Lacza Tihamér:

Kishivatalnokból világhírű cégvezető:
Aschner Lipót (1872–1952)

2020.02.18

Kevesen tudják, hogy a Tungsram márkanév mögött egy olyan sikertörténet áll, amelynek a főszereplője a Felvidékről indult el meghódítani a világot.

Aschner Lipót • Fotó: Archívum

1872. január 27‑én, a Szlovákiai Nyitra megyei Assakürtön született Aschner Lipót, egy 9 gyermekes zsidó vegyeskereskedő fiaként. A család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy magasabb fokú képzésben részesüljön, ezért a négy polgári osztály elvégzése után kereskedősegéd lett, majd 24 éves korában Budapestre került, ahol az Egger Béla és Tsa cég Huszár utcai cégének tisztviselője lett.

Ebből a vállalkozásból jött létre hamarosan az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Aschner fokozatosan haladt felfelé a ranglétrán, és éppen száz esztendeje, 1918‑ban lett a cég kereskedelmi igazgatója, majd a nagy háborút követő zűrzavaros években, 1921‑ben őt nevezték ki vezérigazgatónak. Amire vállalkozni készült, azt nemigen tanították semmilyen egyetemen. Új munkamódszereket bevezetve rövid idő alatt felvirágoztatta az Újpesten működő Egyesült Izzót, és a tria noni sokktól kábult Magyarországon egy olyan céggel lépett ki a világpiacra, amely mindenkit meghökkentett.

Ehhez az is kellett, hogy felismerje a műszaki fejlesztés fontosságát, olyan tudósokat és mérnököket alkalmazott, akik megfelelő körülmények között, anyagilag függetlenül csak a munkájukra koncentráltak.

1921-ben az Egyesült Izzó Kutató Kutatólaboratóriumába hazacsábított nem egy, külföldön már ismert magyar fizikust és mérnököt: Pfeifer Ignácot, Selényi Pált, Bródy Imrét, később Winter Ernőt és Millner Tivadart.

1937-től Aschner Lipót a Laboratórium vezetését Bay Zoltánra bízta. Támogatta Bródy Imre elképzelését, hogy a kripton nemesgázzal töltött volfrámszálas izzókat kell nagy tömegben gyártani, ehhez azonban előbb létre kellett hozni egy gyárat, ahol ezt a gázt előállítják.

Aschner új utakra vezette a Tungsramot.

1. A kutatás és fejlesztés stratégiai jelentőségét felismerve kutatólaboratóriumot hozott létre a General Electric és a Siemens mintájára. A laboratórium kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tungsram a fényforrás- és rádiócsőgyártás terén a technológiai fejlődés irányának meghatározásában közreműködött.

2. Következetesen építette ki a vállalat külföldi gyártóegységeinek hálózatát. A két világháború között a nemzetközi kereskedelem előtti növekvő politikai korlátok miatt ez a termékek piacra juttatása szempontjából döntő jelentőségű volt.

3. Amerikai vezető vállalatok mintájára munkásjóléti intézkedéseket vezetett be és intézményeket alapított, pl. kulturált öltözők, mosdók, ebédlő, sport- és rekreációs létesítmények, s támogatta a dolgozók kulturális egyesületeit. Az újpesti sport mecénása, a nagy projektek embere volt.

Ez a vezetési stílus különböztette meg a Tungsramot a magyar vállalatok többségétől és fontos szerepet játszott abban, hogy a Tungsram a General Electric, Philips, Osram és Telefunken által vezetett nemzetközi izzólámpa- és rádiócsőkartellek révén a piaci szabályok kialakításában részt vett.

 

A Tungsram gyár • Fotó: Archívum

De nemcsak izzókkal, hanem rádiócsövekkel és televízió‑képcsövekkel is kísérleteztek. A gyár, amelyet Aschner javaslatára Tungsramra kereszteltek át, kilépett a nemzetközi piacra, és olyan, már ismert cégekkel, mint az amerikai General Electric, a holland Philips, a német Osram és a francia Compagnie des Lampes nemzetközi kartellt hozott létre.

1901-ben Újpesten, a Külső Váci úton laboratóriumok egész sorát hozta létre, ezekben fejlesztették ki a korszak legkorszerűbb fémszálas izzólámpáit. A fejlesztés során megjelent az ozmium, tantál, Nerst lámpa. Mindegyik előrelépést jelentett, de nem voltak tökéletesek.

Nagy áttörést a dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc (Franjo Hanaman) volfrámszálas izzója hozott. A gyár azonnal megvásárolta a kizárólagos gyártási és értékesítési jogát. Itt valósult meg Bródy Imre óriási jelentőségű találmánya, a kriptontöltésű izzólámpa, a xerox sokszorosító technika, a televízió őse a lokátortechnika, hogy csak a legismertebbeket említsük. Itt kísérleteztette ki Aschner a világszínvonalú rádiócsőgyártást, s itt alapozta meg a későbbi televízióképcső-gyártást is.

A jelentős nyereség lehetővé tette nemcsak a cég folyamatos bővítését, hanem az alkalmazottak életkörülményeinek a javítását is.

Aschner távol tartotta magát a napi politikától, de ízig-vérig közéleti ember volt. Mikor a gyár Újpestre költözött, újpesti lett, és már 1907-ben a városi tanács képviselője lett.

Aschner fontos közéleti szerepet játszott a cég telephelyének, Újpestnek az életében is. Stadiont építtetett, támogatta a városrész sportéletét. Nagyon kedvelte a teniszt, maga is szívesen elidőzött a pályán. Fontosnak tartotta a tudományos kutatások fejlesztését és a szakember‑utánpótlás nevelését, ezért 300 ezer pengőt adományozott a Műegyetem Atomfizikai tanszékének létrehozására. Az Egyesült Izzó laboratóriumában végezte Bay Zoltán 1946-ben sikeres holdradar-kísérleteit. Ennek a vezetője az a Bay Zoltán lett, aki egyébként a Tungsram kutatólaboratóriumának az irányítója is volt.

A II. világháború alatt is eredményesen vezette a céget, bár zsidó származása miatt nem kaphatott fizetést. Amikor a németek megszállták Magyarországot, 1944. március 19-én, Aschnert még aznap letartóztatták, és a Gestapo Mauthausenbe hurcolta.

A Tungsram Rt. tulajdonosai 100 ezer svájci frank váltságdíjat fizettek érte, így 1945-ben Genfbe menekülhetett. A háború után a Tungsram céget államosították, de Aschnert meghagyták alelnöknek, nyilván a nemzetközi kapcsolatok megtartása miatt is.

Szovjet garanciával 1947 júniusában tért haza. A cég ügyeibe azonban már nem szólhatott bele, és megtört emberként élte hátralévő éveit.

1952. január 18‑án hunyt el.

Házastársa Czettel Anna volt, akivel 1901. szeptember 25-én kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.

Aschner Lipót síremléke • Fotó: oszk.hu

Az írás megjelent a Magyar 7 2018/13. számában