Szécsi József
Egy lehetséges holokausztoktatási koncepció felé
Reflexió a Holokauszt oktatásáról című műhelykonferenciához (OR-ZSE, Budapest, 2015. november 5.)
2024.12.01.
A holokauszt kérdéskörével intenzíven a keresztény-zsidó párbeszéd keretei között találkoztam, két általam alapított szervezetben, először a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság Hebraisztikai-Judaisztikai Munkacsoportjában (1988-1991), majd a Keresztény-Zsidó Társaságban (1991-). Reinhardt Neudecker S.J.: Az egy Isten sok arca (Keresztény-Zsidó Párbeszéd Könyvtára 1. Budapest, 1992) c. könyvében arról írt, hogy a másikkal való párbeszédben sokszor a magunk kérdéseire keressük a választ. Ez természetes dolog, de a párbeszéd a másikkal történik. Tapasztalatom szerint, hasonlóan a kétezer éves keresztény-zsidó történelemhez, mereven két külön szempontrendszerben élnek zsidók és keresztények. Keresztény részről általában az első kérdés az, hogy miért nem hisznek a zsidók Jézus Krisztusban, miért nem fogadják el messiásuknak? Zsidó részről pedig a kérdés nagyon hétköznapi, gyakorlati: miért van politikai antiszemitizmus, miért üvöltik a futballmeccsen, hogy "indul az auschwitzi vonat"? Természetesen vannak teológiai kérdések zsidó részről és politikai felvetések keresztény részről, de a döntő hozzáállás mégis ez.
A kétezer éves teológiai antijudaizmus, vagyis a keresztény antiszemitizmus egy jól körülírható terület, mégsem lehet teljesen lezárni. Az új szélsőségek továbbéltetnek kérdésköröket. A holokauszt a politikai antiszemitizmus kifutása volt, de száz százalékig jelen volt benne a keresztény antijudaizmus Európában és Magyarországon is a vészkorszak napjaiban.
Tudomásul kell venni azt, hogy nem vagyok azonos a másikkal, ami azonban nem jelenti azt, hogy a másik vétkes azért, mert nem élt át bizonyos történéseket. Más világban nevelkedett, bizonyos dogokról hiányoznak az ismeretei. A holokausztot átélt, a holokauszttal kapcsolatban lévő család, közösség, zsidóság számára egészen más a jelentése a Soának, mint annak, aki ezt nem élte át, aki erről esetleg semmit sem hallott, vagy kifejezetten téves információkat kapott. Más a Zeneakadémián hallgatni Beethoven IX. szimfóniáját és más a rádióban. Más valamiről tankönyvben értesülni és más azt személyesen átélni.
A holokauszt oktatásáról zsidóknak és nemzsidóknak
A holokausztról más beszélni zsidóknak és más nemzsidóknak. A zsidóság számára általában ismert saját identitása, története, kultúrája, vallása. Vagyis nem szükséges egy a kérdéskörhöz tartozó bevezetés magáról a zsidóságról. Nem így van ez a holokausztot át nem éltekkel, nem így van ez a holokauszt után született nemzsidó generációkkal. Számukra légüres térben mozog a holokauszt és igen sokszor jogtalannak tűnik a vészkorszakról való beszéd. Ha a holokausztról beszélni, oktatni, tanítani, nevelni akarunk, akkor figyelembe kell venni az oktatandó rétegnek, személyeknek a világát. Ez annyit jelent, hogy a holokausztról, ha nemzsidók előtt beszélünk, akkor először a zsidóságról kell beszélni.
