Berényi Zsuzsa Ágnes:

Titkos-rendőrségi jelentés a Martinovics páholyról

2020.08.17.

 

A betiltás időszakában illegálisan működő Martinovics páholyról eddig csak a tagok visszaemlékezéseire támaszkodhattunk. Az alábbi jelentés, amely 1934 után, feltehetően 1935-ben készült az első írásos bizonyítéka annak, hogy 1920 és 1945 között a páholy folyamatosan működött.

A "szerző" személye – természetesen – ismeretlen, de a szöveg alapján valószínűnek látszik, hogy hivatásos hírszerző volt és jelentését részben szóbeli közlésekre, részben a sajtóban, könyvekben megjelent cikkekre alapozta. A megfigyelt "célszemély", a jelentés tárgya Vámbéry Rusztem volt.
1908-ban alakult ez a páholy, amelynek feladata volt, hogy politikával, nemzetiségi kérdéssel és az önálló vámterület problémájával foglalkozzék
A Társadalomtudományi Társaság, a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának tevékeny tagjai és részben vezéreik valamint a Huszadik Század-nak és a Világ-nak munkatársai jórészt a Martinovics páholy tagjai sorából kerültek ki.

A páholynak 1920-ban történt feloszlatásakor a tagok létszáma 78 volt. E tagok között megtaláljuk mindazokat a személyeket, akik a Károlyi forradalom, majd a bolsevizmus alatt jelentős szerepet játszottak: szellemi vezérek voltak.
A Martinovics páholy tagjai voltak:

Ady Endre író,
Baracs Károly MÁV igazgató,
Dr. Basch Imre székesfővárosi tan. fogalmazó,
Bíró Lajos író,
dr. Bölöni György hírlapíró,
Czóbel Ernő tanár,
Diener Dénes József író,
Dr. Erdélyi Sándor ügyvéd, orsz. gy. képviselő,
Dr. Fáber Oszkár felsőkereskedelmi isk. tanár,
Dr. Fazekas Sándor ügyvéd,
Dr. Gönczi Jenő min. fogalmazó,
Dr. Jászi Oszkár egyet. m. tanár, szerkesztő,
Kallós Bertalan m. kir. iparfőfelügyelő,
Dr. Sidó Zoltán székesfővárosi fogalmazó,
Szini Gyula író,
Dr. Szende Pál ügyvéd,
Vágó József műépítész (a Népszövetség genfi palotájának tervezője),
Vágó József ker. kamarai titkár,
Dr. Varró István ker. kam. fogalmazó,
Zigány Zoltán iskolaigazgató stb.

Ezek a személyek jórészben - az emigrációban élők és az időközben elhunytak kivételével - ma is tényleges szabadkőművesek és illegalitásban ugyan, de mégis életben tartják a Martinovics páholyt.

Ennek a titokban működő páholynak vezére Nemes Emil mérnök.
A szellemi vezér még ma is Jászi Oszkár, itthon pedig Dr. Vámbéry Rusztem ügyvéd.
A páholynak fedőszerve is van: a Huszadik Század folytatása, a "Századunk" társadalomtudományi folyóirat. Szerkesztői Dr. Vámbéry Rusztem és dr. Varró István.
A páholytagok összejöveteleiket a Lánchíd kávéházban és a Századunknak v., Újpesti rkp. 6. sz. alatt lévő helyiségében szokták tartani.

Részben ezeken az összejöveteleken, részben baráti körökben és társadalmi egyesületekben a Martinovics páholy tagjai közül a következők fejtenek ki szabadkőműves tevékenységet: Bíró Lajos, Dr. Blauner Mór, dr. Fried Ödön, dr. Gönczi Jenő, Kallós Bertalan, dr. Kégl János, Kutasi (Kaufmann)Elemér, Mandello Viktor, Dr. Sidó Zoltán, Schöpflin Aladár, dr. Székely Imre, Dr. Varró István, Vágó József és Dr. Vámbéry Rusztem.

