2

MŰVÉSZET

Király László

A zsidó kultúra hatása a magyar zeneszerzésre

2021.06.04

Úgy tudom, hogy a zsidó zenének a magyar zeneszerzésre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások még el sem kezdődtek, így annak eredményeiről sem tudok beszámolni. Jelen dolgozatommal ezért inkább egy alapvetést szeretnék letenni az ez irányú gondolkodás asztalára. Egy olyan kiindulást, amely alapjául szolgálhat annak a munkának az elvégzéséhez, amely a magyar zenetudomány immár nem sokáig halasztható feladata lesz.

Zsidó muzsikusok kezdettől fogva jelen voltak a magyar zeneszerzésben. A kulturális közgondolkodásban például még mindig nem eléggé tudatosodott, hogy a legmagyarabbnak vélt zenei, illetve táncműfaj, a csárdás "apja" egy bizonyos Mosele Rosenthal nevű /1787-1848/ zsidó zeneszerző volt, akit 1824-től Rózsavölgyi Márknak hívtak, ám ez a névváltoztatás csak 1846-tól vált hivatalossá. Gyula fia alapította a Rózsavölgyi és társa zeneműkiadót, amely pl. az 1850-es években hangversenyrendezéssel is foglalkozott. Így ők bábáskodtak pl. Liszt Ferenc Esztergomi miséjének, Koronázási miséjének és Szt. Erzsébet legendájának bemutatója körül is. 1908-ban új tulajdonosok kezébe került a kiadó, akik a 10-es évektől kezdve jelentősen hozzájárultak Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Lajtha zeneszerzői pályájának felíveléséhez, mivel műveiket megjelentették nyomtatásban. 1949-től a Zeneműkiadó Vállalat lett a jogutódja a Rózsavölgyi kiadónak, a ma is működő Editio Musica Budapest sikerrel terjeszti a az új magyar zenét szerte a világon. /A Rózsavölgyi és tsa Zeneműkiadó napjainkban ismét működik./ Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar zeneműkiadást is zsidók teremtették meg a 19. században.

Rózsavölgyi Márk: Ünneplő és friss

Bartók és Kodály generációjában is találhatunk zsidó komponistát, az 1885-ben született Weiner Leót, akit a korabeli zenei közélet a "magyar Mendelsohnnak" nevezett, s nem csupán származása miatt. Ugyanis Weiner valóban a nagy német-zsidó zeneszerző "tündéri-romantikus" hangját folytatta, persze a magyar népzene is hatott rá. Műveiben zsidó motívumokat felfedezni hallás alapján nem igen lehet. Ennek elemzése, kutatása zenetudósi feladat lenne.

Weiner Leó: Divertimento No. 1 - Régi magyar táncok Op. 20 (1934) 2. Róka tánc

Méltatlanul elfeledett zeneszerző az 1888-ban született Kelen Hugó. Pedig A csodarabbi című színpadi kísérőzenéje 1935-ből, Jób című kórus-zenekari alkotása 1940-ből, 9. zsoltára kíséret nélküli kórusra 1932-ből és Zsidó szvit című gordonkára írt kamaraműve ugyanebből az évből lehet, hogy meglepetéseket tartogat számunkra.

A következő generáció legjelentősebb tagjai közé tartozik az 1897-ben született Kósa György, aki egy budapesti zsidó ügyvéd fia volt, de keresztény vallásúvá lett. Munkásságában jelentős szerepet játszott a biblia: hét oratóriumot és három kantátát írt ilyen témákra. Néhány ezek közül: Jónás, Jób, József, Illés, Katakomba ének /Habakuk próféta nyomán/, Szól az Úr /Jesája, Jirmijahu, Mikeás nyomán/ Susánna. A vészkorszakban Kósa munkaszolgálatos volt, megmenekült, de feleségét és 20 éves Judit nevű lányát meggyilkolták a nyilasok. Lánya emlékére Jutka-ballada címmel zongoradarabot komponált 1946-ban, melynek zenekari változatát is elkészítette ugyanabban az évben. Említést érdemel még az 1976-ban Paul Celan romániai zsidó költő német nyelvű versére írt Halálfuga című szopránhangot és kamaraegyüttest foglalkoztató műve.

