Dávid András

A levelezőlap

2023.05.15.

 

Míg a háború előtt felvirágzott a képes levelezőlapok küldésének divatja, a háborús viszonyokra tekintettel egyre többen elégedtek meg egy-egy postai levelezőlap küldésével. Ez olcsó volt és praktikus. Összesen 18 fillér a lap és a rányomtatott bélyeg ára.

Míg a képes levelezőlapokon a kép előlépett fő mondanivalóvá, főleg, ha nem volt az író sok fantáziával megáldva, elég volt annyit írni: Üdvözlet Balaton-Edericsről, az egész családnak, Józsi és Vera.

A háború azonban megváltoztatta a hírek szövegét, tartalmát, milyenségét. Az emberek, családok számára fontossá vált, hogy hírt adjanak magukról a családjuknak. Vajon ez is a történelem részévé válik? (Hát persze).

Lássunk hát, egy ilyen levelezőlapot, amit apám, munkaszolgálata alatt kapott. Ekkor munkaszolgálatosként Kolozsvár környékén volt elszállásolva, ide érkezett a levlap is. Kolozsvár, Farkas utca 10. II. Udvar.

A levelezőlapra gépelt szöveg került ami elég furcsa dolog, ráadásul feladó sem szerepel rajta, ebből arra következtetek, hogy vagy sokat akartak közölni és kézíráshoz több helyre lett volna szükség, esetleg valamilyen irodából ment a levél, melyet ráadásul férfi írt. Békeidőkben inkább a nők írtak egymásnak vagy leveleztek férfiakkal.

Lássuk hát a tartalmat, az esetleges félreírásokat a szövegben hagytam.

"Kedves Duncsi!^[1]

Értesítelek, hogy Katóékat^[2] junius végén^[3] vitték el Debrecenből.

Abból a transzportból már valaki írt is Debrecenbe Bécsből. Onnan azonban bizonyára továbbmentek lehet, hogy Thüringiába, ahová –értesülésünk szerint– az Érmihályfalváról és környékéről származó társaság került. Oly hírek vannak, hogy tűrhető viszonyok között vannak. Hogy hol vannak ezidőszerint Katóék, azt persze nem tudom, azonban remélem, hogy ha állandó tartózkodási helyükön lesznek, onnan majd irni fognak és lehetséges lesz majd nekik csomagot is küldeni. Ne nyugtalankodj, mert azzal magadnak úgysem használsz, türelemmel be kell várni a háború végét, amikor is majd Isten segítségével Te is találkozni fogsz a családoddal. – Jenő címe: V. Thurzó-u.21.III.em.1., Sana címe változatlan: VII.Rottenbiller u. 35.IV.em.

Eleddig szinte olvashattunk újdonságot, a deportálások szomorú valósága köztudott volt. A megfogalmazás is visszafogott, hiszen a munkaszolgálatosok számára érkező leveleket – mivel a hadsereghez tartoztak –, katonailag cenzúrázták. Mégis, ezen a ponton, a levél fontos fordulatot vesz, amint a másik téma kerül papírra.

"Magunkról annyit, hogy mindketten az utóbbi időben rendkivül sulyos és válságos időket éltünk át annak következményeképen,hogy Ti ismételten fent voltatok nálunk Debrecenben tartózkodásotok alatt. Feljelentés történt akkor, hogy zsidók jöttek be a házunkba és ebből kifolyólag engem meg is büntettek 2000 pengőre, amihez még 1000 pengő ügyvédi költség is járult. Erre tekintettel nem haragszol és nem fogsz félreérteni, ha arra kérlek, hogy ezentúl nem jöhettek hozzánk.

Margitot ezek az izgalmak annyira megviselték, hogy egészségi állapota nem a legjobb.

Mindennapi sétánk a temetőbe vezet szegény gyermekünk sírjához, életünk ezért nagyon szomoru. Üdvözöl és csókol

Józsi^[4]"

A lap alján maradt mintegy öt sornyi hely, és csaknem mellesleg még odaírták:

"Ugy a Te, mint Pisti és Katóék összes ruhanemüit be kellett szolgáltatni az itteni pénzügyigazgatósághoz nyugta ellenében."