Bíró Lajos író 1904-ben lépett be a Martinovics páholyba. Évekig lapszerkesztő volt Nagyváradon, ahol Ady Endre első barátai közé tartozott. Később a Budapesti Napló munkatársa lett, majd a Világ szélsőséges hangú vezércikk írója. Dolgozott a Huszadik Századnak és megjelent néhány novellája a Népszavában is. A háború alatt több ízben hangot adott antimilitarista és radikális nézeteinek. A Károlyi forradalom alatt rövid ideig külügyi államtitkár volt. A Nemzeti Tanácsnak tagja volt és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholynak főszónoka.
Az Tanácsköztársaság alatt a "Szövetség Központi Intézőbizottságá"-nak tagja. A forradalmak után évekig külföldön tartózkodott, ahonnét 1925-ben tért vissza. Írt novellákat, regényeket, filmscenáriumot, stb. Irodalmi művei a Diadalmas asszony, a Serpolette, a Molitor ház, a Baizini zsidók, A Szentlélek lovagja, Ámor és Psyche, Toinette, a Férfiak, A családi tűzhely, az Utolsó csók, a Házasságtörés iskolája,. az 1913., a Sárga liliom, a Cárnő, amelyet Lengyel Menyhérttel közösen írt, a Hotel Imperiál, amelyben tolsztoji ötletek formát,(?) a Rablólovag stb. A Cobden Könyvtár 50. számú kiadványát: Anno Domini 2000 is ő írta.

Dr. Blauner Mór ügyvéd (Y., Báthory-u. 10.) 1909-ben lépett be a Martinovics páholyokba amelynek helyettes főmestere is volt. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsának tagja és az ügyvédi "baráti körök" egyikének "vénje."

Dr. Fried Ödön ügyvédet (IV., Kígyó-u. 3.) 1908-ban vették fel a Martinovics páholyba. A Belvárosi Polgári Körnek választmányi tagja.

Dr. Gönczi Jenő volt min. titkár (VIII., Kisfaludy-u. 28-b) részt vett a Martinovics páholy alapításában. A századunk könyvtára 3. számát: Demokrácia és alkotó mezőgazdasági politika ő írta. Részt vett abban a szervezkedésben is, amely annak idején - 1929-ben - Magyar Fabiánus Társaság elnevezés alatt szabadkőműves tevékenységet leplező működést akart kifejteni.

Kallós Bertalan ny. h. államtitkár (IY., Deák Ferenc-u. 21.) egyike a Martinovics páholy legrégibb tagjainak egyike. Egyideig az illegális páholynak vezetője volt.

Dr. Kégl János ügyvéd (Monor) alapítása óta a Martinovics páholy tagja. A Huszadik Századnak cikkírója volt. Az Országos Ügyvédszövetség társelnökhelyettese és a Monorkerületi Takarékpénztár elnökigazgatója. A TÉBE vidéki osztályának igazgatósági tagja.

Dr. Kutasi (Kaufmann) Elemér (II., Gábor Áron-u. 26.) a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének igazgatója 1910 óta a Martinovics páholy tagja. Állítólag sűrűn érintkezik külföldi, főleg osztrák, csehszlovák és sveici szabadkőművesekkel.
Mandel0 Viktor a Magyar Általános Kőszénbánya R. T. igazgatója (IK., Bíró-u. 19.) 1909-ben lett a Martinovics páholy tagja és 1919-ben I. Felügyelője.

Dr. Sidó Zoltán a Magyar Vámpolitikai Központ titkára (XI., Horthy Miklós-u. 59.) alapításkor lett a Martinovics páholy tagja. A Magyarországi Rotary Klubban szerepel.

