OKOSKODÁS

Lackfi János és a többiek https://www.facebook.com/100044153361834/posts/3700924386702357/

Macskaságok

2024.04.04.

Lackfi János

CIRMOS CICA-VÁLTOZATOK

ÓMAGYAR
Volék cicmorek tudotlon,
Választott vajomtul
Cirmos, ürümemtül,
Szájszőrén vaj lefordul.

CSOKONAI
Cica, cirmos, puha gomboly,
Vajat orzó csacsi dög,
Bajuszodról a megolvadt
Bizonyíték lecsöpög!

BERZSENYI
Rejted, te cirmos, nemzeti díszedet,
Hajdan mi hetykén ég fele duzzadott,
Most rút vajaktól föld fele fittyedő.
Bánjak veled kesztyűs kezekkel?
Abba dudálni ma megtanítlak!

ADY
Hejh, cirmosok, cicák, virnyogó balgák,
Fölszánt poéta-ceruzáim hegyezvék,
Faljatok inkább hars dinnyét, szusit, algát,
Bajszotokon vaj-szirmú, ordas eszmék!

KOSZTOLÁNYI
Mint aki a vajak közé esett,
S most bajsza zsíros, lüktető csokor,
Úgy habzsolom az élet rémes, vad zenéjét,
S egy ferde seprű fültövön kotor.

KASSÁK
Ó, cirmosok, lila téglatestek, ajtónyikorgás-torkú
Öntöttvas mozsarak, molekula-szőrös,
Galaxis-gombócok, kiket arany reszelővel
Csikordít a napnak bársonykakasa,
Ti vajtolvaj szertelenek, a ti
Dús bajszotokat bősz viharok cibálják, az élet,
Maga a véreskezű élet keserüli gyémántkarmotok
Káprázó nyomát, ti facsarodott nyakú ércdinamók,
Ti pokoli dorombológépek az éjszaka ferde bűzű
Mocskot felöklendő kéményeivel, dülledő krátereivel
Ékes, csillagok túróját bömbölő, gigászi
Tejipari vállalatának szakszervezeti megbízottai, ti!

RAP
Ne cicózzál velem, hajjaj, te cirmos,
Ha elkenem a szádat, nem lesz, aki felmos!
Kitépem a bajszod meg a nemlétező hajad,
Ha kinyomom a beled, tuti kirakod a vajat


 

Papp István

Homérosz, Devecseri Gábor és T. S. Elliot zabigyereke, avagy a Cirmisszeusz eposz ötödik éneke:

Philiposz diadala

Öt macskánkból négyet már kipakolt a cicásznő,
Legvégére maradt hereféltő Szép Fülöpünk.
Míg egy reggel szólt Nikoláosz, a bölcs cicagondnok:
"Minden macskák békében legyenek már itten.
Visszük hát cirmos kandúr Philiposzt kiherélni,
Lánymacskáknak utána ne hajtsa a vágy".
Így aztán Sztephanosz hallgatva az apja szavára,
Elrendezte a műtétnek a helyét, idejét is.
Ment elvinni füles kosarába Philipposz kandúrt,
Tudván hogy Philiposz nem hallgat a mézizü szóra.
S mert a kosárba se menne gyanútlan e macska,
Így Sztephanosz a fejében tervet ekképp kieszelt:
Friss cicatáppal rakva a tálat, ment ki elébük,
Hívta a macskákat halas és húsos lakomára.
Elfáradva egérűzésben s éjjeli harcban,
Jött Cirmosz, Lamposz, Ágost és Diplomatosz
És öreg Androsz, mindnyájuknak mostohaapja,
Nyúltak a tálba, hogy jóllaknának a hússal, ahogy kell.
Ámde Fülöp, látván látta fivérei, húgai sorsát,
És nem ment oda enni, nehogy megfogják őt is.
Bölcs Nikoláosz őt is hívta a sokhusu tálhoz,
Míg Philiposz neki íly szárnyas szavakat szólt:
"Jól tudom én mire készülsz, gaz Nikoláosz,
csellel, erővel venni el én tökömet, mindkettőt.
Négy testvérnek magva szakadt immár temiattad,
Nem viselek szégyent, ám harcolok én."
Erre a cicacsősz Sztephanosz Nikolaidész így szólt:
"Vívni születtél, jó Philiposz, tudom én azt,
És az egérség elleni harcban legderekabb vagy.
Mégis okulj Androsznak példájából bölcsen
Eunuch, mégis mindőtök közt ő legerősebb,
Szemben véle az ifju csak veszteni tudna."
Hallotta Philipposz e szót és nem volt szófogadatlan,
Ő is a tálhoz ment jóllakni a hússal, ahogy kell,
És nyaka bőrénél kapta el őt Nikoláosz,
Majdhogy erősrácsú ketrecbe fogolynak elejti.
Késkarmú Philiposz nem volt rest jól verekedni,
Bömbölt mint az oroszlán, mancsot emelt s odavágott.
Vér ömlött Nikoláosznak két szörnyű kezéből,
Míg Philiposz karmolt, harapott is férfiasan.
Sztephanosz látván látva e vérontást imigyen szólt:
"Engedjük szabadon tökeit féltő Philiposz hőst
Mert fiatal kandúrok közt ő harcban a legjobb,
sok harcot megjárt kandúroknál se silányabb.
Súlyra huszadrész csak, de legyőzte az embert harcban,
Nem kell félteni hogyha tusában vívnia kell."
Majd ezután Nikoláosznak sebeit bekötözte,
és a cicásszal szólni se késlekedett már:
"Vad viadalban gyűrte le agg Nikoláoszt mostan,
Férfiuságát védi dicsőn ifjú Philiposz hős.
Így a herélést senki se végzi be sem ma, se holnap,
jobb cicarabló nálunk míg nem akad."


