Szalai Judit
A Révai család és kiadó rövid története
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság a leghíresebb magyar könyvkiadók egyike volt. A Révai Testvérek 1869 november 1-jén alakult meg, mint könyvkereskedés és nemzeti antikvárium. Az alapítók, egy testvérpár, Révai Sámuel és Révai Leó.
A felvidék (Szlovákia) sárosmegyei részében fekszik egy kevés lakossal biró szerény falu Sebeskellemes. Itt lakott a XIX. század első felében Rosenberg Ezékiel és neje, Rozália. Szegény sorsban éltek, de békességben és megelégedéssel. Tiz gyermekük volt; hat fiú és négy leány.
Révai (Rosenberg) Sámuel 1833 április 13-án született. Szüleinek nem volt lehetősége az éles eszű gyermeküket iskoláztatni, felismerve képességeit az elemi iskola első két osztályának elvégzése után tanulónak adták egy könyvkötő mesterhez. Ennek köszönhetően rengeted könyvhöz jutott és önképzés útján tett szert egyre nagyobb tudásanyagra. Hasonló módon, már igen fiatalon, elsajátította a magyar nyelv mellett, a francia, valamint német nyelvet.
Megjárta Bécset, Pestet, majd visszatért szülőföldjére, Eperjesre. 1856-ban megszerezte egy könyvkötő műhely üzemeltetéséhez szükséges engedélyt, majd 1859-ben átvette a Benczur és Vetter-féle könyvkereskedést. Lényegesen fiatalabb, árván maradt testvérét Leót magához vette és kitanította neki is a könyvkereskedés mesterségét, majd elküldte más városokban, hogy tovább tudja képezni magát.
Révai Leó először Pestre került az Osterlam könyvkereskedéshez. Később járt Stutgartban és Lipcsében is különböző könyvkereskedőknél, antikváriumokban. Visszatérve Pestre, a Deutsch-féle[1] nyomdához került. Ők adták ki többek között "Borsszem Jankót"-t[2]. Szintén ők alapították Bécsben a "Der Floh" című szatirikus lapot, melynek vezetésére később felkérték Révai Leót. Ebben a lapban megjelent a bécsi nunciust, a római katolikus egyház főpapját ábrázoló gúnykép. Ebből adódó sajtóper következményeként, mint egyedüli felelőst, Révai Leót 3 hónap fogházra ítélték.
Büntetésének letöltése után állása a vállalatnál megszűnt. Körülbelül erre az időre tehető egy pesti könyvkereskedés megszületésének gondolata, Sámuel és öccse, Leó között folyt levelezésből láthatjuk a folyamatot. [3] 1869 október 9-án megkapták a koncessziót[4]. A cég elindul életpályáján.
Az újonnan alapított könyvkereskedés megnyitását egy Révai Sámuel által írt körlevélben történt, mely többek között a következő gondolatokat is tartalmazta: "Kitüzött célunkat: hazánk emelését és felvirágoztatását azonban csak azzal érjük el, ha az ismereteket és művelődést egyaránt népszerüsitő irodalmat legtágabb körben terjeszteni iparkodunk."[5] Ez a gondolat sor is hűen tükrözi azt, hogy a 19. században a magyarországi zsidóság igen mélyen volt hazafi.
Révai Sámuel hosszú éveken keresztül folytatott levelezést
öccsivel. 1870-ben írt levelében érdekes momentumra hívja fel Leó figyelmét,
mégpedig, hogy lehetőség szerint ne a zsidók körében mozogjon, szerezze
tapasztalatait: "Pest külső életében, mert hiszen csak abba nyertem némi kis
bepillantást, a zsidók az urak, ők csinálják, irányítják – de csak a külső
életet, mert a belső, szellemi, társadalmi, politikai életre egyenes, döntő
befolyásuk semmiféle tekintetben nincsen. A zsidók csak ott és csak olyankor
érvényesülnek, ahol és amikor szükség van reájuk; sokkal kevesebb bennük az
érték, a tartalom, semhogy bárhol, bármi tekintetben is döntő sulylyal tudnának
fellépni. És éppen, mert ilyen felületesek, olyan szellemi és erkölcsi tartalom
hijján levők a pesti zsdiók – éppen ezért destruktivak is.