Schöpflin Aladár: született Manigán, 1872-ben Nyitra megyében.
Evangélikus theológiát Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint író Gyulai Pált tartotta mesterének, s mindenben az ő nyomdokain igyekezett haladni. 1898-ban, 26 éves korában a Vasárnapi Újság belső munkatársa lett.
Rövid, tömör kritikái és cikkei modern hangokat ütöttek meg. Rövidesen összeköttetésbe, s elég hamar szoros baráti kapcsolatba került az "üldözött" Ady Endrével, akinek egész haláláig bizalmas barátja volt. Folyton növekvő kritikusi tekintélye a "nyugatosok" egyik vezérévé avatja, a cikkeit, kritikáit ettől az időtől kezdve a "Nyugat" hasábjain írja a rövid időn belül a lap főmunkatársává lesz. Irodalmi munkásságát egyéb lapokban és folyóiratokban is gyümölcsözteti: a "Huszadik század" -nak is munkatársa lesz.

1915-ben felavatják a Martinovics páholy tagjává. 1916-ban Zuboly (Bányai Elemér), a Martinovics páholy egyik érdemes tagja elhunytával a "Budapesti Újságírók Egyesülete" kiadásában "Zuboly-. könyve" címmel egy könyv jelenik meg, amelyben Schöplin hosszabb megemlékezést ír Zubolyról.
Mint fordító egymásután látnak napvilágot munkái, tanulmányait pedig "Magyar írók" címen kötetbe gyűjtve adja ki 1917~ben. Ebben az időben, mint előadó a "Társadalmi Tudományos Szabad Iskolájában" szerepel. Több regényt (Piros ruhás nő és Mosóczy Pál szép nyara ) színművet és novellát ír.

1919-től kezdve, az Ú. n. tanácsköztársaság bukása után számos esetben tiltakozott a művészet szabadsága nevében az irodalommal kapcsolatos intézkedések ellen. Ugyanekkor lefordítja magyarra Henry Barbusse Világosság című művét.

1927 -ben részt vett a Benedek Marcell szerkesztésében megjelent
"Irodalmi Lexikon" munkájában, 1928-ban a "LiteratÚfá"-ban is írni kezd. 1933ban a "Magyar Cobden Szövetség" -ben, rnint előadó rendszeresen tart vitaestéket, 1934-től kezdve a "Vajda János Társaság"-ban elnök tanácsi (választmányi) tagságot visel s mint ilyen is rendszeresen tart a társaságban előadásokat.

A "Nyugat"-ban különösen Adyról szóló a jövőben kiadásra kerülő könyvéből közöl részleteket. Arnikor 1934. évi október hó 28-án Ady Endre özvegye meghal, a sírnál a "Nyugatosok" nevében búcsúztatja. (Ady Endre is a Martinovics páholy tagja volt.) Szívesen megjelenik szabadkőműves írói körökben. Így megjelent több volt szabadkőműves páholy taggal együtt a f. évi március havában Sziklay János 60 éves írói működésének megÜllneplésére tartott díszgyűlésen is.

A legutóbbi időben ír a "Tükör" című folyóiratba, a Marschalkó Lia szerkesztésében megjelenő "Könyvpiac" című könyvgazdasági és könyvészeti hetilapba és a "Láthatár" CÍmű kisebbségi kultúrszemlébe is. Irodalmi munkássága elismeréséül a "Baumgarten Alapítvány"-ból az alapítványt kezelő előterjesztésére és a közoktatásügyi miniszter jóváhagyása alapján 1926-ban évi 4000 pengő évdíjat kapott.

Dr. Székely Imre ügyvéd, kormányfótanácsos (IV., Apponyi-t. 1.) a Martinovics páholy alapítóinak egyike. A Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének tagja.

