Kiss Ágnes

Egy reform zsinagóga emléke

 

1

2

Seesen alsószászországi kisváros, a Harz hegységben, Göttingen és Hannover között. Először 974-ben említik, 1438-ban nyerte le a városi jogokat. Zsidók a 18. sz. közepétől éltek a vá­ros­ban, és a 19. század elején hozták létre közösségi és kulturális intézményeiket.

 

A seeseni zsinagóga még pusztulása után több, mint 70 évvel is fogalom a liberális zsidóság szá­mára. Kérdés, mi tette ezt az alsószászországi kisvárost és az ottani, a kristályéjszakán el­pusz­tított zsinagógát ilyen fontossá? Ehhez először meg kell ismerkednünk egy különleges em­berrel, Israel Jacobsonnal.

Israel Jacobson és a Jacobsonschule

 

3

Israel Jacobson 1768-ban született Halberstadtban, Israel Jacob kereskedő és hitközségi elöljáró fiaként. Hagyományos zsidó neveltetésben részesült, apja kívánságára rabbivá kellett volna vál­nia. 19 évesen megnősült, a braunschweigi „udvari zsidó” (Hoffaktor – kamarás), Herz Samson lányát vette feleségül. Apósa halála után átvette annak banküzletét, valamint a braunschweigi Weser kerület országos rabbijának (Landesrabbiner) feladatait is.

 

Jacobson bankárként igen sikeres volt, tevékenyégét kiterjesztette a Braunschweigi Hercegség területén túlra is, kamarás lett Badenben, gazdasági tanácsos Hessen-Darmstadtban és Meck­lenburg-Schwerinben. Barátságban volt Karl Wilhelm Ferdinand Braunschweig, Lüneburg és Wolfenbüttel hercegével.

 

A Braunschweigi Hercegség 1807-ben az újonnan alapított West­fáliai Királyság része lett, melyben a király Napóleon öccse, Jérôme Bonaparte volt. Az ő uralkodása alatt, 1808-ban a zsi­dók egyenlő állampolgári jogokat kaptak. A Királyság nem tudta visszafizetni Jacobsonnak a tőle felvett hiteleket, ezét felszámolt kolostorok birtokaival és rendjelekkel kárpótolta.

 

Jacobson önképzése során megismerkedett a felvilágosodás irodalmával, többek közt Moses Mendelssohn írásaival is. Országos rabbiként találkozott a zsidó iskolaügy lesújtó állapotával, ezért döntött úgy 1801-ben, hogy iskolát alapít. Seesen kisváros volt, kevés zsidó lakossal, rabbi nélkül. Ez azért volt érdekes, mert így Jacobson könnyebben érvényesíthette akkor forra­dal­minak számító nevelési elveit. A helyi keresztény lakosság ellenállását le­győzve (ebben segít­sé­gére volt Karl Friedrich Wilhelm Zincken, hercegi udvari tanácsos, akivel Jacobson jó vi­szonyban volt) megalapította a Jacobsonschule-t (Jacobson Iskolát). Az iskola vallási és ipar­iskola volt, azzal a szándékkal, hogy a zsidó fiataloknak a társadalmi beilleszkedéshez hasz­nos isme­reteket nyújtson. Amint az alapító mondta:

 

„Mein Wunsch war daher schon lange, nach meinen Kräften etwas dazu beizutragen, die Jugend der Juden auf dem Lande zu besseren sittlichen Menschen zu bilden und sie solcher gestalt dem Staate, in dem sie wohnen, nützlicher zu machen.” (Régi vágyam volt, hogy erőimhez képest valamit tegyek azért, hogy az ország zsidó fiatalságát jobb, erkölcsösebb em­berekké képezzem, és ily módon annak az országnak, melyben élnek, hasznára legyenek.)

 

Az iskolában 1804-ben már 46 zsidó diák tanult. A tanárok között zsidók és keresztények is voltak. A zsidó tanárok elsősorban a zsidósággal kapcsolatos tantárgyakat, valamint a héber nyelvet, a keresztények pedig az ún. közismereti tárgyakat tanították. 1805-től (más források szerint már 1802-től) keresztény diákokat is felvettek, akik együtt tanultak a zsidó taulókkal. Így ez volt Német­or­szágban az első „vegyes” iskola. Jacobson tervei szerint az iskolát lányok is látogathatták volna. (Végül az első lányt 1909-ben vették fel.) Az iskolában volt imaterem, melyet esetenként a város zsidó lakosai is látogattak.

