Róbert Péter

Simon Böske, a zsidó Miss Európa

Trianon nem győzte le a női szépséget …

2020.06.17.

Keszthelyen, a Sétáló utca egyik házában született 1909. február 15-én Simon Sándor járási tiszti főorvos és Hoffmann Janka leánya, Erzsébet, akit csak Böskének neveztek. Ezen a néven lett 20 éves korában a Keszthelyi Korzó Szépe, majd a Balaton Szépe cím birtokosa. Művelt, okos hölgy volt, zsidó polgári nevelést kapott, a német nyelv mellett az angolt is elsajátította, így később nem okozott gondot számára, amikor amerikai újságírók kérdéseire kellett válaszolnia.

Ez még csak a kezdete volt a magas, szőke leány sikerének. Az addigi versenyekhez hasonlóan a Színházi Élet című lap hirdette meg 1929-ben a Miss Magyarország szépségversenyt, amelyre 218 leány közül Simon Böske nyert meg. Mivel a döntőt a lap szerkesztőségében rendezték, a az érdeklődő tömeg miatt rendőröknek kellett lezárni a körutat.

Ideutazott a zsüri elnökségének ellátására Maurice de Waleffe francia író, a párisi Le Journal szerkesztője, aki igy nyilatkozott a magyar nőkről: "A magyar nőnek ugyanaz a jellemző vonásai mint a franciának, mindig és mindenkor tetszeni akar. Vagy talán nem is tetszeni vágyás szépségük oka, hanem az, hogy heves ázsiai vérük szerencsésen olvad össze az európai lágysággal."

Odahaza, Keszthelyen pihente ki az izgalmakat, de a lapok megírták, hogy jutott ideje énekelni a helyi Izraelita Nőegylet kultúrestjén.

Februárban Párisban 16 nemzet legszebbjei közül választották Európa szépévé a keszthelyi leányt. Nagy dicsőség volt ez a Trianon által frissen sújtott Magyarországnak, hiszen a háborút vesztett, ráadásul volt ellenséges ország leányát fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói herceg és még sok nagy ember.

Ezekben az években nagyon népszerű volt hazánkban lord Rothermere angol újságmágnás aki támogatta a magyar reviziós törekvéseket. Párisban tartózkodó fia két magyar újságíróval együtt hívta meg teára, ahol kijelentette, hogy a magyar hölgy rendkívüli szépsége az egész világ figyelmét felhívja megcsonkított hazájára. Böske minden nyilatkozatban, kértek is tőle sokat, felhívta a figyelmet Magyarország tragédiájára!

Nagy dolog volt ez a győzelem, hiszen utána 1986-ig nem volt magyar helyezés a Miss Európán, akkor az egyik udvarhölgy lett hazánklánya, Molnár Csilla Andrea (Kaposvár, 1969. január 20. – Fonyód, 1986. július 10.) igaz hogy 2003-ban viszont már a szépségkirálynő volt magyar.

Ne felejtsük, hogy a korona mellé járó 20.000 dollár akkor is szép summa volt, ma kb. az ötszörösét érné!

Meg kell jegyeznünk azonban, hogy 1929 jó év volt nekünk, ugyanis Lisl Goldarbeiter, az esztendő Miss Austriája egy szegedi kereskedő leánya volt, aki élete végén vissza is költözött az alföldi városba. Egyébként ő Amerikában, a texasi Galvestonban is gyözött.

Simon Böske Miss-Európa középen és udvarhölgyei: Miss Franciaország és Miss Románia

Simon Böske a verseny után leutazott pihenni a francia tengerpartra, majd megpróbált élni a kapott lehetőségekkel, de nem sok sikerrel. Pedig európai és holywoodi filmajánlatokat kapott, francia selyemgyár róla kívánta elnevezni termékét. Ekkor írta a Színházi Élet:”Ma egész Európa, sőt ha akarja, mind az öt világrész Miss Európa lábai alatt fekszik.”

Nem így történt! Miss Universe választáson alulmaradt – egyesek szerint igazságtalanul – és nem folytatta a versenyzést.

Ahogy a Színházi Élet már sejtette, Simon Böske visszatért a keszthelyi házba, ahonnan elíndult a dicsőség útján és ahol mindenki ismerte, ahogy orvos apját és mérnökbátyját is. Utóbbi Németországban végzett, hazajőve háztartási gépekkel foglalkozott. Simon Imre nevéhez fűződik számos kávéfőző masina feltalálása. (Atomic, Bambi,Electro Piccolo, Minipress és társaik) Ne feledjük, hogy ekkor jelent meg az eszpresszó Magyarországon!

Böske nagyon szerette családját és szülővárosát, a keszthelyiek is büszkék voltak szép lányukra.

 

 

Igaz, később a fővárosba jött és férjhez ment Brammer Pál textil-nagykereskedő és posztógyároshoz. A lapok beszámoltak az esküvőről, amely után Olaszországba és Egyiptomba utaztak nászútra. Mégse sikerült a házasság, elváltak.

 

 

 

 

 

 

Másodszorra művészemberhez, Jób Dánielhez a Vigszinház igazgatójához ment férjhez. Vele boldogan éltek, csak sajnos nem olyan sokáig, amíg lehetett volna…

 

 

Származása miatt a sajtó a 30-as évek végétől már semmi hírt nem közölt róla.

Férjével a holokauszt idején csillagos házba kerültek, és bujkálniuk kellett. A háborúban szerzett súlyos betegsége miatt szinte teljesen visszavonultan élt Nagymező utcai lakásukban férjével. A fokozatosan mind súlyosabbá váló agysorvadás miatt egyre kevésbé tudott mozogni, később pedig a beszéd is nehezére esett. Férje, Jób Dániel 1955-ben történ halála után, megözvegyülve, betegen élt öccse, Imre, Szív utcai lakásában.

1970. október 28-án, 61 évesen halt meg, a hosszantartó betegségben.

Jób Dániel sírja, alul nehezen kivehető a BÖSKE felirat

 

 

Halálához hozzájárult szüleinek és számos keszthelyi rokonának, ismerősének a vészkorszakban bekövetkezett pusztulása.

 

 Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van második férje sírjával együtt.

 

Mint ahogy a másik, Balaton mellől indult szépségkirálynőnek - az 1986-os Miss Európa-versenyen indult fonyódi lány, Molnár Csilla Andreának, aki 17 évesen lett öngyilkos - neki sem hozott túl hosszú és szerncsés életet az irigyelt korona!