A zsidóság története
Mindenekelőtt be kell mutatni vázlatosan a teljes zsidó történelmet, a kezdetektől a mai napig. Ha ez nincs meg, úgy munkánk nem érhet célba. Az ún. teológiai antijudaizmus egyik alaptétele az, hogy 70-től, a Második Szentély pusztulásától gyakorlatilag nem beszélünk zsidóságról, mert az ún. behelyettesítés-teológia alapállásaként a zsidóságot leváltotta a kereszténység, és ettől kezdve nem érdekes, nem kell vele foglalkozni. A zsidóság története során először az ókori zsidóság, majd a középkori, az újkori és a modern kor zsidó történelméről kell áttekintő képet adni. Ugyanígy külön kell ezután még tárgyalni a zsidóság teljes magyarországi történetét. Ezen történeti áttekintés érinti egyetemes és magyar történelmi vonatkozásban is a holokausztot, de nem tárgyalja azt részleteiben.
A zsidó vallás
Be kell mutatni a zsidó vallást. Elsőként bemutatandó a Tánách, az ókori zsidóság irodalma, a 2000 éves judaizmus jelentős szellemi alkotói, majd a judaizmus vallási világa, hitvilág, vallási élet, hitéleti gyakorlat. Bemutatandó a zsidó vallás kétezer éves alakulása, végül a mai zsidó vallási irányzatok a világban és Magyarországon.
A holokauszt
Ezután már a nemzsidó hallgató el tudja helyezni a holokauszt történéseit, egyedülálló tragédiáját, van megfelelő racionális és érzelmi alap, illetve elvárás a vészkorszak befogadására. A holokauszt oktatásakor be kell mutatni a náci Németország holokauszthoz vezető útját szellemi, politikai téren. Először a holokauszt "egyetemes" történetét kell ismertetni, benne a magyarországit is, majd külön részletesebben a magyar holokausztot. A holokauszt ideológiájának ismertetésekor be kell mutatni a negatív keresztény vallási hozzáállást is európai és magyar viszonylatban egyaránt. Szükséges az embermentés ismertetése a civil és egyházi szférában.
A teológiai antijudaizmus
A vallási antiszemitizmus kétezer éven át előkészítője volt a Soának. Beszélni kell arról, hogy a keresztény vallási hitoktatásban melyek azok a szempontok, melyeket figyelembe kell venni a zsidóságról való tanításnál, oktatásnál. A teológiai antijudaizmusnak van története, fontos személyiségei. Itteni kérdéskör az "Auschwitz utáni istenkép" zsidó és keresztény problematikában.
"Elhallgatott" kérdéskörökről való beszélgetés
Nemzsidó részen az ismeretek egyrészt hiányosak, vagy hibásak a vészkorszakról, másrészt vannak bizonyos pontok, melyekről úgy gondolják, hogy átverik őket és általában valami nem stimmel a "zsidó üggyel" és az egész holokauszt kérdéskörrel. Ide tartoznak pl. az összeesküvés elméletek. A zsidó-szakadkőműves, judaeo-bolsevista világösszeesküvés, Sion bölcseinek jegyzőkönyve, a holokauszt tagadás. A holokauszttal kapcsolatos az ún. "zsidó-visszaütés" a vészkorszak után a felszabadult lágerekben, vagy itthon az Andrássy út 60-ban "zsidó részről". Ide tartozik az 1919-es kommün, és a magyarországi zsidóság II.világháború utáni nagylétszámú részvétele a kommunista államapparátusban, hogy Rákosi "zsidó", Szálasi pedig "keresztény", örmény katolikus volt.