1903-ban született Kadosa Pál, kinek eredeti neve Weisz volt, de nevelőapja iránti tiszteletből felvette a Kadosa nevet. Az ő munkásságában már találhatunk zsidó zenei inspirációt:1935-ben számos zsidó folklór feldolgozást készített. Ezek egy részét intézményünk énekkara, a Goldmark kórus repertoárján tartja. Különös módon ezután csak élete utolsó szakaszában jelenik meg a zsidó téma: 1971-ben komponált Négy dal Nelly Sachs verseire című dalának harmadik étele a Chasidok táncolnak, témájában és zenei anyagában utal a zsidóságra.

Kadosa Pál: Suite II (op.1 2)

Ránki György, akit Reisz Gasztonnak hívtak eredetileg, 1907-ben született. Egyes műveiben különösebb kutatás nélkül is felismerhetők zsidó zenei motívumok. Pl. a József Attila versére 1942-ben írt Emberiség című zongorakíséretes dalában a zsidó istentisztelet parlandós, szabadon elbeszélő dallamvilágát érezhetjük. Pomádé király új ruhája című színpadi művének illetve zenekari szvitjének egy bizonyos részlete pedig kísérteties hasonlóságot mutat Prokofjev Nyitány héber témákra című kompozíciójának néhány ütemével.

Ránki György: Pomádé király új ruhája - Pomádé áriája (Székely Mihály)

Részben az idő, de információk híján is éppen csak említést tehetünk a holocaust során elpusztult magyar zeneszerzőkről: mindenekelőtt az 1916-ban született Weiner Lászlóról, aki valóban az új magyar zeneszerző generáció legígéretesebb tagja volt. Ehhez a generációhoz tartozott Kuti Sándor, Jusztusz György, Vándor Sándor és mások. Az ő munkásságuknak a feltárása és publikálása is elvégzendő feladat. E szerzők kamaraműveiből nemrégiben egy válogatás jelent meg hanglemezen In memoriam... címmel a Hungaroton gondozásában.

Az 1922-ben született Patatchich Iván 1968-ban a biblia dalai címmel kantátát írt tenorszólóra, vegyes karra és zenekarra. A mű 1970-ben jelent meg Hungaroton lemezen, az utóbbi időkben CD-n is hozzáférhető. 1985-ben újabb héber szövegű kantáta került ki a zeneszerző keze alól. Ez a máig bemutatatlan, négy tételes Canticum canticorum vegyeskarra és kamaraegyüttesre készült. A tételek: 1. zsoltár, M’khol, Sir hasirim és Hinné má tov.

Patatchich Iván: Auro Mordechai Book of Esther

Az 1934-ben született Károlyi Pál 1981-ben régi héber dallamokat dolgozott fel hegedűre vagy gordonkára és zongorára. Az egybekomponált dallamok a legújabb kori zene harmóniavilágát alkalmazó zongorakísérettel szólalnak meg.

Az 50-60-as évek népszerű könnyűzeneszerzője volt Gyulai Gaál János. Munkásságának komolyzenei vonulata is van. A zeneszerző a 90-es években vonós szextettre fantáziát írt a Kol Nidré dallamára. Az igényes kamarazenei feldolgozás színekben és harmóniákban rendkívül gazdag. A műre erőteljesen rányomja bélyegét a szerző egyénisége, ugyanakkor a régi zsidó liturgiai dallam új zenei értelmezést is nyer. A darabot a szerző később átdolgozta 12 vonós hangszerre.

Gyulai Gaál János: Requiem

Az 1930-ban született Petrovics Emil 1966-ban nagyszabású, 4 részes oratóriumot komponált Babits Mihály Jónás könyve című költeményére. A kompozíció előadó apparátusa: Jónás /tenor/ Az Úr /tenor és basszusszóló/ Kormányos /bariton/, vegyes kar, szimfonikus zenekar.

Petrovics Emil: Jónás könyve /epilógus/ RÉTI JÓZSEF

A holocaust – miközben felmérhetetlen veszteséget okozott a magyar zeneszerzésnek is kiváló tehetségek elpusztításával- ugyanakkor kultúrateremtő erővé is vált. Talán nem túlzás azt mondanom, hogy először hangzik el tudományosnak szánt zenei publikációban az a tény, hogy az első magyar holocaust zenét Bárdos Lajos komponálta 1944-ben: A nyúl énekét. Ez a vegyes karra és ütőhangszerekre írt kompozíció Jankovich Ferenc szövegére készült. Bárdos Lajos egy rádiónyilatkozatából tudjuk, hogy a nyilasok dühöngő terrorjának heteiben-hónapjaiban írta ezt a művét, természetesen szimbolikusan, - ahogy a zsoltár mondja: pachadu fachad, azaz a rettegve – rettegő zsidóság tragédiáját hangokba öntve. A három timpani /üstdob/ hangolása:H-D-Esz, azaz összeolvasva Hádesz. Vagyis az alvilág kapujában álló üldözött emberek lelkiállapotát fejezi ki ez a hangszimbolika. Hallgassuk meg a mű egy részletét.