Dr. Varró István ker. és iparkamarai titkár a közgazdasági fóiskola tanára (V., Újpesti rakpart 6.) és szerkesztőt 1908-ban vették fel a Martinovics páholyba. Dr. Vámbéry Rusztemmel együtt szerkeszti a Századunk társadalomtudományi folyóiratot. A Magyar Népszövetségi Társaságnak választmányi tagja. Összeköttetésben van a "Csak szorosan" magyar könyv és zeneműkereskedelmi alkalmazottak Országos Egyesületével is. Számos közgazdasági és szociológiai tanulmánya jelent meg különböző szabadkőműves szellemben szerkesztett folyóiratokban. Schopenhauer és Nietzsche műveiből fordított magyarra.

Vágó (Weisz) József közgazdasági író (Érmellék-u. 6.) alapításakor lett a Martinovics páholy tagja. A budapesti kereskedelmi és iparkamara titkára volt, jelenleg a Pester Ll0yd közgazdasági rovatának vezetője. Magyar, német, francia és angol nyelven jelentek meg vámpolitikai és közgazdasági tanulmányai. A Pester Lloydban és bécsi lapokban hetenkint összefoglaló cikkekben ismerteti gazdasági életünket. Tevékeny része volt a Magyar Vámpolitikai Központ megteremtésében. A Századunknak is cikkírója, valamint ő írta a Cobden Könyvtár 19. számú kiadványát: (~Drágaság, infláció, kivitel. A Magyar Kereskedelmi Csamok Nagykereskedők Országos Szövetségének választmányi tagja. A magyar szabadkőműves mozgalmat anyagilag is támogatja.

Dr. Vámbéry Rusztem budapesti 1872 évben szül. ev. ref.-vallású, nős, ügyvéd (volt kir. táblabíró és egyetemi m. tanár) budapesti XI., Bércz-u. 9.1. 4. ajtó szám alatti lakos előéletére és jelenlegi magatartására vonatkozólag az alábbiakban teszem meg jelentésemet.

Dr. Vámbéry Rusztem egyetemi tanulmányait Budapesten végezte el. 1899-től kezdve 1913-ig az igazságügyminisztérium törvény előkészítő osztályának tagja volt. 1901-től 1920-ig a budapesti "Pázmány Péter Tudomány Egyetem"-en előbb magán, majd rendkívüli és 1918-ban rendes tanár lett. Tagja volta "Magyar Nemzeti Tanács"-nak. A "Jogtudományi Közlöny"-nek 1913-óta felelős szerkesztője. "Az Intemational Law Assotiation" választmányi, a "Deutsche Sociologische Gesellschaft" tiszteletbeli tagja. Főbb művei: Büntető politikai követelések (1900). Az esküdtek kézikönyve (1900), A házasság védelme a büntetőjogban (1902), Büntetőjog és etika (1906), Les Tribunaux pour enfants en Hongrie (1911), Schutz der unteren Volksklassen und Strafrecht (1912), Kriminológia (1914), A bűnvádi perrendtartás tankönyve (III. kiaclás, 1917). A fiatalkorúak bírósága a háború alatt és a háború után (1918), A fiatalkorúak büntetőjoga az újabb külföldi törvényhozásban (1918).
Dr. Vámbéry Rusztem tudományos, irodalmi és társadalmi tevékenysége 1919-ben kezdett olyan irányú lenni, amely az állam és társadalom rendje megóvása érdekében fokozottabb szemmeltartást igényelt. Vámbérynek a korábbi időben való kapcsolata a "Huszadik Század" című társadalomtudományi és szociálpolitikai szemlével, a szabadkőművesség szócsövével, nyilvánvaló volt ugyan, mégis azonban politikai téren a nyilvánosság előtt inkább csak a háttérben mozgó és többé-kevésbé az irányító szerepet töltötte be. .

Amikor a Károlyi kormány bukása után megfosztják egyetemi tanszékétől és elveszti táblabírói nyugdíját is, élesen szembefordul a kormányzattal és a mai társadalmi berendezkedéssel. Nyíltan oda áll a szociáldemokrácia mellé, s a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által rendezett oktató jellegű előadásokon mint előadó kezd el szerepelni. Nemcsak Pesten, hanem vidéken is rendszeresen tart előadásokat, megjelenik' a nagyobb munkástömegekkel rendelkező vidéki városokban, s mindenütt a meghasonlottság és keserűség szülte szarkazmus csendül ki tudományos, de szélsőségesen radikális jellegű előadásaiból.