 

Pál Zsombori

Takamiso Akira-Palira
A cica búcsúja

Búcsúzik e helytől, eltűnőben,
Leborotvált macska fekszik, műtőben.
Cica vacka lesz majd a hűtőben.
Holdfény süt a szemébe, már hasztalan.
Kiszállt belőle a lelke, az asztalon,
Makkot szed az égi mókus este,
Megmerevedett a kandúr teste.
Fodros, kócos, bozontos, ólmos.
Nem tudott rajta segíteni az orvos.


 

ROMHÁNYI JÓZSEF: A babonás fekete macska
A fekete macska búsan bandukolt.
Nem csoda, hisz szegény csonka farkú volt.
Tizenharmadikán, s persze pénteken
lett kunkori dísze ilyen éktelen.
Azért vesztett el abból egy darabkát,
mert az úton maga előtt szaladt át...


 

Szekeres Zsuzsanna

ARANY - A hamis nyaú

Állj elő, vén Kormi! tedd le a feneked,
Ki vitte el innét a vajaskenyeret?!
Tartsd fel három karmod, esküdjél egérre,
S tonhal-kenyér-tejfel hármas elegyére,
Hogy ama nagy verést, amely előtt állasz,
Nem érdemelted ki: nem te voltál az!
***
TOLDI - Kormi

Langy a nagymelegtől a cirmoscic bajsza,
Lágy, selymes vajacska olvadozik rajta.
Nincs kifogás, Kormi, lebuktál előttem,
Nincs esélyed futni, ha nem vagy jó erőben!
***

Füstbement vaj

Félúton a frigó felé
Seprűnyéllel simán
Fejbe fogom kólintani
Vajat csenő cicám.


 

KISS JUDIT ÁGNES: Macska télire

Vegyél egy macskát. Vagy fogadj örökbe.
Egy félvak, lekoszvadt is megteszi,
vagy egy tépázott fülű csatakandúr,
ki éppen hitvány zsákmányát eszi
egy belvárosi, sötét kapualjban,
vagy egy autó alól pislog ki rád,
vagy elnyúlik az őszi napsütésben –
csak az a fontos, hogy legyen cicád.

Lehet girhes, vagy kövér, mint egy hurka,
öklömnyi szőrgombóc, még kékszemű.
Akár ajándékba is kérhetsz egyet,
macskához jutni roppant egyszerű.
Mert tél jön mindjárt, és hideg, és
mi lesz veled, ha nincs cicád?
Ki bújik be, hogy melengessen,
melléd a takaró alá?
Ki dorombol füledbe éjjel?
(mancsát arcodra fekteti)
Ki kelt hajnalban nyávogással,
hogy rögtön enni adj neki?

Ki kaparja a bezárt ajtót,
mikor hazaérsz, ki örül?
Kunkorodó farkkal ki rajzol
nyolcasokat bokád körül?
Legyen egy macskád. Míg kávézol reggel,
öledbe mászik, éles karmai
behúzva, puha tappancsokon sétál
az életedben. Alig hallani.
Bundájából kipattognak a szikrák,
ágyadra gömbölyödik és dagaszt.
Bújj mellé, tanulj dorombolni tőle,
ketten könnyebb kivárni a tavaszt.


 

Szebenyi Szilárd

Cirmike Cirmike tépked,
púpos a háta, dorombol.
Kanapé bőre redőkben,
mindenedet kuszakarmol...

Cirmike Cirmike éhes!
Álmodik friss puha vajról.
Felébred, s a mosolya széles,
vaj csepeg már a bajúszról...


 

Berényi Klára

Vajra macsek, hí a kamra!
Ne légy, mint egy kutya, bamba!
Bajszod szurony, mit félsz, csezd meg?
Eb, aki söprűtől retteg!

Még itt ül a csepp a bajusznak a végén,
még vaj szaga érzik a cirmaimon,
ám hallom a zár nyele kattan a csendbe,
jaj, jön a gazda ki rúg valagon.

 

 

 

FEL