Makai Éva

A Korczaki örökség
adalékok a magyarországi Korczak-mozgalom történetéhez¹

2023.08.02.

Éppen negyed százada annak, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) keretein belül létrejött a Janus Korczak nevét viselő munkabizottság. A korczaki hagyományok őrzését a mai napig elkötelezetten vállalja a társaság. Bevezetésképpen gyerekjogi nézőpontot szeretnék kínálni annak a kérdésnek a megválaszolásához: Miért tartjuk fontosnak, hogy minden nehézség ellenére legyen Magyarországon Korczak- mozgalom?

Nem kell elhagyni az országhatárt, s nem is kell gyermeknek lenni ahhoz, hogy belássuk, mennyire nem könnyű gyermeknek, még inkább: boldog gyermeknek lenni napjainkban, hazánkban. (A Gyermekjogi Egyezmény szellemében a gyermek alatt a 18. életévét be nem töltött személyt értve.)

Szerencsés esetben - ha jó helyre születtél -, van neved, családod, otthonod, éte­led, óvják-védik egészséged, megkapod mindazt, ami az egészséges testi-lelki fejlődésedhez szükséges. Tiszteletben tartják emberi méltóságodat, tiszteletben tartják jogaidat. Különbségtétel nélkül biztosítják védelmedet minden hátrányos megkülönböztetéssel, megtorlással szemben, ha azok akár szüleid vagy törvényes képviselőid, akár a Te nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származásod, vagyoni helyzeted, cselekvőképtelenséged, születési vagy egyéb helyzeted, fajod, színed, nemed, nyelved, vallásod, politikai vagy más véleményed vagy meggyőződésed miatt érne. A közintézmények, bíróságok, hatóságok a téged érintő döntéseikben mindig a Te mindenek felett álló érdekeidet veszik figyelembe. Biztosítják a szabad véleménynyilvánítási jogod, véleményed kellően tekintetbe veszik. Az esélyegyenlőség alapján támogatják az oktatáshoz való jogodat. Az iskolai fegyelmet emberi méltóságoddal összeegyeztethetően alkalmazzák. Jogaid gyakorlásához iránymutatást, tanácsot ad­nak. Elismerik a pihenéshez, a korodnak megfelelő játékhoz, a szabad idő eltöltés­hez, a művelődéshez való jogodat. Törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedésekkel biztosítják védelmedet az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhanyagolás, a rossz bánásmód bármely formájától. Sorolhatnám tovább, de hosszú lenne a lista! Ha a gyermeki élet bármely fenti aspektusát sértő gyakorlat, netán jogalkotás megvalósulhat, akkor a korczaki szellemiségét vállaló civil mozgalom nem tehet más, s nem lehet fontosabb dolga, minthogy vészjelzéseket adjon!

Mindazoknak, akik ismerik Korczak munkásságát, nem önkényes az előbbi gye­rekjogi hivatkozás. A továbbiakban a hazai Korczak-mozgalomról szólok, a történeti hűségre törekvés mellett némiképp szubjektív aspektusból. Feladatom visszatekinteni több évtizedre. Mennyire volt ismert Janus Korczak munkássága, pedagógiája? Volt-e hazai Korczak- mozgalom? A visszaemlékezésben azokhoz a szálakhoz kötődnék, ami Gyóni Zoskával engem összehozott, egy civil szervezet - a Magyar Pedagógiai Társaság - keretei között. Ez a kapocs Janusz Korczak volt.

A '80-as években elkötelezett gyermekvédelmisként az MPT Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szakosztályában tevékenykedtem. Ismertem Korczak pedagógiai krédóját, a Hogyan szeressük a gyermeket? című könyvet. Iránytűként használtam tanári munkámban. Amikor megtudtam, hogy van a pedagógiai társaságon belül Janusz Korczak Munkabizottság Zoska vezetésével, bekapcsolódtam a csoport a munkájába. Zoska Korczak iránti - mondhatnám szenvedélyes - elkötelezettsége nagyon erősen hatott rám. Azóta is vállalom ezt az örökséget.

