Dávid András:

Szökés az akkói börtönből
Izrael történelme

2020.09.09.

 

Ez a dolgozat az 1947-es akkói börtönből történő fogolyszabadítást írja le, melyet az IRGUN tervezett és hajtott végre. Röviden és nem teljességgel, bemutatjuk az Irgunt, és alapítóját Vladimir Jabotinszkyt.

Egy évvel Izrael Állam kikiáltása, megalakulása^[1] előtt játszódik a valós történet.

Akkó (Acre) a tengerparti, Palesztina Észak-Nyugati részén, a libanoni határhoz közel fekvő arab kisváros ahol a történelmi időktől fogva csak arabok éltek. Az akkoi börtön Palesztina egyik legjobban megerősített börtöne, egy hajdani vár volt, a brit mandátum alatt itt egyaránt őriztek politikai foglyokat és hajtottak végre halálos ítéletet is. 1920-ban itt töltött némi időt a Haganah^[2] akkor vezetője, Ze’ev Jabotinsky^[3] is, akit tevékenységéért tizenöt év kényszermunkára ítéltek, de az ítélet akkora felháborodást váltott ki, hogy Jabotinskyt amnesztiával szabadon bocsájtották.

a Haganah jele

A Haganah ellenezte a politikai és a szélsőséges, /lásd terrorista/ aktivitást. 1931-ben arab zavargások törtek ki, és ekkor a Haganah tisztjeinek egy csoportja megalapította az IRGUNt,^[4] melynek Jabotinsky az egyik alapítója volt. 1939-ben, mikor a britek kiadták a Fehér Könyvet,^[5] az Irgun megkezdte a brit érdekeltségek szabotálását Palesztinában.

Eszközeik viszonylag egyszerűek voltak, nem volt sem nagy gyakorlatuk, sem szükségük komplex vagy komplikált műveletekre, egyszerűen az ellátást, az utánpótlást, a működést próbálták megzavarni, telefonközpontokat romboltak, vasúti síneket rongáltak meg, stb.

A 2. Világháború kitörésekor az Irgun két táborra oszlott. Egyik folytatta volna a britek elleni tevékenységet, míg a másik a háború alatt felfüggesztette volna ezt, hogy semmivel se gyengítsék a Hitler ellen harcoló Nagy-Britániát.

az Irgun jele

A háború végével azonban újrakezdték brit ellenes tevékenykedésüket. Az Irgun akkori vezetője Menáhem Begin,^[6] Jabotinsky „tanítványa“ volt.

Már körvonalazódott Izrael állam létrejötte, de a „hogyan?“, és a „mikor?“ még nem kapott választ. Az Irgun aktivitása egyre növekedett, egyre veszélyesebbé vált, már nem riadtak vissza robbantásoktól vagy más fegyveres támadásoktól sem.

Akkoban, a börtönben 1947-ben 163 zsidó és 400 arab töltötte büntetését. A 163 zsidóból 60 Irgun tag volt, 22 a Lehihez és 5 a Haganahhoz tartozott.

1947. Begin kiadta a parancsot az akkói börtön megtámadására.

Mivel a szökés után nem tudtak volna mindenkit elbújtatni, ezért összesen 41 ember kiszabadítását tervezték, 30 Irgun és 11 Lehi tagét.

A rabok rájöttek, hogy a börtön egyik oldalán a fal az utcával határos, és úgy döntöttek, menekülésükhöz itt rést robbantanak.

Családtagjaik látogatáskor élelembe rejtve juttatták be nekik a robbanóanyagot és a detonátorokat. Fontos volt a logisztika megszervezése is, egyrészről, hogy az utca oldalról is robbantsanak, és hogy utána a menekülőket biztos helyre szállítsák.

1947. május 4-én, vasárnap, kiválóan megtervezett támadást hajtottak végre a várbörtön ellen.

Az Irgun, egy katonai teherautót, két katonai járművet, két polgári kisteherautót vetett be, a részvevők nagy része brit egyenruhát viselt, a többiek pedig arabnak öltöztek.

Délután 3 óra, séta idő. A rabok a börtön udvarára mentek sétára. Aznap csak azok sétáltak, akik nem szerepeltek a menekülők között, az ő feladatuk a figyelemelterelés volt. Aki a menekülésre várt, a cellájában várakozott.

