emlékezet

Ballagi Ernő  (Budapest, 1939 november havában)

Alexander Bernát

A hetvenes évek elején ...

2023.12.23.

... De csakhamar kiábrándultunk. Megtudtuk, hogyaz egyetemre egyáltalán nem kerülhetünk, nem is került még senki, csak ha kikeresztelkedünk.

Később történtek is erre nézve kísérletek, Trefortnak (1817- 1888) , a szabadelvűség hősének részéről, de sikertelenül. Azután megtudtuk, hogy jó lesz sietni, különben a középiskolából is kicsöppenünk, mert folyton nő és terjed az antiszemitizmus. Ez nagy meglepetés volt ránk nézve.

Külföldön semmiféle antiszemitizmust nem láttunk.

Azt tudtuk, hogy a nép alja mindenütt mindenféle okokból utálja a zsidót, vagy idegenkedik tőle, de a műveltek sohasem éreztették velünk, hogy részükről más megítélés alá esünk, mint a keresztények.

Csak Paulsen emlékirataiból tudtuk meg, milyen a zsidó; igaz barátsággal volt hozzánk; felnőtt, művelt, számbavehető embert egyáltalán nem láttunk, aki antiszemita lett volna.

Itthon aztán láttuk nőni terjedni az antiszemitizmust és mondhatom, visszataszítóbbat nem láttam életemben és elképzelni sem tudtam...

Eleinte igen keveset szenvedtünk tőle. Barátaink jó része keresztény volt és az akkori Magyarország kiválói, vezéremberei, reprezentánsai éppúgy megvetették az antiszemitákat, mint mi.


Trefort Ágoston

 

 

De már kezdődött a hittérítés, némileg Trefort protektorátusa alatt. Mily hallatlan, hogy azt, aki elhagyja hazugul hitét, többre becsülik, mint aki becsületesen, áldozatok árán kitart mellette!


Arany János

 

 

De Csengery, Gyulai, Arany és annyi más, bezzeg nem voltak antiszemiták...

 

 

A mai emberek, zsidók csakúgy, minta keresztények, nem is értik azoknak az embereknek fenköltségét, tiszta lelkesedését a nemzeti ügyért...

Abban az időben az antiszemitizmus csak a hivatalos körökben kezdte felütni a fejét, a társadalmi életben nem tapasztaltuk...

(Bánóczi-emlékkönyv)

 

FEL