésekkel, akik a ruhájukon keresztül fertőződtek azoknak hólyagos lesz a testük és fájdalmas égési sérülésekkel kerülnek kórházba. Akik mindezek ellenére túlélik, azoknak a vérképző szerveik sérülnek, szervezetük nem képes fehérvérsejtet termelni, így egy könnyebb fertőzés is végezhet velük, és ha még így is túlélik, évek folyamán a tüdejük megy tönkre, tüdőrákban halnak meg.

Kiváló anyagok, az emberi elme csillogása, a háború termékei.

Sigmund Gestetner megúszta ugyan a sebesülést, de a gáztámadást nem. Beteg tüdővel érkezett haza. A háború ráébresztette, hogy ez bizony nem az ő háborúja volt, de már elkésett ezekkel a gondolatokkal. Jótékonykodni kezd, a cionista mozgalom keltette fel figyelmét, ezért segíteni kezdte az Izraelbe kivándorlást szervező csoportok tevékenységét és az új telepeseket segítő adományokkal foglalkozik.

Sigmund Gestetner és Raymond Loewy (Raymon Loewy collection)

Az 1920-as években tűnik fel a családi fotókon egy új arc, egy Párizsban született, de szintén brit zsidó fiatalemberé, a Sigmund korosztályának megfelelő korú Raymond Loewyé. A történetírók többsége a kapcsolatot az apának, Gestetner Dávidnak tulajdonítja, azonban a hasonló életkor és a későbbi kapcsolatok inkább Sigmundra utalnak. Végülis nincs jelentősége. A művészeti iskolát végző fiatalembert megbízza Dávid, hogy a működő, már forgalomba került stencigépek új generációjának tervezzen egy olyan "burkot", amit Dávid Gestetner ezzel a néhány szóval határozott meg: "a szépség, a funkció, és egyszerűség" jegyében, hogy az tetszetősebb legyen.

Ez lehetne a formatervezés jelmondata is.

Valójában bármennyire is megkönnyítették az irodai munkát, bármekkora sikerük is volt ezeknek a sokszorosító gépeknek, mégis használatukat nem lehetett megúszni hatalmas pacák, tinta - és festéknyomok nélkül, mindenütt, papíron, kézen sőt még ruhán is.

Loewy zseniális volt. A feladatott három nap alatt teljesítette (a terv annyira sikeres volt, hogy 40 éven át nem is változtattak rajta). Egy olyan dobozt tervezett a gépnek mint egy kagyló háza, nyitható, csukható, praktikus. Vége a pacáknak, vége a tintafoltoknak. Hogy mennyire tetszetős volt a modernebbül kinéző jóformájú gép, az mutatja, hogy hirtelen megugrott a kereslet iránta. Gestetnernek hála, létrejött a modern formatervezés, melynek pápája Raymond Loewy lett. Márha beszélhetünk pápáról zsidó környezetben. Bár ez a leírás nem Loewyről szól, de kétségtelen, hogy a névtelen Raymond a Gestetnertől kapott megbízás alapján indult el a világhírnév útján. Látván a - gazdaságiak is - sikeres tervezését, tíz körömmel kaptak utána a legnagyobb cégek. Többek között az alábbi munkái tették mindinkább világhíressé:

a Coca-Cola közismert üvege, talán az egyetlen üvegforma, amit találmányi jog véd.

a United Airlines logója, (kivéve az önálló U betüt, amit más tervezett, 30 évvel később)

a Shell logója, 1971-től leegyszerüsített rajzával, azóta is

az Exxon

az IBM

 

a BMW

a General Motors

 

Studebaker Avanti,

az amerikai posta, a Lucky Strike

vagy a NASA

 

Ő tervezte a GG1 és S1 elektromos mozdonyok külső megjelenését,

 

az Air Force One elnöki repülőgép (VC–137B típusú Boeing 707-es) külső dekorációját, hozzájárult a Saturn I és a Saturn V rakétafokozatok külső megjelenéséhez, és a Skylab űrhajók belső kialakításához, 

 a Greyhound távolsági buszok kinézetét és logóját is ő alakította ki.

 

FEL