16:22 kor hatalmas robbanás rázta meg a falakat. Ekkor robbantották be a várbörtön falát az utcai fronton.

Az udvaron kitört a pánik. A menekülők első csoportjának át kellett törnie az bepánikolt arabok tömegén, akik össze-vissza szaladgáltak.

A terv szerint megbízott rab, felrobbantotta a belső kaput. Majd még egyet. Megnyílt az út a szabaduláshoz.

Ekkor a második csoport olajat öntött szét és gyújtott meg, hogy az őrök ne tudják üldözőbe venni őket.

A harmadik csoport gránátokat dobott a tetőn lévő őrökre, akik elmenekültek.

41 fogoly előtt nyílt meg az út.

Úgy tűnt, minden terv szerint halad, azonban kisebb emberi hibák csaknem az egész társaság halálához vezettek.

A menekülők első csoportja egy furgonra szállt, és elhajtott. Sofőrjük azonban utat tévesztett, a tengerpart mentén Haifa irányába indultak. Itt egy angol katonai egységgel tűzharcba keveredtek. A sofőr annyira megijedt, hogy visszafordult volna, de forduláskor az útmenti temető falának vezette a járművet. A többiek kiugráltak, és menekülni kezdtek. Eközben többen találatot kaptak.

Amikor a lövöldözésnek vége lett, az első 13-as csoportból öt halott, hat sérült volt, és csak kettő sértetlen.

A túlélőket visszavitték a börtönbe.

De más baklövés is történt. A börtönben maradó társaság feladata a pánikkeltés és figyelem elterelése volt, amit addig kellett folytatniuk, amíg a tervezett két csoport el nem menekül. A sikeres menekülést és a diverzió leállítását dudaszó jelezte. Azonban ezt a dudaszót a kavarodásban a bentiek nem hallották és folytatták küzdelmüket, egészen addig, míg meg nem sebesültek, és el nem fogták őket a britek.

A menekülőknek csupán a második csapata jutott el biztonságban egy korábban megtervezett helyre, egy kibucba^[7], majd onnan Benyaminára. Ott rejtőzködtek másnapig^[8], akkor szétszóródtak az egész országban.

Összefoglalva, 27 rabnak sikerült elmenekülnie (20 az Irgunból és hét a Lehi-ből). Kilenc harcos halt meg a brit hadsereggel való összecsapásokban; hat menekült és a harcierő három tagja. Nyolc menekültet – néhányukat sérülten –, elfogtak és visszavittek a börtönbe. A szabadító Irgun tagok közül ötöt tartóztattak le.

Az esemény alatt kitört pánikot kihasználva 182 arab rab is elmenekült és nyomtalanul eltűnt a számára otthonos közegben.

Három héttel később öt Irgun rabot bíróság elé állítottak. Hárman politikai szöveggel próbáltak védekezni, de halálra ítélték őket. Másik kettőt 22 év börtönre ítéltek, kiskorúságukra tekintettel.

Volt-e értelme ekkora áldozattal járó cselekménynek? Az Irgun oldaláról egyértelmű igen a válasz:

A félresikerült első csoport szabadításon túl, - amit saját hibájuk okozott,

– Sikerült bizonyítaniuk, hogy képesek komplex katonai, félkatonai megmozdulások megtervezésére, végrehajtására.

– Sikerült elbizonytalanítani a brit vezetést, félelmet kelteni a brit hadsereg és adminisztráció körében

– Sikerült hatalmas nemzetközi figyelmet irányítaniuk Izrael helyzetére

 

 

– Néhány nap múltán már a hidegháború jegyében a britekkel szembenálló Szovjetúnió küldöttje, Gromiko felszólalt az ENSZben és meglepetésre bejelentette, hogy a Szovjetunió elfogadná Izrael Állam létrejöttét.

 

 

Felhasznált Irodalom:

- Internet: britannica.com

- Internet: jewishvirtuallibrary.org

A történések nagy része a fenti oldalak angol nyelvű leírásaiból került általam magyarra fordítva és a történet fontosságára való tekintettel nem változtattam sokat a szövegen. Ezért nem is nevezem önálló dolgozatnak, inkább csak szerkesztett szövegnek.