Vámbéry végtelenül nagy tudása nem tud beérni csak azzal, hogy előadásokat tart. 1923-ban megjelenik egy könyve a Cobden könyvtár kiadásában: "A panama" s az 1928-ban Madzsar József szerkesztésében megjelenő "Társadalmi Lexikon" szerkesztésében is tevékeny részt vett. 1929-ben a "Magyar Fabiánus Társaság" elnevezés alatt egyesületet akar alapítani. Ez az egyesület nem lett volna más, mint a hallgatásra ítélt magyarországi szabadkőművesség egyik fedő szervezte. Az egyesület azonban, amelynek alelnökéül jelölték, nem válthatta be a hozzáfűzött reményeket, és nem működött, mert a kormányhatóság a társaság alapszabályait nem láttamozta. Ugyanabban az időben a Páneurópai Unió Magyarországi Szervezete elnök tanácsának is tagja volt.

Mint ügyvéd is tevékeny részt vet a szociáldemokrata munkában, sőt elfordult, hogy ő látta el a kommunista meggyőződésűkért és államellenes cselekedeteikért törvény elé állítottak védelmét, a KMP-vel való felételezett kapcsolata folytán ingyenesen. Különösen az 1934. évben lezajlott Rákosi Mátyás perével kapcsolatosan tűnt fel, mint kommunista védő ügyvéd: erről a perről, annak lefolyásáról, a vádról és védelemről egy könyv, a "Rákosi per" cÍmű aggályos sajtótermék látott napvilágot, amelyhez az előszót ő írja meg: a könyvet a Párisban megjelenő, magyar nyelvű kommunista lap az "Új Igazság" legújabb könyvei cím alatt propagálja. A téma abban az időben olyan nagy port vert fel, Vámbérynek az érdeklődésén nehéz volt egyhamar túltennie magát Pozsonyi tartózkodása alatt a cseh újságírók előtt interjút ad a Rákosi ügyről. Ennek a nyilatkozatnak a visszhangja jelent meg a Pozsonyban kiadott "Ár ellen" című kultúrbeszámoló egyik számában.

1930-tól kezdve Vámbéry működési körébe bevonja a csehszlovákokat is, adataink vannak arról, hogy Vámbéry a csehszlovák szabadkőművesekkel érintkezést tart fenn. Ez a kapcsolata nem alkalmi, hanem állandó és mindig mélyebbre nyúló kapcsolatait a Pozsonyban lakó Budapesten és Prágában is gyakran megfordul dr. Fazekas Sándor volt ügyvéd a Skoda-művek egyik igazgató barátja útján építi ki, aki szintén a volt Martinovics páholy tagja volt. Érsekújvári kapcsolatai pedig Krammer Jenő a revízió ellenes működéséről ismert tanár barátja révén tartja fenn. Több esetben felkerste ezeket a barátait, akiknek a révén megismerkedett az akkor Benes-féle párt magyar frakciója vezető embereivel, így pl. Csánki Nemes Aladárral és a cseh hivatal0s körökkel, így Dr. Sztraka Antal Budapesten a budapesti cseh követségen szolgálatot teljesítő követségi titkárral. Folytonos érintkezésben áll az emigrációban élő magyar szabadkőműves kommunistákkal is (Fényes László, Kéri Pál, Garbai Sándor, Diener Dénes József volt oktobrista államtitkárral, Rákosi Zoltánnal stb.) ez időben volt kapcsolatban Zetkin Klára volt kommunista titkámővel is, aki az 1919-es időben a szakszervezetek részéről a Komintern tagja volt.