Ki volt Janus Korczak (1878-1942)?

Janus Korczak

Mit kell tudni Korczakról? Mi az, ami különösen vonzott, megragadott benne? Végzettségét tekintve orvos volt. Lengyelország különösen büszke lehet a 20. század első felének erre a polihisztor személyiségére, aki egyformán volt ismert és híres orvosként, íróként, pedagógusként. Ifjúkorától hallatlanul érzékeny a századelő gyermekeket, szegényeket sújtó szociális és társadalmi igazságtalanságai iránt. Önkéntesként tevékenyen vett részt a szegény és árva gyermekeket segítő gyermekvédelmi, szociális és művelődési típusú karitatív tevékenységekben. Utazásai során megismerte az európai reformpedagógiai mozgalmak jelentős személyiségeit, a gyermekkórházak, árvaházak, javítóintézetek világát. Megfigyeléseit, tapasztalatait önreflektív módon, sokféle műfajban jelenítette meg a gyerekek, a fiatalok, a szülők, a nevelők számára. Népszerűek voltak pedagógiai előadásai, az "Öreg Doktor" rádiós beszélgetései. Pedagógiáját a gyermekek megfigyelésére, a gyermeki fejlődés törvényszerűségeire alapozta. A nevelési rendszert alakította a gyermekhez, s nem a gyermeket faragta alkalmassá a felnőtt világhoz. A nevelőotthonban, gyermekotthonban élő gyermekek, illetve a problémás gyermekek nevelési diagnózisának, reszocializációjának kidolgozója volt.

A gyermekek jogaiért, a gyermekek egyenjogúságáért folytatott mozgalmak kiemelkedő személyisége. (1929-ben jelent meg A gyermek joga a tiszteletre c. munkája.)

A varsói zsidó Árvaház (Dom Sierot) megalapítója, legendás hírű igazgatója 30 éven át (1912-1942). Az Árvaház életét, tevékenységét, mindennapjait a növendékek által választott gyermekönkormányzat alakította, szervezte, ellenőrizte, alakította, átfogva annak teljes életet. Ezzel párhuzamosan a Nasz Dom (Mi Otthonunk) gyermekotthon pedagógiai vezetője volt 1919-1936 között.

1937-ben a Lengyel Irodalmi Akadémia Aranykoszorús íróvá avatta. Árvaházának növendékeivel együtt 1942 augusztusában halt mártírhalált a treblinkai náci megsemmisítő táborban.

Röviden vázolva e gazdag életet, érthető, miért válhatott Korczak idollá. De vajon mennyire ismerik nálunk tevékenységét, pedagógiai nézeteit, rendszerét?

A hazai Korczak-mozgalom áttekintése

Korczak nevét Magyarországon nagyjából a 1970-es évek közepétől kezdték megismerni. Igaz, ekkorra már - vagyis úgy jó fél évtizeddel korábban -, közel tízezer gyerek zárhatta szívébe Korczak meseregényének hősét, a reformer I. Matykó királyfit gyerekparlamentjével, gyerekminisztereivel. (A könyvet a Móra Könyvkiadó 1969-ben jelentette meg.) A meseregényben ott találjuk a korczaki gyerekkép és nevelésfelfogás alapvető elemeit, amelyek majd kiforrott formában ott lesznek később az általa alapított Árvaház életének mindennapjaiban.

Ugyancsak 1969-ban jelent meg Ludwik Chmaj Utak és tévutak a XX. századi pe­dagógiában c. könyve, amelyben a szerző Korczakról is írt. Monográfiájában a hazai óvatos, hagyományos neveléstörténethez viszonyítva merész képet rajzolt a 20. századi modern pedagógiákról. A fordítás Szilágyi Pál munkája, az előszót Illés Lajosné írta, aki ma tiszteletbeli elnöke az MPT Összehasonlító Pedagógiai Szakosztályának.