4

Az iskola területén épült fel az a zsinagóga, mely már a nevében is templomként szerepelt (Jacobstempel), és mely mind építészetileg, mind a liturgiát tekintve jelentősen eltért az addigi zsinagógáktól. A Jacobstempel-t 1810-ben avatták fel, az ünnepségen megszólalt a templom orgonája, valamint az iskola kórusa is.

 

Jacobson minden erejével harcolt a zsidók hátrányos megkülönböztetése ellen, és a zsidók és keresztények közötti jobb megértésért. Elérte, hogy 1803-ban eltörölték az évszázados zsidó különadót a Leibzollt, valamint azt is, hogy zsidók is űzhettek kézműves foglalkozásokat. Így az iskolában kézmű­ves­sé­get tanuló diákoknak biztosította a továbbiakban a munkalehetőséget. Nem akarta feladni a zsidó vallást, de sokat változtatott, egyszerűsített a liturgián, a kórus né­metül énekelt, kihagyott sok, általa későbbi betoldásnak tartott részletet, stb.

 

A napóleoni rendszer bukása után Jacobson Berlinbe költözött, tagja lett a Gesellschaft der Freunde elnevezésű zsidó segélyegyletnek. Az ortodoxia részéről komoly támadások érték, en­nek ellenére 1815-ben a lakásában magánzsinagógát működtetett, mely később a cukorgyáros és bankár Jacob Herz Beer (Giacomo Meyerbeer zeneszerző apja) házába költözött. A porosz állam, mely emlékezett Jacobson francia szimpátiájára, és meghallgatta az ortodoxok panaszait, 1823-ban betiltotta az I’tentiszteleteket.

 

Jacobson Berlinben halt meg, 1828-ban.

5

A Jacobstempel

6

A seeseni zsinagógát 1810. július 17-én avatták fel. Építését már 1803-ban elhatározták, majd 1805-ben öltöttek a tervek végleges formát. Az orgonát is ebben az évben rendelték meg. 1808-ban egy utazó már részletesen leírta az akkor még nem teljesen elkészült épületet.

 

Érdekes módon a zsinagóga tervezési fázisáról kevés adat áll rendelkezésre, a tervező neve sem ismert. Jacobson avatáson elmondott beszédéből lehet következtetni arra, hogy ő maga volt a tervező (amiben az Ö’való segítette).

 

Hogy miért templom? A második szentély lerombolása után, a szétszóratásban nem épülhetett templom, abból csak egy van, ill. lesz, a Messiás eljövetelekor, ismét Jeruzsálemben. De a zsi­dóság – a szétszóratás után először – egyenlő jogokat, állampolgárságot kapott, így hazára talált, ahol már templomot építhet, ha nem is az egész zsidó népnek, mint Salamon, csak egy kisebb kö­zösségnek.

 

„Wir haben endlich erhalten, wornach wir so lange gerungen, so lange vergebens geseufzt haben ein Vaterland, das uns nicht mehr wie verirrte Schaafe auf Europens Fluren umherirren läßt.” (Végre elértük, amire olyan régen vágytunk, ami után oly régen hiába áhítoztunk, hogy lett egy hazánk, mely nem hagyja, hogy eltévedt bárányként bolyongjunk Európa földjén.)

 

A templom tehát a salamoni templomot tekintette előképének, és ez a megjelenését is befolyásolta.

 

Az első tervek szerint az épület nyolcszögletű lett volna, kupolával, melyből egy magas, hegyes torony emelkedett volna ki. A tornyon óra, a toronyban harang lett volna. Az építkezést egy „templomlátogató” bizottságnak (Kirchenvisitatoren) kellett volna jóváhagyni, de ők túl nagy­nak, túl reprezentatívnak találták a terveket. Az oktogonális (vagy ahhoz hasonló) alaprajz meg­je­lenik Hartmann Schedel Világkrónika (Weltchronik) című 1493-as könyvének fametszetén:

7

8

Az ábrázolás alapja feltehetőleg a Templomhegyen 691-692-ben épített Sziklamecset lehetett.

9

A későbbi, kora-újkori templom ábrázolások különböző bibliai leírásokon alapulnak (Királyok könyve, Ezékiel, János jelenései). Az egyik legnagyobb hatású ábrázolás Juan Bautista Villal­pando (1552 – 1608) (zsidó származású spanyol jezsuita, építész, több templom tervezője) ne­véhez fűződik. Ezt főművében, az „Ezechielem Explanationes”-ben (Kommentár Ezékiel­hez) találhatjuk meg.

10

11

Az ő hatása figyelhető meg Jacob Juda Leon (1665), Johann Benrhard Fischer von Erlach (1721) és Johann Jacob Schmidt (1749) ábrázolásain.