A cseh szabadkőművesekkel való kapcsolatainak kiépítésekor különösen azaz elv vezérelte és vezérli, hogy a kapcsolatok segítségével fokozottabb hatást gyakorolhasson a dunavölgyi politikai kérdéseire. E terv érdekében alá veti magát a szabadkőművesség külsőségeinek is, és 1923. április hó folyamán Pozsonyban az ottani "Testvériség" páholyában nyilvánosan felavattatja magát. Ugyanez alkalommal tartja meg székfoglalóját is a páholy tagjai előtt.

Mint nyilvánosan felavatott szabadkőműves páholytag 1935. április 4. napján Pozsonyban színlegesen "közgazdasági" valójában szabadkőműves előadást tart. Ezalatt a pozsonyi látogatása alatt ismételten nyilvánvalóvá válik, hogy a cseh hivatalos diplomáciával szoros kapcsolata van: több alkalommal megfordul cseh hivatalos körökben. Vámbérynek tulajdonítható, hogy a cseh kis szabadkőműves páholyok egyesülni tudtak: működéséről és sikereiről interjút ad a Magyar Újságnak s kifejti, hogy hogyan látja a nemzetközi helyzet mostani alakulása folytán a jövőt.

Amikor az állam és társdalom rendje felforgatására irányuló bűncselekmény miatt felelősségre vont Rákosi Mátyás bűnügye folyik a magyar bíróságok előtt, magyar részről a védelmet első helyen Vámbéry Rusztem látja el. A Nemzetközi Vörös Segély megbízásából Lebovits Sámuel Simon és Lewinsohn Dávid amerikai ügyvédek sietnek Rákosi megmentésére, sőt a csehszlovák kommunista párt megbízásából dr. Kliment pozsonyi ügyvéd az "Emberi Jogokat Védő Liga" cseh csoportjának megbízottja is Pestre akar jönni, hogy mindent megtegyen Rákosi felmentése érdekében. Vámbéry ezekkel az előbb említett ügyvédekkel együtt tisztelgő látogatásra és tárgyalásra megy Csemy budapesti helyettes cseh követhez, majd az igazságügy minisztériumba és elvezeti őket a Népszava szerkesztőségébe is, amely lapnak 1922 óta állandó cikkírója.

Eme politikai tevékenysége mellett társadalmi téren is éppen ilyen élénken tevékenykedik, amikor a kifejezetten szabadkőműves szellemben működő feministák egyesülete és a Bartha Miklós Társasággal karöltve "A Halálbüntetés Ellenes Bizottság" elnevezésű szervezkedéssel az 1934-ben -Sallai és Fürst kivégzésekor - a Bizottság többnyire szabadkőműves tagjaival együtt véleményét rá akarja erőszakolni a magyar bíróságra, természetesen sikertelenül. Ez a szervezkedés annak az egyesületnek a fedezése alatt indul meg, amelynek vezető tagjai között találjuk Vámbéry Rusztem unokahugát, Vámbéry Melánie-t és a volt szabadkőművesek számos női hozzátartozóját is.

A Feministák Egyesületének amaz akciójával kapcsolatban is, hogy a leszerelés kérdésében a Kommunisták Magyarországi Pártja antimilitarista és háború ellenes propagandáját érvényre juttathassák, szerepel Vámbéry Rusztem a "Nők Nemzetközi Békeligája" magyar képviselete a Feministák Egyesülete által kibocsátott "Nemzetközi Leszerelési Nyilatkozat" több szabadkőműves és antifasiszta aláírója között.

Vámbéry munkásságának jelentékeny teret biztosít a "Huszadik Század" volt szabadkőműves folyóirat egyenes folytatása, az 1920 óta felelős szerkesztésében megjelenő "Századunk" című társadalomtudományi folyóirat. Az Ignotus Pál és József Attila szerkesztésében megjelenő "Szép Szó" szabadkőműves szellemű folyóirat is szívesen közli cikkeit. Említettük már, hogy a Népszavának is állandó cikkírója. Dolgozott az 1932-33-ban megszünt szabadkőműves szellemű írásokat összefoglaló könyvsorozatában az ún. "Korszerű Magyar Írások"-ban is.