Több szálon is elindult Korczak hazai "felfedezése. Vértes László főorvos 1975- ben tanulmányúton járt Lengyelországban, Wroclawban. Írásaiból bizonyosan tudjuk, hogy ekkortól datálódik a zenepedagógia/zeneterápia hazai adaptálása az orvosi praxisban, de vélhetően Korczak megismerése is. A későbbiekben látni fogjuk még Vértes László kulcsszerepét a korczaki szellemiség bemutatásában, népszerűsítésében az egészségügyben és azon túl is.

A hazai irodalmi élet 1977-től jegyzi Korczakot. Az ekkor megjelent Világirodalmi Lexikonban Kerényi Grácia költő, műfordító, a lengyel irodalom értő tolmácsolója írt róla szócikket.

Szakmánk mulasztása, hogy az ugyanebben az évben, vagyis 1977-ben kiadott Pedagógiai Lexikon viszont még nem tartja számon! Megjegyzem, hogy 20 évvel később, 1997-ben, van már a Pedagógiai Lexikonnak Korczak-szócikke, ám meglepően sajátos hangsúlyokkal értelmezve Korczak tevékenységét. Írói munkásságát meg sem említve orvosként, gyógypedagógusként, pszichopedagógusként, a nehezen nevelhető gyermekek otthonában (?) dolgozó pedagógusként nevesíti. Pedagógiája új elemeiként kapnak említést a gyermeki jogok és gyermeki közösségek autonómiájának tiszteletben tartása, de ezeket, mint a pszichopedagógiai folyamat alapelveit (sic!) értelmezi a szócikk szerzője.

Korczak hazai és nemzetközi megismerésének egyaránt nagy lendülete adott, hogy az UNESCO 1978-at, Korczak születésnek 100. évfordulóját, Korczak Emlékévvé nyilvánította. Ekkor Varsóban megalakult a Nemzetközi Korczak Társaság (International Korczak Assotiation). Vezetőségében ott volt Köte Sándor neveléstörténész, a korczaki életmű későbbi értő tolmácsolója.

1978-ban az MPT keretein belül létrejött a Janusz Korczak Emlékbizottság. Alapítói a korszak meghatározó pedagógia személyiségei. Elnöke Szarka József, titkára Gyóni Lajosné (Zofia Pospiech). Tagjai: Bajkó Mátyás, Gáti Ferenc, Komlósi Sándor, Köte Sándor, Papp Krisztina, Petrikás Árpád, Simon Gyula, Szabolcs Éva, Szabó Pál, Szilágyiné Illés Mária, Tóth László, Vág Ottó, Vértes László, Zibolen Endre.

1978. november 16-án a Magyar Tudományos Akadémián centenáriumi Korczak- emlékülésre került sor. Rendezői az Oktatási Minisztérium, az MPT, az MTA Pedagógiai Bizottsága voltak. A miniszterhelyettesi megnyitó után két jelentős előadás hangzott el: Köte Sándoré és Aleksander Lewiné. A Pedagógiai Szemlében Vág Ottó emlékezett meg Korczakról.² Az emlékülésen elhangzott előadások a pedagógia szaksajtóban jelentek meg.³ Az Emlékbizottság teljesítette küldetését. Az események lezárultát követően 1980-ban alakult meg ugyancsak az MPT-n belül a magyar Janusz Korczak Bizottság, mint a Nemzetközi Korczak Társaság magyarországi tagszervezete. Elnöke Szarka József egyetemi tanár, titkára Vág Ottó egyetemi docens lett.⁴