 

Jacob Juda Leon pl. így ábrázolta a Templomot:

12

1 : 300 méretben modellt is készített róla, melyet ki is állíthatott Amszterdamban. Ennek egy 20. századi rekonstrukcióját láthatjuk az alábbi képen:

13

Érdekességként megemlíthetjük, hogy valami hasonlót láthatunk az amszterdami Portugál Zsinagóga keleti falánál:

14

Külön érdekességet jelent Johann Jacob Schmidt könyve, melynek címe Biblischer Mathema­ticus Oder Erläuterung der Heil. Schrift aus den Mathematischen Wissenschaften Der Arith­metic, Geometrie, Static, Architectur, Astronomie, Horographie und Optic. (Bibliai matemati­kus, vagy a szentírás magyarázata a matematika tudományokkal, mint az aritmetika. geometria, statika, építészet, csillagászat, horográfia és optika) Ez a könyv megvolt a Jacobson Iskola könyvtárában. Az építészet (Architectur) fejezetben külön kitér a fontosabb épületekre, Noé bárkájára, Bábel tornyára, és természetesen Salamon templomára.

Két kép ebből a könyvből:

15

16

A seeseni Jacobstempel természetesen nem ilyen monumentális, de érdekes megfigyelni, hogy éppen a fenti templomábrázoláson megtalálható:

17

Ez a főépület sarokpavilonja. Érdekes, hogy a kis pavilon szinte megismétlődik a templom tetején:

18

Bár a templom a Birodalmi Kristályéjszakán (a 1938 november 9-éről 10-ére virradóra) porig égett, és tervrajzok sem maradtak fenn, néhény korabeli fénykép alapján számos rekonst­rukció született.

19

20

21

22

23

A templom belső elrendezése is érdekes:

A bima nem egészen középen van, de nem is közvetlenül a tóraszekrény előtt. A kettő között egy baldachin található, mely alatt kis emelvény áll, innen mondhatta el a rabbi a beszédét. A padok két oldalt vannak, eredetileg lehet, hogy csak a női karzat alatt helyezkedtek el, később innen beljebb és előrébb „kúsztak”.

 

A belső elrendezés szigorú geometriai rendet követ. A bima – ha az orgonakarzattól húzzuk meg az átlókat – épp középen van, ha az épület sarkaitól, akkor kicsit hátrébb:

24

Néhány eredeti és rekonstruált kép:

25

26

27

28

A baldachin elég furcsa eleme a belső térnek, de hasonló építmények ábrázolása látható többek között pl. a Beth Shean zsinagóga padlómozaikján, vagy egy Bar Kochba lázadáskori érmén. Vannak zsina­gó­gák, ahol a bimát veszi körül baldachinszerű építmény (Ansbach, Grodno).

 

A baldachin belső festése az égboltot ábrázolja. Ez sem egyedülálló, a hornburgi zsinagógában a bima fölötti kupolában szintén az égboltot láthatjuk.

 

Nem lehet eltekinteni a környezet egyéb hatásaitól sem. Feltűnő a hasonlóság a seeseni St. Andreas evangélikus templommal, melyet a leégett elődje helyén építettek fel 1695 és 1702 között. Mivel Jacobson ismerte Seesent, viszonylag jó kapcsolatokat ápolt az ottani keresztény közösségekkel, minden bizonnyal ismerte ezt a templomot is, és amennyiben elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a Jacobstempelt ő tervezte, biztosan nem vonhatta ki magát a hatása alól (De ha más, valamely helyi építész munkája a Jacobstempel, akkor is jogos lehet a helyi evangélikus templomnak, mint az egyik mintának a feltételezése.)

 

Lássunk néhány képet a St Andreas templomról:

29

30

31

Az orgona

32

1810. július 17-én megszólalt a seeseni zsinagógában az orgona. A magrepha elnémulása óta először. Komoly vitákat váltott ki (és ez napjainkig tart). Jacobson szemlélete szerint ha a Ja­cobs­tempel templom – még ha csak egy kisebb közösségé is – akkor ott helye van a kórusnak és az orgonának is. Nem feltétlenül a keresztény templomokat kívánta utánozni, bár az avatáson az evangélikus lelkészek öltözetéhez hasonló palástban jelent meg (l. Magyarországon a neológ rabbik palástját). De neki még nem kellett „versenyeznie” a keresztény templomok vonzere­jével, inkább azt kívánta reprezentálni, hogy a frissen állampogárságot szerzett zsidók is képe­sek hasonló I’tentiszteletet tartani, hasonló külsőségekkel fennköltebbé tenni az ünnepi alkal­makat.