Ezt a jelenséget látjuk egyébként mindenütt, ahol a zsidók alapos képzettség,
helyes életbölcsesség nélkül parvenük, és egy szót sem vesztegetnék az egész
dologra, ha nem látnám, hogy nagyon is ki vagytok téve ez elemek kárhozatos
befolyásának és hogyha nem – féltenélek tőlük bennetekt. Nem tudom, de nem is
akarom ezt hosszasan tárgyalgatni, csak arra kérlek hát Téged is, meg Lajost is
(ha ugyan hajlandó hallgatni rám), hogy ismeretségeteket körét, speciális é
általános értelemben véve, lehetőleg nem-zsidókkal gyarapítsátok…"[6]
|
A kiadó működése az első években nem túl sikeres. Sámuel csak távolról támogatja, biztatja testvérét, de aktívan nem vesz részt a napi üzleti ügyekben. Leó 1873-ban már kéri testvérét, hogy szintén menjen fel Pestre, segítse a vállalkozást, mert addigra már komoly anyagi nehézségek jelentkeztek, de Révai Sámuelnek nincs lehetősége az anyagi biztonságot jelentő eperjesi könyvkötő üzletét otthagyni.
1877-re olyan komoly gondok voltak már a cégben, hogy végül közös megegyezéssel Révai Leó eladta a könyvkereskedés egy részét, mely vételárából elkezdte kifizetni Sámuelnek az általa befektetett összeget, melyet később is törlesztett és a jövőben, a cég fennmaradó részét Révai Leó önállóan üzemelteti (elsősorban antikvárium).
Révai Mór János, (Eperjes, 1860. február 24. – Budapest, 1926. július 7.) Révai Sámuel fia, már gyerekkorától kezdve segédkezett apja eperjesi üzletében. 18 éves korában került Pestre, hogy egyetemi tanulmányokat folytathasson. Ezzel párhuzamosan segített nagybátyja, Leó üzletében. 1879-80-as tanévet Lipcsében töltötte annak érdekében, hogy körülnézhessen a könyvkereskedelem metropoliszának számító város könyvkereskedő vállalatainál. E közben Leó igyekezett meggyőzni az ifjú tehetséget, hogy térjen hozzá vissza. Révai Mór látott perspektívát a vállalkozásban, de fiatal kora ellenére (még csak 20 éves volt) feltételekhez kötötte visszatérését. Többek között azt kérte, hogy újra társas viszony alakuljon ki közötte és édesapja, Révai Sámuel között.
Révai Mór, fiatal kora ellenére, tele ambícióval látott neki a kiadói munkának. Tervei között szerepelt egy regénysorozat elindítás. 1880-ban megalapította a cég könyvkiadói osztályát. 1880 és 1885 között ő adta ki a "Regényvilág" című folyóiratot, mellyel a kortárs szépirodalmi írók műveinek biztosított megjelenési lehetőséget.[7] A vállalkozás egyre nagyobb szabású művek kiadását és terjesztését vállalta magára. Első feladatának Jókai Mór meghódítását tekintette. Jókai beleegyezése eldöntötte a vállalt és a kiadvány sorsát, hiszen Jókai Mór neve olyan hívó szó volt, melynek nem tudtak ellenállni a kor írói és készségesen adták át munkáikat kiadásra.
A Regényvilág 1880-1885 között jelent meg, melynek köszönhetően a nagyközönség elhitte a magyar regényirodalom létezését. Révai kiadó ebben az időben állapodott meg több napilappal (t.k. Egyetértés, Budapesti Hírlap, Hon, Nemzet), hogy az általuk közölt tárcaregényeket, a kiadó később könyv formájában jeleníti meg. Ennek köszönhetően egy sor magyar mű kerülhetett napvilágra. Többek között Kazár Emil, Degré Alajos, Rákosi Jenő, Wohl Stefánia , Beöthy Zsolt, Reviczky Gyula, Zichy Géza művei.
Kiadói tevékenység gerincét azonban Jókai összes regényének, valamint 1882 óta Mikszáth Kálmán minden munkájának a megjelenítése adta.
1879-ben a kiadó útjára indította a "Jó könyvek" sorozatot, melynek célja a ponyvairodalom elleni harc volt. Ennek a kiadásához állami segítséget kaptak. Első példányokat Kossuth Lajosnak küldték el, aki levélben írta meg dicsérő szavait, de egyben felhívta arra is a figyelmet, hogy az olcsó ponyvairodalommal szemben, csak olcsó szépirodalommal lehet harcolni. Ezt a vállalkozást óriási lelkesedés övezte, többek között az Első Magyar Általános Biztosító Társaság igazgatóság igazgatósága a saját ügynöki szervezetét bocsátotta a Révai Kiadó rendelkezésére a sorozat terjesztésére. Két év alatt 52 füzetet adtak ki. Majd, a siker ellenére, az állam megvonta a támogatást és másnak adta át. Ezt követően a kiadó életpályája során nem vettek igénybe állami támogatást többet.