A Janusz Korczak Bizottság úttörő munkát végzett a korczaki pedagógia hagyatékának megismertetésében. 1982-ben jelent meg magyarul első ízben (ez ideig sajnos utoljára) Korczak 1929-ben írott munkája, a Hogyan szeressük a gyermeket? A Bizottság tagjai publikációkkal, előadásokkal népszerűsítették Korczak tanításait. Kutatásokat végeztek, összeállították (magyarul és lengyelül) az itthon megjelent, Korczakkal kapcsolatos írások, tanulmányok, cikkek bibliográfiáját. Ösztönözték a korczaki nevelési elvek bevonását a pedagógusképzésbe, a gyermekvédelmi munkára történő felkészítésbe. Felvetődött, hogy egy debreceni nevelőotthon felvegye Korczak nevét.

1983-ban a Janusz Korczak Bizottság titkári teendőit már Gyóni Lajosné, Zoska látta el. Munkájának gondosságára, alaposságára jellemző, hogy az általa írt emlékeztetők pontosan dokumentálták a bizottság tevékenységét.

A továbbiakban - Simon Mária társelnök gyűjtőmunkájának néhány adatát fel­használva, kiegészítve azt újabb sajtómegfigyelések eredményeivel -, nagy vonalakban ismertetem a Korczak Bizottság tevékenységét.

1986. április 14-én a Budapest Fővárosi István Kórház-Rendelőintézet Kállai Éva Kórháza Gerontológiai és Rehabilitációs Osztályán megalakult a Dr. Janusz Korczak Munkacsoport. Vezetője Vértes László főorvos, tagjai Lászlófi Marianna, Horváthné Kardos Anna, Lipták Imréné, Steinhacker Rozália és Varga Zsuzsanna voltak. Vértes László az orvosirodalom adósságának tartotta, hogy bemutassák Korczak életművét. A munkacsoport még ebben az évben tudományos ülést szervezett. Ami számomra különösen tanulságos a hőskorszakból, az a korczaki életmű megismertetése jegyében megvalósuló interdiszciplinaritás. A pedagógus tagozat és az egészségügyi tagozat együttes munkájának eredménye a tudományos ülésre elkészített, korábban már említett kétnyelvű Korczak-bibliográfia.

1987 áprilisában a Vértes László vezette munkacsoport több napos szümpoziont szervezett, amelyen előadásokkal vettek részt a Nemzetközi Korczak Társaság vezetői is. Korczakot mint orvost, írót és pedagógust állították az emléktalálkozó fókuszába. Itt került bemutatásra az In memoriam Janusz Korczak című film. (A film alkotói Hevesi Sándor és Vértes László voltak.)

1989-ben a Magyar Pszichológiai Szemlében a pszichológus Szabó Pál és az orvos Vértes László közös tanulmányt publikáltak Élet és halál - a gyermekért. Janusz Korczak címen. A Nemzetközi Janusz Korczak Társaság elnöksége ugyanebben az évben adományozott Vértes Lászlónak Korczak-emlékplakettet.

A korczaki elvek tekintetbe vételével alakult meg 1989 áprilisában a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma (GYEMAFO). A Korczak Társaság tagjai közül többen is alapító tagjai voltak a fórumnak. Így szinte magától adódó volt, hogy a két civil szervezet együttműködjön. Erről decemberi ülésén "hivatalosan is döntött a Korczak Bizottság.

Visszanézve ez utóbbi időszakra, úgy tűnik, hogy a válság és a rendszerváltás szétzilálta, újratervezésre kényszerítette a Korczak Bizottságot is. 1990-ben a bizottság elnöki posztját Szarka Józseftől Köte Sándor vette át.

