KoPé
Vallomások a holtak házából
2023.02.25.
2007. április 4-e -
az idősebbek körében nem kis remineszcenciát keltő dátum - esőre
hajló délutánján eléggé bizsergető hatású helyre hívott a díszes
meghívó, melyet a Corvina Kiadó és az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltára küldött.
Könyvbemutatóra invitált a lap, olyan kiadványéra, amely egyetemünket
több szinten is érinti. Egyrészt professzoraink publikációja,
másrészt a zsidósággal is kapcsolatos.
A Levéltár Eötvös utca 7-beli aulájában tartották délután 4 órakor - stílusosan - az OR-ZSE tanszékvezető egyetemi tanára, Dr. Haraszti György által szerkesztett legújabb kötet bemutatóját.
Vallomások a holtak házából címmel jelentette meg a Corvina Kiadó Ujszászy István vezérőrnagynak (vitéz Ujszászy István, Nagykőrös, 1894. augusztus 30. - ?), a VKF.2 ügyosztály hajdani vezetőjének az ÁVO fogságában írott feljegyzéseit. Ujszászy István vezérőrnagy, a Karády Katalinnal folytatott románca miatt ma is ismert titkosszolgálati tiszt vallomása a 40-es évek politikájába és a közszereplők magánéleti eseményeibe enged bepillantást. A közreadás, a kísérő tanulmányok és jegyzetek három kiváló történész, Haraszti György, Kovács Zoltán András és Szita Szabolcs munkája.
A könyvbemutató a hazai történészek és a rokon szakmák számottevő érdeklődése közepette zajlott le, akik teljesen megtöltötték az aula ülőhelyeit, sőt igen sokan állva hallgatták a nemcsak szakemberek, hanem a laikusok számára is érdekfeszítő laudációt, konzultációt és történelmi elbeszéléseket, melyeket a megjelentekből a máig is titokzatos Ujszászyval kapcsolatos tisztázatlan tények váltottak ki.
A közönség soraiban láthattuk neves történészeket, így Varga Lászlót, Rainer M. Jánost, Szakály Sándor, Somogyi Éva, Pók Attila, kortárs szemtanut (Kornis Pál) ..., stb., írót - Spíró György - , politikust (Fónagy János), filozófust (Heller Ágnes), az ÁSZ elnökét (Kovács Árpád), tv riportert, és még igen sokan a "cég" tagjai közül, katonák és nyugalmazott főtisztek, nagy érdeklődést mutatva a könyv iránt, tisztelte meg jelenlétével a helyet.(pl. Dr. Tömösvári Zsigmond nyugalmazott dandártábornok)
 Haraszti György |
A bemutatót a Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Gyarmati György, nyitotta meg. Elmondta, hogy a könyv több év és történész kutató-feldolgozó munkáját tartalmazza - a három jeles történész (Haraszti György, Kovács Zoltán András és Szita Szabolcs) közül csak az első kettő jelent meg a bemutatón, mivel Szita prof. (többek között az OR-ZSE oktatója, Doktori iskolájának egyik vezetője) hivatali ügyben sopronban tartózkodik - és átadta a szót Haraszti Györgynek a kötet szerkesztőjének. Ő néhány szóban ismertette az összeállítás keletkezését, megemlítve a másik két jeles történész és Szakály Sándor lektor érdemeit is, majd felkérte Ormos Mária történész professzort a könyvről szóló előadásának megtartására. |
 Gyarmati György |
 |
| Ormos Mária |
A professzor asszony, a korszakkal foglalkozó számos mű szerzője - mint ahogy az előadás szövegéből látható - nem magát a művet ismertette, hanem kritikai megjegyzéseket és történelmi magyarázatokat fűzött a kötet alapanyagául szolgáló eredeti Ujszászy feljegyzések tartalmához és keletkezésének kiváltó okaihoz és befolyásoló körülményeihez. (az előadás ide kattintva olvasható)
Ezután a szerkesztő fűzött néhány kiegészítő megjegyzést a kötethez, illetve mondott el néhány Újszászyval kapcsolatos, a kötetben nem szereplő, de közszájon forgó, illetve egyéb feldolgozásokban részleteiben már ismert anekdotaszerű történetet.