1882-ben, 50 éves korában, Révai Sámuel végül úgy döntött, hogy Budapestre költözik és belefogott a saját kiadványok intenzív, közvetlenül a közönség körében történő terjesztés kiépítéséhez. Ehhez segítségül hívja ifjabbik fiát, Révai Ödönt. Révai Ödön ifjú éveiben szintén kitanulta a mesterséget az eperjesi vállalkozásnál, majd bátyjához, Mórhoz, hasonlóan több évet töltött külföldön tanulással. Járt többek között Bernben, Münchenben.
Révai Sámuel éleslátásának köszönhetően az ekkor már újranyitó könyvkereskedés szakkönyvek kiadásával kezdett foglalkozni, elsők között politechnikai szakkönyvekkel, majd azt követték a mezőgazdasági és erdészeti, valamint jogász szakkönyvek is.
A cég fejlődés útjára lépett. Mind e közben Révai Leónak lehetősége nyílt kizárólag az általa igen szeretett antikvárium részleggel foglalkozni. Ezen üzletág fejlesztése során szükségessé vált egy új üzlet megnyitása, melyben segítségükre volt Ranschburg Viktor.
Családi konfliktusok következtében 1885-ben Révai Sámuel és öccse, Leó útjai ismét szétváltak. Leó kivonult az üzletből, ezt követően bátyjával soha nem találkozott. A vállalkozás tulajdonosai Sámuel és fia, Mór lettek.
Jókai Mórnak köszönhetően, még ebben az évben, 1885-ben a Kiadót megbízták Rudolf trónörökös ötletén alapuló Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadvány kiadásával. Ez óriási sikert hozott a vállalatnak, mely Rudolf halálát követően is kitartott. Összesen 396 füzet jelent meg, az utolsó 1901. október 1-jén.
Az 1890-es években jelent meg Magyarországon az első kimagasló színvonalú magyar lexikon, a Pallas Nagy Lexikona. Gerő Lajos, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság tulajdonosa, miután anyagi nehézségei lettek megállapodott Révai Mórral, átadta a Lexikon főbizományát. Az első kötet végül 1892 novemberében jelent végül meg, majd ezt követően négyhavonta, 1898 elejére mind a 16 kötete elkészült.
Mivel a Pallasz nyomda gyakorlatilag csődbe ment, 1899-ben a Révai Kiadó megvásárolta a "Pallas-Lexikon"-t.
Jókai Mór írói működésének 50. évfordulójára – 1895-ben - kiadták összes művét, díszkiadásban. Ez összesen 100 kötetet jelentet, mely az író szorosan vett szépirodalmi munkákat tartalmazta.
1895 július elején a Révai Testvérek Kiadó átalakult részvénytársasággá, ezzel egy időben Révai Sámuel megválik a vállalattól. Révai Mór írja róla: "Minden megnyilatkozásából, egész élette munkájából kiérzik az erős, meggyőződéses magyarság, a művelt ember tisztult nemzeti érzése, mely előitéletektől, faji gyülölettől menten a magyarságnak ebben az országban az összes nemzetiségeknek is érdekében álló vezető szerepet vindikál, nehogy "mint oldott kéve széthulljon nemzetünk"".[8]
1900-ban 246.000 korona megfizetése után a Kiadó megszerezte Arany János összes művének kiadási jogát, így összefogva Franklin-Társulattal megkezdődhetett a "Magyar Remekirók" sorozat kiadása.
Még ebben az évben, 1900 januárjában, megnyitotta kapuit a minden modern eszközzel felszerelt Révai Könyvesház.
20. század legelején cég három vállalat, a Lauffer-válllat, a pozsonyi Stampfel Károly féle könyvkiadó vállalat, valamint a Dobrowsky és Franke felvásárlásával tekintélyes tankönyv felett rendelkezett, bekerült a nagy tankönyvkiadók sorába, de ezen a területen nem volt túl sikeres, így 1908 január 31-én az összes tankönyvkiadással kapcsolatos jogot és tankönyveket eladták az Athenaeumnak[9].