Zoska próbálta életben tartani az új helyét kereső szakmai közösséget. Összekötő kapocs volt az új kelet-európai viszonyok között. Így került sor 1994-ben arra, hogy Zoska kapcsolati tőkéje révén nagy létszámú, nyolc fős magyar delegáció vegyen részt az V. Nemzetközi Korczak Konferencián. Egy résztvevő útinaplójából ⁵ idézek: "Mi, a rendszerváltás forgatagában, a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumában, a diákönkormányzatok valóságos szerepének követelésében hivatkoztunk a varsói Árvaház példájára. (Megjegyzem, ez volt az emlékező referátumi témája is.) Oroszul mondta el. Hiszen a 'második világ' összeomlása után ekkor még ez volt az 'utódállamok' közös nyelve. Nyelve? Megrendítő élmény volt a jeruzsálemi szálló teraszán, amikor a forró estén pohár mellett ismerkedtünk a fárasztó konferenciázás után. (Megrendítőek voltak az előadások is, az orosz delegátus már az 'új Oroszország' gyermekeinek nyomoráról szólt, az ukrán küldött szinte zokogva arról, hogy hazájában sokáig beszélni sem lehetett a Babij Jar-ról, a német megszállók rettenetes kivégzőhelyéről. Holott az ő felmenői közül is sokan ott pusztultak el. A többiek is a fasizmus feletti győzelem után kialakult kelet-európai diktatúrák sajgó élményeitől próbáltak szabadulni - a nyugati küldöttek csodálkozása mellett.) S amikor a közös dalolásra került sor, akkor - mindennek ellenére - e világnak a zsigereinkben maradt közös dalkincse volt a közös nyelv: a Kálinka, a Moszkva-parti esték, tán még a Sztálin kedvenc nótájaként számon tartott Szulikó is. Kísérteties volt.... A vendéglátók a tartalmas konferencia és a Korczak-emlékek felkeresése mellett a békés, barátságos, multikulturális Izrael képét akarták megmutatni. Volt faültetés, a Yad Vashemben, nemzetünk vértanúi és 'igazai’ - így Sztéhló Gábor - emléke előtti tisztelgés, felkavaró látogatás a gyertyafényes 'gyermek-emlékhelyen', a sivatagban épült Gettó Harcosok Múzeumának megtekintése, egykori árvaházi növendékekkel szervezett találkozó (megismerhettük a Wajda-film Slomóját élőben, nyolcvanévesen). És persze volt betlehemi kirándulás, mártózás a Jordán vizében, kilátás az Olajfák hegyére, látogatás egy szövetséges arab faluban, a drúzoknál, séta az Óvárosban, siratófal-látogatás (igaz, fegyveres kísérettel), kirándulás egy kibucban."

A látogatás élménye, a konferencia megannyi tanulsága energetizálta a mozgalmat. Sikerült elérni, hogy az Iskolapolgár Alapítvány és az Állampolgári Tanulmányok Központja (ÁTK) tanulmánykötetet adjon ki, fordítót finanszírozzon. Így jelenhetett meg még 1994-ben Az "alkotmányos" pedagógus: Janusz Korczak című kötet, benne Zoska írásával a korczaki önkormányzatról, az Árvaház c. rész Korczak Hogyan szeressük a gyermeket c. könyvéből és más fontos tanulmányok a magyar delegáció tagjainak tollából.⁶ A kötet végén az MPT Korczak Bizottságának felhívásával: "Legyen a most megjelent Korczak-kötet nyitánya a magyarországi Korczak- kultusz megerősödésnek."

Jeruzsálemből hazajövet Zoska még a repülőgépen javaslatot tett újabb mű fordítására. Így jelent meg - ismét az Iskolapolgár Alapítvány és ÁTK támogatásával -  1995-ben, első ízben magyar nyelven A gyermek joga a tiszteletre? ⁷ (A fordítás Szenyán Erzsébet munkája.)

