LEGENDÁK

Klág Dávid      telex.hu/2024. március 17

Olyan kifinomult európai neve van ennek a jégkrémnek, biztos az is, ugye?

2024.03.19.


Fotó: David M. Benett / Getty Images

"Csak ült, és neveket sorolt addig, amíg el nem hagyta a száját az, hogy Häagen-Dazs. Erre azt mondta, hogy megvan, ez lesz a neve"

– mesélte a PBS amerikai tévécsatorna fagyikról szóló riportjában édesapjáról, Reuben Mattusról a lánya, Doris Hurley. Mattus volt az, aki addig ült az asztalnál, amíg ki nem talált egy amerikai perspektívából egzotikusnak ható nevet a jégkrémhez, amivel az átlag fölé akar lőni minőségben és hírnévben is. Bár lehet csűrni-csavarni, a hivatalos magyarázat ez: a márka neve az égegyadta világon nem jelent semmit.


Reuben Mattus

A lengyel születésű, zsidó származású Reuben Mattus 1921-ben érkezett meg az Egyesült Államokba, és az egyik első munkája az volt, hogy az olasz nagybátyjánál jégkrémeken dolgozott. A jégkrém persze túlzás, a nagybácsi darált jeget árult, amire a tízéves Reuben az édesanyjával facsarta a citromokat New Yorkban, aztán mentek lovaskocsival árulni a városban. A családi vállalkozás később elkezdett klasszikus pálcás jégkrémeket is árulni. Tinédzserkorában találkozott későbbi feleségével és üzlettársával, a brit születésű Rose-zal, akivel az ötvenes években elhatározták, hogy itt az ideje saját céget alapítani.


Rose Vesel

 

Reuben Mattus (1912. december 25. – 1994. január 27.) 1921. március 5-én érkezett New Yorkba özvegy anyjával, Leával, több hónappal későbbi felesége Rose Vesel előtt. Rose Vesel Mattus (1916. november 23. – 2006. november 28.) Manchesterben (Egyesült Királyság) született Rose Vesel néven, Lengyelországi emigráns zsidó szülők gyermekeként. Öt éves korában, 1921 októberében érkezett meg szüleivel New Yorkba.

 

Habár Doris abban az egyébként csodálatos tévériportban még úgy emlékszik vissza, hogy édesapja találta ki a jégkrém nevét, a valóság az lehetett, hogy közös döntés eredménye volt édesanyjával – Reuben volt az, aki a termék minőségéért felelt, Rose pedig a cégvezetéssel és az adminisztrációval törődött. Ő volt az, aki a cég korai időszakában személyesen ment el boltokba és szupermarketekbe, hogy ingyen mintákat áruljon.

A Guardian cikke szerint a jégkrém felfutásához éppen kapóra jött a hatvanas években virágzó hippikultúra is, amikor egy kiadós szmokizás (marihuána szívás) után fiatalok tömege kívánt meg valami édességet. A jégkrémük titka az volt, hogy több tejzsír és kevesebb levegő volt benne, ettől sűrűbb, tömörebb volt, illetve tojássárgáját és tejszínt is tartalmazott.

"Akkoriban a jégkrém minősége olyan szinten leromlott, hogy csak annyit jelentett, hogy valami édes és hideg. A jégkrém egyre olcsóbb és olcsóbb lett, én pedig az ellenkező irányba mentem" – mondta később Reuben Mattus.

A Häagen-Dazs névvel viszont a Mattus házaspár szándékosan Európát, pontosabban Dániát akarta megidézni, annak ellenére, hogy ilyen összetételben egészen biztosan nem léteznek betűk európai nyelvben. Reuben Mattus később azzal magyarázta a dán fixációját, hogy az volt az egyetlen ország, ami a megóvta  a zsidókat a második világháborúban. A dán nyelvben egyébként nincsen umlaut, amivel Mattus direkt a vevők figyelmét akarta felkelteni, és "zsé" hang sincsen.

Az utóbbit amerikai nyelvterületen ki sem tudják ejteni, a jégkrém nevének második felét angol nyelvterületen "dász"-nak mondják. Egy időben Dánia térképe is rajta volt a jégkrémes dobozokon, hogy aztán tényleg mindenki azt higgye Amerikában, hogy onnan jött.

Reuben Mattus kifejezett célja volt az is, hogy a Häagen-Dazs kóser legyen, ez a honlap szerint még ma is igaz azokra a fagyikra, amiket boltokban vásárolunk.

A Mattus házaspár szándékosan magasabbra lőtte be a Häagen-Dazs árát a versenytársakhoz képest. Először Manhattanben lehetett kapni, egy kifejezett gourmet-boltban, egy félliteres kiszerelés 75 centbe került, míg árban lefelé a következő konkurencia 59 cent volt. A korai időszakban csak három ízt lehetett kapni, vaníliást, csokoládést és kávést. 1973-ra már az egész országban lehetett kapni a dobozokat, pár évvel később pedig megnyílt az első tölcséres bolt Brooklyn Heightsban. Ez a bolt a mai napig megvan.

A Häagen-Dazs már jó ideje nem a család kezében van, a nyolcvanas években felvásárolta az amerikai Pillsbury, az Egyesült Államokban ma félig a Nestlé tulajdona, a világ többi részén a General Mills birtokolja a nevet. A Mattus család a Pillsburynél még egy ideig alkalmazásban állt tanácsadóként, de a cég tulajdonosváltásánál kikerültek onnan.


a Mattus házaspár

A kilencvenes évek elején a Mattus házaspár a saját nevével kezdett jégkrémeket gyártani, de már egy új trendet éreztek meg: a név nem sugalmazott semmi európaiságot, a termékben pedig kevesebb zsiradék volt. Ez volt a Mattus' Low Fat Ice Cream, ami nem sok időt élt meg.

Ahogy maga Reuben sem: 1994-ben egy nyaraláson szívinfarktust kapott, és nyolcvanegy éves korában meghalt. Rose – aki mellesleg egész életében cukorbeteg volt – 2006-ban halt meg, kilencvenévesen.

1982-ben Reuben és Rose Mattus megkapta az American Academy of Achievement Golden Plate díját.

Rose Mattus tagja volt az Amerikai Cionista Szervezet igazgatótanácsának. A házaspár Meir Kahane rabbi, a Zsidó Védelmi Liga és a Kach párt alapítója támogatásáról volt ismert.

Az Izraelt egész életükben támogató házaspárról egy iskolát neveztek el Herzlijában.

Felhasznált források:

Ice Cream’s Jewish Innovators

Rose Mattus, 90, Co-Creator of Häagen-Dazs Ice Cream, Dies

Rose Mattus – The woman who sold Häagen-Dazs to America

Reuben Mattus, 81, the Founder of Haagen-Dazs

 

FEL