Bárdos Lajos: A nyúl éneke

Bárdos Lajos 1956-ban Jeremiás siralmai címmel vegyes kari kompozíciót írt, magyar szövegre. Aligha túlzás azt állítani, hogy a darab mondanivalója ez idő tájt túlságosan sok aktuálpolitikai áthallásra adott lehetőséget. Így aztán a mű csak két évtizeddel később került rádiófelvételre. Ám ekkor megnyerte az évi rádiós seregszemle közönségdíját...

A háború után az első olyan kompozíció, amely vizsgálódásunk témájába vág Szervánszky Endre Zsidó népdalok című zongoraciklusa. E különös sorsú 5 tételes kompozíció 1945-ben készült. Nyilvános bemutatójára 43 évet kellett várni: az 1988-as vígadóbeli premiert már csak a zeneszerző özvegye hallgathatta meg. Szervánszky úgyszólván gyerekkorától kezdve Bartók igézetében élt. Korai művei /mint pl. 1. vonósnégyese/ egyértelműen ebbe az irányba indultak el. A Zsidó népdalokat akár Bartók is írhatta volna, s a Mikrokozmosz részévé válhatott volna. Fel kell azonban figyelnünk Szervánszky egyéni megoldásaira is. Ezek bemutatása idő hiányában most nem lehetséges. Hallgassuk meg viszont a rövid, de annál hatásosabb, indulószerű zárótételt.

Szervánszky Endre: Zsidó népdalok

Időrendi sorrendben haladva: már tettem említést Kósa György 1946-os Jutka-balladájáról, most pedig elérkeztünk a kor legnagyobb zeneszerzőjének, Kodály Zoltánnak Boruch sém kövaud című 1948-ban készült kórusművéhez. Ez a kórusdarab Szedő Dénes magyar szövegével "Naphimnusz" néven vált ismertté. A magam részéről héber szöveggel még sosem hallottam –leszámítva a Goldmark-kórus előadásait. Ennek nyilvánvaló –itt nem részletezendő- politikai okai voltak. Kodály az ősi dallamot használja fel, s változatos harmóniákba öltözteti azt. S bár megőrzi archaikus jellegét, ugyanakkor az európai polifónia /többszólamúság/ eszközeivel a dallam történelmi korokon átívelő, egyetemes érvényű kórusmű formáját ölti, némiképp emlékeztetve az orosz ortodox keresztény istentisztelet zenei világára is. Hallgassuk meg most ezt a rövid kórusművet.

Kodály Zoltán: Boruch sém

Az 1949 után következő időszak nem kedvezett a zsidó zenének, de a magyar zeneszerzésnek sem. 1956 után egy fiatal zeneszerző generáció elsősorban Bartók útján haladva szerette volna megújítani a zeneszerzést. Ennek a nemzedéknek egyik legtehetségesebb tagja Lendvai Kamilló, aki megtörve a hallgatás falát 1958-ban megírja egytételes zenekari kompozícióját –mely a diplomamunkája is volt- Mauthausen címmel. Ez a bartóki utat követő, de már rendkívül erőteljesen egyéni hangot megütő kompozíció az első jelentős magyar zenemű, amely nyíltan beszél a holocaustról. Az energikus, szinte sokkoló hatású zenekari darabnak most a lírai epilógusát hallgassuk meg, amelyben a zeneszerző elsiratja az áldozatokat, köztük a lágerben öngyilkossá lett édesapját is.

Lendvay Kamilló: Mauthausen

A következő holocausttal kapcsolatos zenemű ismét Szervánszky Endréé. A kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, akit 1998-ban a Jad Vasem Intézet kitüntetett a "Világ Jámbora" címmel, 1963-ban Pilinszky János KZ-oratóriumához írt zenei illusztrációkat. Szervánszky 1959-es 6 zenekari darabjával forradalmat hozott létre a magyar zeneszerzésben. Ám ahogy Kroó György írja: ez a mű "míg mások számára irányt mutatott, éppen Szervánszky számára nem eredményezett könnyű és természetes folytatásokat. /.../ A Pilinszky szövegére írott Sötét mennyország című oratórium bizonyára a magyar Varsói menekültnek készült, szép részletei ellenére a maga egészében mégis csak torzó maradt és szövegével sem sikerült igazán összenőnie.

