Kiss Ágnes 

Dr. Hrotkó Larissza ^z'l (1945-2024)

2024.09.25.

 

 

2024. szeptember 16-án reggel Dr. Hrotkó Larissza, aki a Restancia szerzője is volt, elindult az örök élők útján.

 

Larissza nyelvész, kultúratörténész, a zsidó vallástudomány doktora volt. Szakmai életét a nyelvtudomány területén kezdte a Berni ill. Szentpétervári Egyetemen. 1969-ben diplomázott a szentpétervári egyetem germanisztika tanszékén. Értékezését a középkori német nyelv struk­turális elemzéséről írta. 2002-ben védte meg vallástudományi diplomáját a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Értékezésének címe: "Jákób, az Örökkévaló kicsiny kedvence". (Bresit 25-49. fejezetének ritmikai elemzése és közösségi recepciójának vizsgálata.) 2006-ban kultúratörténészi oklevéllel fejezte be tanulmányait az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen. Értekezésének címe: "A társadalmi folyamatok hatása a 20. század eleji diaszpórai zsidó irodalomra", amelyet Pap Károly és Zeev Jabotinsky regényei alapján írt meg. Ugyanitt PHD-fokozatot szerzett 2013-ban, disszertációjának címe: "A zsidó nők és férfiak 18. század végi és 19. század eleji letelepedése Pesten, különös tekintettel a nők helyzetére". Legfrissebb kutatási témái közé tartozott a zsidó közösség vizsgálata a jobboldali populizmus és etnonacionalizmus kontextusában.

Legfontosabb kutatási területei közé tartoztak a feminista elméletek, nőkutatás, a zsidó vallás és kultúra, a zsidó kulturális antropológia, a feminista kultúrakutatás, a nyelvjárások, a nyelv­filozófiai és pszichoszemiotikai szövegelemzés.

Larissza a budapesti Frankel Zsinagóga oszlopos tagja volt. Tavaly óta, amikor a Hamász meg­támadta Izraelt, úgy döntött – kihasználva tökéletes héber, német és orosz nyelvtudását –, hogy első kézből, hiteles forrásokból tájékoztatja a hazai zsidó közösséget az éppen aktuális izraeli hírekről. Rengeteget olvasott mind a három nyelven, hogy aztán Facebook-oldalán összefoglalja mindazt, amit a napi sajtóból megtudott. Sokan olvasták és várták Larissza tudósításait, melyeket mindig este nyolc óra körül osztott meg. Utolsó ilyen írását – szám szerint a 327.-et – augusztus 28-án tette közzé, majd 29-én elnézést kért olvasóitól: "Ne haragudjatok, ma nem tudok írni, mert beteg vagyok."

És akkor pár személyes gondolat: Az ORZSE-n évfolyamtársak voltunk. Mindannyian csodáltuk már akkor meglévő hatalmas tudását, és egyben tudnivágyását. Elkötelezett híve volt a nők egyenjogúságának a tanulásban is, mindent elkövetett, hogy olyan mélységben foglalkozhasson a Tórával és a Talmuddal, ahogy azt – elvben – csak a rabbijelöltek tehették. Én nem voltam ennyire elszánt a tanulásban, de messzemenően egyetértettem vele abban, hogy a nőknek is lehetővé kell tenni a legmagasabb szintű tanulást, és ha úgy adódik, a tanultak hasznosítását is.

 

Nehezen tudom megemészteni a hétfőn kapott gyászhírt, ezért nem vagyok most képes többet írni. De kérem mindazokat, akik ismerték, szerették, és tisztelték Larisszát, írjanak róla.