|
Végezetül a hallgatóság intézett kérdéseket a történészekhez, melyeknek legnagyobb része Újszászy életének máig sem ismert legutolsó részeivel, valamint elhalálozásával volt kapcsolatban. Haraszti egyik válaszában elismerte, hogy nincsenek ismert dokumentumok a vezérőrnagy halálával kapcsolatban, de legalább három elképzelhető változat forog a történészek között erről. Talán a volt szovjet levéltárak megnyitása után remélhető, hogy részletesebb adatokkal rendelkezünk majd erről.
Az ismertető, a kérdések és válaszok majdnem másfél órát tartottak,
mely után a Kiadó vezetője vendégelte meg a megjelenteket
némi üdítővel és harapnivalóval.
A közönség ezután több részre
szakadva sokáig maradt a helyszínen, egymással megbeszélve a
hallottakat és újabb adalékokat cserélve a témáról.
 |
| Ujszászy István vezérőrnagy |
Ami Újszászynak a zsidókkal kapcsolatos tevékenységét illeti, Benedek István, Gábor a népszerű BIG szerint két - valószínűleg valós - esemény örökíti ezt meg.
|
Az egyik, amely az Ujszászy tábornok figurája körüli misztikumot csak növelte, a kor ünnepelt filmszínész-énekesnőjéhez, Karády Katalinhoz fűződik, akit Ujszászy el is jegyzett, s a háború utáni házasságukat tervezték. Karády állítólag a tábornok segítségével zsidó szövegíróját mentette ki a munkaszolgálatból. A sztorit a Bacsó Péter által készített Hamvadó cigarettavég című, Karády Katalinról szóló film is ismertté tette, mert az a - iratokkal nem igazolt, csak a szereplő által mesélt - történek szerepel benne, hogy Karády, Ujszászy segítségével mentette ki a munkaszolgálatból "neves" szövegíróját, a később Kossuth díjas G. Dénes Györgyöt, eredeti nevén Guttmann Dénest, becenevén Zsütit. Állítólag (Benedek István Gábor kutatása) Újszászy a keleti frontra külön harci járművet küldött Zsütiért. Nem mellékes Újszászy jobb megismerése érdekében, hogy a tábornok állítólag nem csak Zsütit, hanem egyúttal hét másik zsidó munkaszolgálatos életét is megmentette ezzel a kocsival. (Érdekességképpen: A Knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004. decemberében a "Világ Igaza" kitüntetést adományozta Karády Katalinnak.)
Bacsó Pétertől megkérdezték:- Mi lett Újszászi
sorsa?
- Őt a németek átadták az oroszoknak, akik
felszabadították, elvitték Moszkvába, s ott a KGB tanácsadója lett.
Aztán hazajött, és az ÁVH-s Péter Gábornak dolgozott.
Egyszer csak eltűnt. Valószínűleg agyonlőtték...
A másik történet szerint 1943 közepén Horthy személyes parancsára megszervezte a Gestapo körözési listájának élén álló, a bochniai gettóban bujkáló belzi csodarabbi, Áháron Rokéách, és testvére, Mordecháj kimenekítését a német megszállás alatt álló Lengyelországból. A két rabbi szakállát és pajeszát leborotválták, és elfogott orosz tábornokoknak álcázták őket, mint akiket Budapestre szállítanak kihallgatásra. Megérkezésük után még nyolc hónapon keresztül, 1944. januárjáig bújtatták őket, végül a két szökevény a szükséges iratokkal ellátva, a Románián át Törökországba induló Orient Expresszen hagyta el az országot.
FEL