Népek történelmi kataklizmái, genocídiumai
A holokauszttal való foglalkozást megnehezíti pl. az a meggyőződés, hogy állandóan csak a holokauszttal foglalkozunk, állandóan csak a zsidókkal, miért nem foglalkozunk a magyarság tragédiáival is? Állandóan azt hallják, hogy a holokauszt a legnagyobb tragédia, holott más népnek és népeknek is volt, vegyük már le a napirendről és hagyjuk végre abba. El kell mondani, hogy a történelem folyamán sok tragédia volt. Néhány éve a cigányság vészkorszakbeli üldözése is megjelent a magyarországi holokauszt történetében, ez korábban nem volt. Volt az elmúlt században sok magyar tragédia, de volt pl. örmény genocídium is. A népi tragédiáknál nem lehet a holokauszton kívülieket a még futottak kategóriájába sorolni. Sokat halljuk, hogy a holokausztot semmivel sem lehet összehasonlítani, ez egy teljesen egyedi eset. Az, hogy a holokauszt sajnálatos módon egyedi a történelmi kataklizmákban, azt onnét tudjuk, hogy ismerjük a többi genocídiumot és tudjuk, hogy miben különbözik ezektől a holokauszt. Világos érzékenységet kell mutatni más népi katasztrófák iránt, csak ekkor érhető el és várható el, hogy megfelelő érzékenység legyen a zsidóság tragédiája iránt is.
A zsidóellenesség új kérdéskörei
Napjaink külpolitikai történései között már elsők között van az "iszlám antiszemitizmus" nemcsak a Közel-Keleten és az arab, illetve az iszlám világban, hanem Nyugat-Európában is. Az új antiszemitizmus Izrael-ellenességet jelent. Magyarországon évtizedes múltra tekint vissza Jézus zsidó volta tagadásának intenzív megerősödése, mely a szélsőjobboldal "teológiai" ideológiájának kedvelt szelete. Új, még friss kérdéskör az Európába történő migrációs áradat iszlám vonatkozásainak esetleges antiszemitizmusa.
Pozitívum
A vallásközi párbeszéd a II.világháború után indult el kifejezetten keresztény-zsidó dialógus formájában. Ez nemzetközi és magyarországi viszonylatban – ha szerény keretek között is – de folyamatosan jelen van. Tekintettel arra, hogy az iszlám világ legújabb történése, iszlám kalifátusok (2012 augusztus) megjelenése a világban új helyzetet teremtenek, fokozott figyelmet kell szentelni a világ mai eseményeinek, mert ezek befolyásolják a hallgatóságot, amikor nekik a holokausztról beszélünk.
Sajnos a magyarországi zsidó-keresztény-iszlám párbeszédet vallási részről, zsidó és keresztény részt értve ez alatt, pénzügyi vonatkozásban csak minimálisan segítik. Az Antall-kormány első évében 1 millió forintot adott, ami gyorsan lepusztult 100 ezer forintra. Ebben az évben állami részről egy fillért sem adtak.
A holokauszt utániak felelőssége
Tudatosítani kell, hogy a holokauszt után születettek nem vétkesek a holokausztban és nem kell bűnbánatot gyakorolniuk. Mindenki a saját vétkéért felelős. Vallási és politikai testületeknek azonban le kell vonni a tanulságot, elemezni kell a mutat, bocsánatot kérni a testület történelmi vétkeiért és új helyes irányba fordulni. Az egyénnek pedig a maga területén elindulni, helyes irányba menni. Vallási és politikai síkon ki kell állni a meggyőződés mellett szavakban és tettekben is.
A holokausztról való oktatás egy lehetséges tematikája
A nemzsidó közönségnek, hallgatóságnak, holokausztmúzeum látogatónak szükséges egy bevezetés a "holokauszt" ismertetéséhez és szükséges egy kérdéskörről való ismeretátadás a holokauszt "ismertetése" után is. A bevezetés alatt értendő a zsidóság történetéről, vallásáról való ismeretanyag átadása, a holokausztról való oktatás, a teológiai antijudaizmus ismertetése, egy holokauszt kiállításnak a megtekintése után pedig az ún. "elhallgatott kérdések", kérdéskörökről való beszélgetés, előadás; népek történelmi kataklizmái, genocídiumai; a zsidóellenesség új kérdésköreinek ismertetése és figyelemfelhívás egy pozitívumra, a vallásközi párbeszédre, illetve az egymásért való helyes politikai kiállásra és az igazságnak elfogadására bármelyen oldalról és irányból is jön.