 

Ez az orgona nem volt előzmények nélküli, már az iskolai imateremben is volt egy egyszerű, egymanuálos orgona. Az iskola protestáns vallású ének és zenetanára, Johann August Günther Heinroth is komoly szerepet játszott az orgonazene bevezetésében. (A későbbiekben énekes­könyveket állított össze a kasseli és berlini kultuszközösségek számára.)

 

Jacobson a kórus szerepét is fontosnak tartotta. Meghívta Salomon Jacob Cohen berlini tudóst, hogy állítson össze héber nyelvű dalokat, majd azokat Johann August Günther Heinroth dol­gozta fel a kórus számára. Ezeket lefordították németre, így a kórus németül (is) előadta őket.

 

A Jacobstempel zenei életét meghatározta az akkor még fiatal muzsikus, Giacomo Meyerbeer kapcsolata Jacobsonnal. Eredetileg egy erre az alkalomra szerzett művét vezényelte volna a templomavatáson, de erre akkor nem került sor. Komponált később is műveket a reformált zsidó I’tentiszteletekhez, de az orgonakíséretek (ahogy más szerzőknél, Sulzernél, Lewandovskynál) ad libitum megjelölést kaptak, azaz egyaránt előadhatók orgonakísérettel és anélkül.

 

A Jacobstempel ma

 

Az iskolát 1922-ben államosították, majd a náci hatalomátvétel után az iskola eredeti, zsidó jellege végképp megszűnt. Az iskola területén álló zsinagóga körül náci felvonulásokat tartot­tak, az épületet többször is megrongálták, ill. javasolták/követelték a lebontását, Végül az ún. kristályéjszakán felgyújtották, és porig égett.

A seeseni zsidó hitközség 1946-ban az iskolaudvaron emlékkövet állított. Az emlékmű három oldalán németül, angolul és héberül megemlékező szöveg volt olvasható.

Az 1950-es évekban hóolvadáskor még láthatók voltak a zsinagóga alapfalai.

1974-ben lebontották a régi iskolaépületet, és ekkor az emlékkövet átelyezték a városköz­pont­ból egy meglehetősen gyéren látogatott környékre. Ugyanakkor az egykori iskolaudvar területét áttervezték, bevásárlóközpont és mélygarázs került oda, ugyanakkor a város egy új emlékkövet állított a Jacobson térre, oda, ahol korábban az iskolaigazgató lakása volt. Ezt az emlékkövet az 1990-es évek végén még kétszer áthelyezték.

2000 novemberétől a Jacobson téren fémlemezekkel jelölték meg a templom sarokpontjait.

---

Felhasznált irodalom:

1.      Frassl, Johann: Suche nach dem Erinnern, Ev. Kirchengemeinde St. Vitus und St. Andreas, Seesen, 2003.

 

2.      Der Jacobstempel, Stadt Seesen, 2010.

 

3.      Johann Jacob Schmidts, Predigers zu Peest und Balow, Biblischer Mathematicus Oder Erläuterung der Heil. Schrift aus den Mathematischen Wissenschaften Der Arithmetic, Geometrie, Static, Architectur, Astronomie, Horographie und Optic https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN684992167?tify={%22panX%22:0.563,%22panY%22:0.635,%22view%22:%22info%22,%22zoom%22:0.427}

 

4.      Der Sonderbestand „Seesen“ Hochschule für Jüdische Studien Heidelberg http://www.hfjs.eu/imperia/md/content/vorlesungsverzeichnissehfjs/sonstige/seesenbestand.pdf

 

5.      Digitale Rekonstruktion, Modellbau, Visualisierung und Animation http://grapheo.de/de/projekte/jacobstempel/

 

6.      Israel Jacobson https://de.wikipedia.org/wiki/Israel_Jacobson

 

7.      Juan Bautista Villalpando https://en.wikipedia.org/wiki/Juan_Bautista_Villalpando

 

8.      Biblischer Mathematicus Oder Erläuterung der Heil. Schrift aus den Mathematischen Wissenschaften Der Arithmetic, Geometrie, Static, Architectur, Astronomie, Horographie und Optic https://gdz.sub.uni-goettingen.de/id/PPN684992167

 

9.      Beyrodt, Gerald: Im Zeichen der Orgel, Der Seesener Jacobstempel als Ursprung des libe­ralen Judentums; http://www.deutschlandfunkkultur.de/im-zeichen-der-orgel.1079.de.html?dram:article_id=176224