Én oroszországi és ukrajnai kollégák munkáit, tapasztalatait ismertethettem a szaksajtóban. (Család, Gyermek, Ifjúság 1995. 5.sz.) 1995 novemberében recenzió jelent meg az Új Pedagógiai Szemlében Gerard Kahn svájci kutató Janus Korczak és a zsidó nevelés című meghatározó kötetéről.⁸ A kor és a helyzetünk jellemzője, hogy úgy juthattunk Kahn könyvéhez, hogy "barterként", vagyis cserébe egy Sztehlo Gáborról szóló kötetet adtunk neki, hiszen valutája nem volt a Korczak Bizottságnak. AZ 1999-ben megvédett doktori disszertációm egy részében a 1920-as évek genfi pezsgésében keletkezett gyermekjogi alapvetéseket, Korczak és Freinet gyerekjogi 'chartáit' vetettem egybe.⁹ Ekkor bontakozott ki kapcsolatunk a Lengyel Intézettel, fogadhattuk Wieslaw Theiss professzort, hallgathattuk előadását. Eközben Zoska az összekötő kapocs és láncszem a régi és az új bizottság között, hallatlan finomsággal, szinte a háttérben munkálkodva vezetett be minket a bizottság munkájába.

A 2000-es évektől a reformpedagógiákkal kapcsolatos tananyag részeként bekerült több felsőoktatási intézmény, ill. más pedagógusképző intézmény anyagába a korczaki pedagógia.

Újabb fejezet - a Korczak munkacsoport

A Janusz Korczak Bizottság vezetését 2004-ben Simon Mária vette át Janusz Korczak Munkacsoport néven. Weboldal indult az ő szerkesztésében 2005 márciusában. 2005-ben pályázatot írtunk ki több témában. Ennek eredményeként Rencsényi Beatrice tanulmánya megjelent az Új Pedagógia Szemlében.¹⁰ Felolvasó matinét tartottunk. 2006-ban az MPT Janusz Korczak Munkabizottság kiadásában is megjelent A gyermek joga a tiszteletre.

Ezek az évek a külföldi és a hazai kapcsolatkeresések, kapcsolatépítések évei voltak. Próbáltuk a gyakorlat számára hasznosíthatóan szélesebb körökhöz eljuttatni a korczaki örökséget. Próbáltuk elérni a fiatalabb korosztályt gyerekjogi, diákjogi, tanulói jogi képzésekkel, és egyúttal a sajtóban népszerűsíteni a korczaki pedagógiát_.¹¹

2009-ben a Janusz Korczak Munkabizottság (elnök: Simon Mária) és az MPT Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szakosztálya (elnök: Makai Éva) konferenciát rendezett pedagógusoknak és a pedagógia iránt érdeklődőknek Eszköztelenül? címmel, hogy bemutassuk a 20. század pedagógiai szigeteinek tanulságait, az önkormányzatiságot és eszközrendszerét. A helyszín a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet volt. Vitaindítót tartottak: Csillag Ferenc, Fóti Péter, Makai Éva, Merényi Zsuzsa, Simon István, Simon Mária, Takács István, Trencsényi László. A konferencia meghívott vendé­ge Donáth László parlamenti képviselő volt. Közben egyre inkább megéltük a civil szervezetek helyzetének romlását. Így került sor 2010. január 9-én a korábbi, tematikai és célok szerinti azonosság okán az együttműködésből fúzióra a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szakosztállyal, melyhez csatlakozott a hasonló tevékenységet végző Segítők Műhelye (elnök: Horváth Judit). Létrejött a Gyermekérdekek Szakosztálya - Korczak Munkabizottság, melynek társelnökeivé a tagság a két korábbi szakosztályi elnököt, Makai Évát és Simon Máriát választotta.

Simon Mária bíztatására Troján Tünde dramaturg, a Cinka Panna Cigány Színházzal közösen megrendezte a I. Matykó király színházi adaptációját, amely magyarországi ősbemutatónak számított. Az előadásra 2010 decemberében került sor. (Két évvel később, a korczaki centenárium alkalmából a Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ növendékeivel mutatta be a darabot Troján Tünde a Bálint Házban. A rendező segítőtársa Sikó Dóra volt, aki abban az időben az MPT Interkulturális Szakosztályát vezette.)