Ezekben az években a nagy feladatot jelentő Jókai összes, a Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben mellett több jelentős mű kiadásába kezdett a kiadó. Ezek közé tartozott 1903-ig a "Corpus Juris Hugarici" kiadása – egy teljes törvénytár, majd ezt követte a "A Nagy Képes Világtörténet". Ezeken felül egy sor író művei kerültek polcokra a kiadó által, közöttük volt Eötvös Károly, Rákosi Viktor, Abonyi Lajos, Ambrus Zoltán, Mikszáth Kálmán.
A legnagyobb mű megvalósítása azonban ezután következett be. Egy kiadó életében a legmagasabb értéket egy saját nagy tudományos enciklopédia megalkotása jelenti. Több éves tudatos előkészítő munkát követően az első kötet 1910-ben jelentek meg.
A Révai Lexikonnak összesen 877 munkatársa volt. Volt köztük[10]:
egyetemi tanár |
149 |
|
katona |
7 |
akadémiai tag |
50 |
|
szociológus |
44 |
miniszter és államtitkár |
27 |
|
politikus |
6 |
orvos |
33 |
|
geográfus |
33 |
technikus |
57 |
|
fizikus és matematikus |
20 |
pedagógus |
19 |
|
botanikus |
24 |
filozófus |
2 |
|
gazdász |
17 |
teológus |
18 |
|
állatorvos |
8 |
jogász |
69 |
|
művész és esztétikus |
15 |
közigazgatási tisztviselő |
19 |
|
egyéb szakmunkatárs |
93 |
nyelvész |
42 |
|
belmunkatárs |
13 |
történész |
40 |
|
meghaltak |
72 |
|
|
|
Összesen: |
877 |
1916-ig 14 kötet jelent meg. Ezt követően a háború miatt a kiadás szünetel. 1919-ben elkobozták a cég papírkészletét, de 1922-ben Révai Mór újraszervezte a szerkesztőséget és megjelent a XV. kötet.
A befejező, XX. kötet megjelenését már nem érte meg, de 1926. július 7-én bekövetkezett halálát megelőzően még megírta a befejező rész utószavát.
1935 húsvétján Varjú elemér főszerkesztésében megjelent a lexikon utolsó, XXI. kötete, amely egy kötetben egészítette ki az addigi 20 kötet cikkeit.
1995-1996-ban a szekszárdi Babits Kiadó hasonmás kiadásban megjelentette a Révai nagy lexikona 21 kötetét. 1996-tól Tarsoly István főszerkesztésében Révai új lexikona címen új sorozatott indított, melynek célja a 20. század magyarság mindennapi életének és az ennek során keletkezett értékeknek lexikonszerű felmutatása.[11]
Az államosítás során ennek a cégnek is megpecsételődött a sorsa. a Révai Testvérek Irodalmi Intézet kiadói ága a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz került, a nyomda pedig a Nyomdaipari Szolgáltató Vállalatként működött tovább.
Felhasznált Irodalom:
Révay Mór János, Írók, Költők, Kiadók, Kiss József
Könyvkiadó, 2006.
Ranschburg Viktor, Egy könyvárus műveltsége, pályadíjat
nyert munkálat
Révai nagy lexikona,
Révay Mór János, Révai nagy lexikonának története,
Budapest, Révai kiadás, 1927
www.wikipedia.com
[1] Deutsch József Nyomda, üzemelt 1910-ig
[2] Politikai élclap, 1868 és 1938 között jelent meg, célközönsége elsősorban a város nagypolgárság, leginkább a pesti zsidóság volt.
[3] Levelezés részletei: Révay Mór János, Írók, Költők, Kiadók, Kiss József Könyvkiadó, 2006
[4] A koncesszió latin eredetű kifejezés, engedményt, kedvezményt, engedélyezést jelent.
[5] Révay Mór János, Írók, Költők, Kiadók, Kiss József Könyvkiadó, 2006, 19o.
[6] Révay Mór János, Írók, Költők, Kiadók, Kiss József Könyvkiadó, 2006, 21o.
[8] Révay Mór János, Írók, Költők, Kiadók, Kiss József Könyvkiadó, 2006, 21o.
[9] Az Athenaeum egyike volt az ország legnagyobb könyvkiadóinak. Működésének ideje alatt (1841-1948)a kor legjelentősebb íróinak és költőinek műveit adta ki, s így meghatározó szerepet töltött be a magyar irodalomban.
[10] Révay Mór János, Révai nagy lexikonának története, Budapest, Révai kiadás, 1927
[11] forrás: www.wikipedia.org