Gyerekként a kivégzőosztag elöl menekült meg Láng István zeneszerző, aki ez évben ünnepelte 75 születésnapját. 1971-ben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztiválon, Debrecenben mutatták be In memoriam N.N. című kantátáját, mely Pilinszky János hat versére íródott, közük a híres Ravensbrücki passióra. A kor nemzetközi avantgarde-jának stílusában írott kompozíció kifejező módon idézi fel a koncentrációs táborok hangulatát.

Láng István In memoriam N. N. - Kantáta Pilinszky János verseire (1971) - IV. Négysoros

Kadosa Pál –mint említettem- 1971-ben komponálta Négy dal Nelly Sachs verseire című ciklusát. Kadosa- nézetem szerint- par exellence hangszeres komponista volt. Kiváló pianistaként különösen zongoraművei /köztük 4 zongoraverseny, 4 zongoraszonáta/, de 2 hegedűversenye is jelentős. Énekhangra írt kompozíciói kevésbé sikerültek, de az általam ismertek közül a német nyelvű Nelly Sachs dalok a legfontosabbak, s a cikluson belül különösen a rövid, de rendkívül mozgalmas és hatásos Chaszidok táncolnak című tétel. A ritmus és dallamvilág egyaránt erőteljesen hivatkozik a kárpátaljai chaszid népzenére, arra a népzenei anyagra, melyet a Goldmark kórus alapító karnagya, Ádám Emil is gyűjtött. Megjelenik itt a dallamban a jellegzetes bővített szekundos fordulat, a zsinagógai zenéből ismert melizmatikus, "hajlítgatós" dallamképzés is. Lelki szemeinkkel szinte látjuk a táncoló chaszidokat, ám a versszöveg kísérteties módon ellentétben áll a zene táncos ritmikájával.

"Éj leng és haláltépte zászló,
nagy kalapjuk véd a villámoktól
s tengert felkavar.

Éj leng és haláltépte zászló...

Elcsitul mind, és kiveti a part,
ahol a fény a súlyos sebeket
kimetszette már.

Világ ízét érzi most a nyelv,
s eldalolja a túlvilágnak lélegzetét.
A menórán imát mondanak a Plejádok

Magyar fordítás: Raics István

Kadosa Pál: Chaszidok táncolnak

A II. világháború utáni időszak fontos zsidó zeneszerzője volt Székely Endre. 1969-ben Naenia - a meghalt társak emlékére című oratóriumának szövegét újszövetségi idézetek és Weöres Sándor két verse alkotja. Nyilvánvaló, hogy az 1967-es izraeli háború után két évvel szóba nem jöhetett az, hogy héber szövegű zenemű szülessen. Így Székely Endre kénytelen volt a zsidó mártíromságot az újszövetségből vett idézetekkel illusztrálni és Jézus kereszthalálával szimbolizálni a zsidóság vértanúságát .

1986-ban a lényegesen szabadabb politikai légkörben aztán Székely Endre végre kimondhatta, ami valószínűleg évtizedeken át nyomta a lelkét:oratóriumot írt az Eichmann-perről Ítélet Jeruzsálemben címmel. Partitúra híján kénytelen vagyok erről a műről hallási benyomásom alapján megfogalmazni gondolataimat. A kompozíció férfi szólóhangra, vegyeskarra, gyermekkarra és zenekarra íródott. A szöveget a zeneszerző a zsidó bibliából állította össze, ám latin nyelven. Kb. a mű 11-12. percében megszólal a Kél molé ráhámim ima egy részlete héberül. A bariton szólista énekli. Ám ezenkívül csak két olyan zenei pillanatot fedeztem fel a kompozícióban, amely utal a zenemű zsidó vonatkozására. A 14. perc tájékán elhallgat a zenekar és a fafúvósokon /oboán, fuvolán/ felhangzik egy keleties dallamsor, majd ugyanez a zenei pillanat bekövetkezik a mű utolsó perceiben is. A diadalmas, himnikus, megbékélést hirdető, harmonikusan zengő befejezés, mely intonációjában egy pillanatra Honegger Dávid királyát is emlékezetünkbe idézi, számomra mintha azt fogalmazná meg: "Ám Jiszráél Cháj", "Izrael népe él".

Székely Endre: Ítélet...

 

 

FEL