2010-ben nemzetközi kapcsolataink folyamatossága a tervezettek szerint alakultak. Januári szakosztályi ülésünk vendégelőadója Mag. Tornyai, a kanadai Ministry of Children and Family Development minősített klinikai tanácsadója volt.

A következő évek a nagy nemzetközi összefogásba való bekapcsolódás kísérleteivel teltek, hiszen meghirdetésre került a Nemzetközi Korczak Év. A munkabizottság, ill. az MPT több tagja vett részt az UNICEF Magyar Bizottsága antológiájának előkészíté­sében, létrehozásában, illetve szerzőként is szerepelt (Aczél Anna, Csillag Ferenc, Révész György, Simon Mária, Takács István, Trencsényi László).¹² (Hogyan szeressük a gyermeket? Korczak és a magyar gondolkodók írásai, 2011.) Az antológia a Lengyel Intézetben került bemutatásra.¹³

2012. szeptember 21-én hazai és határon túli előadókkal került megrendezésre egy egész napos konferencia Az emberi méltóság pedagógiája - Korczak öröksége címmel. Ennek is a Lengyel Intézet volt a helyszíne. Az esemény érdemének tartjuk, hogy főiskolás és egyetemi hallgatók is nagyobb számban részt vettek a rendezvényen, nemcsak hallgatókként, de előadókként is. Ugyanez év december 10-én nemzetközi konferencia került megrendezésre Nincsenek gyerekek - emberek vannak! címmel az MPT, az Ombudsmani Hivatal, a Lengyel Intézet, az ELTE PPK együttműködésével. A konferenciát az ELTE rektor-helyettese ( Jábri György) és a lengyel nagykövet (Roman Kowalski) nyitotta meg, majd Marek Michalak, a Lengyel Köztársaság gyermekjogi biztosa, és Szabó Máté, az alapvető jogok magyar biztosa be­szélt a gyerekjogok helyzetéről. A konferencia jeles vendégeinek előadásai közül Barbara Theiss előadását közzé tettük Velkey Kristóf fordításában.¹⁴ Előadást tartott Herczog Mária, Aáry Tamás Lajos, Batia Gilad, a Nemzetközi Korczak Társaság elnöke és Andrzej Mencwel varsói irodalomtörténész. A nemzetközi konferenciának nagyon jó sajtóvisszhangja volt! A rendezvény részeként került sor az alapjogi biztos hivatalában a Korczak-terem felavatásra.

A szélesebb nyilvánosság elérése érdekében 2013-ban indította el Simon Mária társelnök a Janusz Korczak az 'Öreg doki' facebook-csoportot.

Az ezt követő években - a gyermekvédelem és a gyermeki jogok egyre inkább ve­szélyeztetett helyzetében - szerveztünk fontos beszélgetéseket. Így pl. nagy érdeklődés mellett az iskolarendőr vitatott szerepéről, intézményéről, az iskolai szegregációról. Korábbi kapcsolatainkat elevenítettük fel a Sztehlo Gábor Alapítvánnyal, amikor képviseltük az MPT-t a Sztehlo Gábor-emlékév rendezvényein. 2014-től erősödött együttműködésünk a Hívatlanul Hálózattal. A Gyermekvédelmi Fórum összehívásának apropója az ENSz Gyermekjogi Egyezménye bevezetésénekének 25. évfordulója volt.

A nagy elődhöz méltó interdiszciplinaritás jegyében került sor a A bentlakásos in­tézmények pedagógiája - Hagyományok és innovációk című szakmai beszélgetésre. Két, problémáiban különböző, mégis hasonló "bentlakásos" gyermekintézmény, a gyerekkórház és a nevelőintézet életével, pedagógiai koncepcióival ismerkedhettünk. A kórház-pedagógiát az orvosok szemszögéből Kriván Gergely főorvos mutatta be az Öreg Doktor emlékéhez méltó karizmával. Ezt egészítette ki Orosházi Katalin kórházpedagógus a Kórházpedagógusok Egyesülete képviseletében. A nevelőotthonokról egy fiatal kolléga, Raab Tímea, a Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon nevelője szólt.