Külföldi lapokban is ad cikket (pl. a Németországból kitiltott Manchester Guardian stb.) Mint ilyen, kapcsolatban van a "Külfóldi Sajtószindikátus" vezető embereivel, pl., a szabadkőműves Vikár Béla és Banéth Sándorral stb., akiknek az összeköttetései révén a magyarországi viszonyokat szabadkőműves szempontból nézve tárgyalja a külföldi sajtó. Élénk levelezésben áll több ismeretlen amerikai állampolgárral. Levelezést folytat Lord Listowval, aki állítólag a szovjet londoni expositúráján van beosztásban.

Vámbéry Rusztem szabadkőműves irányzati tevékenységére mutat az is, hogy mikor 1932-ben Dr. Totis Béla a "Születésszabályozás"-ról tanulmányt ír és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt orvos jogász szervezete e tárgyban értekezletet rendez - az értekezlet nyomtatásban megjelent anyagához, amely Totis tanulmányát is magában foglalja, az előszót a szabadság nagy híve Vámbéry Rusztem írja. Jellemző, hogy amikor Dr. Totis sajtópert indít Dr. Közi Horváth József győri pap ellen, a tanulmány kritikája miatt, mert a cikkírókat (Vámbéry is) "Kultúrbrigantinak" nevezi, a budapesti királyi törvényszék felmentő ítéletében megállapí~a, hogy a tanulmány egyes részei az izgatás határán mozognak

Vámbéryt mint előadót a már említett szociáldemokrata előadásokon kívül a pozsonyi "Uránia Tudományos Egyesülete" 1936. évi március 28-án "Az árja legenda" címen tartott előadásairól is megismerhetjük. Vámbéry eben a magyar nyelvű előadásában a Hitler-féle fajelméletet vette "szigorúan tudományos szempontból" bonckés alá. Tagadja a fajelmélet gyakorlati jelentőségét, amelyet csak a hitlerizmus vont be a napi politikába azzal a céllal, hogy az árja faj felsőbbrendűségének hangoztatásával gyűlöletet hirdessen más, alacsonyabb fajtájú népekkel szemben, amelyeken a felsőbbrendűség tudatában a német népnek jogában áll uralkodnia.

A szabadkőműves befolyás alatt álló szervezetek közül a többek között az Országos Iparegyesület és a "Csak Szorosan" magyar könyv és zenemű kereskedői alkalmazottak országos egyesületében is szerepel V ámbéry Rusztem, mint előadó.

Vámbéry Rusztem szerteágazó tevékenységének területei közül még csak az ügyvédi kamarát említjük meg. Az ügyvédi kamara közgyűlésein mindig az ellenzéken foglal helyet. Egyrészt mint ilyen, másrészt mint a halálbüntetés ellen küzdők egyik élharcosa, pl. 1934. évi június hó folyamán indítványt terjeszt elő az ügyvédi kamarában a közszabadságok és szabadságjogok kiterjesztése érdekében. Ennek az indítványnak a rugója tulajdonképpen az, hogy az állam és a társadalom rendje ellen intézett támadások és izgatások büntetésének enyhe elbírálása útját ezzel is egyengesse.
Mindeme jelenségek úgy, amint általában Vámbéry Rusztem egész egyénisége, irodalmi, társadalmi tudományos tevékenysége mindenben a mindennel elégedetlen ellenzékieskedő lelkületet tükrözi vissza.

MOL P 1134 1. t. No. 16. l.cs. - Géppel írt másolat. Vágó Józsefnél kézzel írtan: "Népszövetség genfi palotájának tervezője. Az Ú. n. tanácsköztársaság alatt a szovjet intézőbizottság tagja."