A 2014-es év krónikájához tartozik, hogy decemberben, 91 évesen távozott az élők sorából a Korczak Bizottság egykori első elnöke, Szarka József.

2014 végén, illetve 2015 elején újra a Hívatlanul Csoporttal szerveztünk gyermekvédelmi, illetve oktatáspolitikai fórumot. Ez utóbbi fórumon mutattuk be legutóbb a szakosztályt 27 gyermekérdekű civil szervezet társaságában. Az idei év jelentős eseménye, hogy Alapító tagokként csatlakoztunk az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány által létrehozott Gyermekjogi Koalícióhoz.

Összegezve: a Magyar Pedagógia Társaság Korczak bizottságainak több mint négy évtizedes munkájával - s benne a saját munkánkkal - annyiban elégedettek lehetünk, hogy a hazai pedagógia közélet megismerte Korczak nevét, tevékenységét. Munkáinak állami támogatású kiadása még várat magára. S - mint ahogy bevezetőmben szóltam erről -, várat magára a korczaki örökség valóra váltása a 21. századelő magyarországi viszonyai között.

E nehéz, várakozással teli helyzetben kellett tudomásul vennünk a szomorú hírt 2015. január 6-án Gyóni Zoska haláláról. Ma az ő emléke hozott bennünket össze.

---

 

JEGYZETEK

¹  Az előadás 2015. 03. 15-én hangzott el Gyóni Lajosné (Zofia Pospiech) tiszteletére Hiányzó láncszem - Adalékok a lengyel-magyar neveléstudományi kapcsolatok történetéhez címmel a Magyar Pedagógia Társaság és a Lengyel Intézet által szervezett emlékülésen.

²  Pedagógiai Szemle, 1978. 12.sz.

³  Pedagógia Szemle, 1979. 6.sz.

⁴  Pedagógiai Szemle, 1981. 7-8.sz.

⁵  Trencsényi László (2013): Portrék és útirajzok. Pedagógiai publicisztika. Fapadoskonyv.hu, Budapest

⁶  Papp György (szerk.) (1994): Az "alkotmányos" pedagógus: Janusz Korczak. Állampolgári Tanulmányok Központja - Iskolapolgár Alapítvány, Budapest.

⁷  Janusz Korczak (1995): A gyermek joga a tiszteletre. Állampolgári Tanulmányok Központja - Iskolapolgár Alapítvány, Budapest.

⁸  Grossmann Erika (1995): Janusz Korczak és a zsidó nevelés. Új Pedagógiai Szemle, 11.sz.

⁹  Makai Éva (2000.): Szétszakadt és meg nem font hálók. Iskolai gyermekvédelem a 90-es években. Okker Kiadó, Budapest.

¹⁰  Rencsényi Beatricse (2007): A gyermeki jogokról Janusz Korczak nézetei és a 21. század gyakorlata alapján. Új Pedagógiai Szemle, 6.sz.

¹¹  Simon Mária (2006): Janusz Korczak korszerűsége. Fejlesztő Pedagógia, 1.sz. Simon Mária: Janusz Korczak árvaházainak életéből. http://www.foti-peter.hu/simon-korczak.html

¹²  Takács István-Csillag Ferenc-Trencsényi László (2011): Hogyan szeressük a gyermeket? Korczak és magyar gondolkodók írásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

¹³  Simon Mária köszöntője Janusz Korczak Hogyan szeressük a gyermeket? című könyvének bemu­tatóján. http://www.tani-tani.info/simon_maria_korczak

¹⁴ Smolinska-Theiss, Barbara: A gyermeki jogok korczaki eszméje. nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_4_123-126.pdf