EXKLUZÍV

Forrai Judit

A fogászat zsidó pápája:
Alfred Kantorowicz

és a XX. századi történelem egy fejezete

2020.05.20.

Alfred Kantorowicz 1880. június 18-án született Poznanban, Wilhelm Kantorowicz gyártulajdonos és felesége Rosa fiaként. 1884-ben a család Berlinbe költözött, ahol középiskolai tanulmányait Kantorowicz a Luisen gymnasiumban végezte. 1905 júliusában Freiburgban szerzett orvosi diplomát. Ugyanebben a hónapban jogi doktorátust is kapott. Orvosi disszertációjának címe: "Kritik der neuen Methoden der Perkussion[1]. A következő évben megkapta a praktizáláshoz szükséges működési engedélyét.

Gyakornoki idejét a Virchow Kórházban, Berlinben és a Bonni Egyetem Sebészeti Klinikáján végezte, mielőtt 1909-ben Otto Walkhoff müncheni Fogászati Intézetébe került. Mint ismeretes Otto Walkoff fogorvos Röntgen és a róla elnevezett sugárzás első bemutatása után 14 nappal, 1896-ban elkészítette az első radiográfiát[2], igaz 25 perces expozíciós idővel, majd Fritz Giesel radiokémikussal[3] (1852-1927) együtt felfedezték és kidolgozták a speciális fogászati röntgen laboratóriumot. Ez adta meg a végső lökést Kantorowicz elhatározásához, hogy fogorvos legyen, s abból is a legjobb.

Göttingenben habilitált 1911. decemberében, és már, mint fogászati szakember tért vissza Münchenbe, ahol 1912-ben kinevezték fogászati előadónak

Az első világháború idején ideiglenesen a fogorvosi egység vezetőjeként dolgozott az elzászi Hagenau-i kórházban. Elkötelezettségéért 1917-ben elnyerte a Vaskereszt II. Osztályt. 1918 áprilisában Kantorowiczot a Bonni Egyetemen első fogorvosi előadónak tették meg. 1921 augusztusában egyetemi docens lett, majd novemberben megkapta kinevezését ideiglenes, később végleges igazgatói állásra a Fogászati Intézetben. 1923 áprilisában végül első professzorra lett a Bonni Egyetem Fogászatának. 1926-ban megkapta a tiszteletbeli doktorátust ("Dr. Dent., C.").

Tudományos munkássága

Rendkívüli érdeklődés és munkabírás jellemezte, hatalmas pacientúrája mellett tudományos munkássága is igen figyelemre méltó. 1924-ben jelenik meg az a hatalmas összefoglaló klinikai műve, amely miatt joggal nevezték el a fogászat pápájának Európában[4]. Ez a 847 oldalas összefoglaló mű a fogászat akkori tudományának minden ágával foglalkozik. Nagy fejezetei a propedeutika, szájüregi patológia és sebészet, a fogak különféle betegségei, protetika, orthodoncia és a fogászati határterületek.

Klinikai fogászati tankönyv 1924

Kiemelt kutatási és gyakorlati területei a higiéne, a prevenció, ezen belül a gyermekfogászat és orthodoncia volt. Kidolgozta a fiatalok fogorvosi ellátását, a fogászati profilaxis kezdeményezője, az állkapocs- és a fogak betegségei diagnosztikájának és kezelésének ikonikus alakja. Tehetsége és találékonysága egyesült szociális érzékenységével és először az európai fogászati ellátásban megszervezte a Bonnban lévő összes iskolás gyermek fogászati szűrését, s egyben felmérését.

Alfred Kantorowicz 1880-1967

Ahhoz, hogy minden gyerekhez, főleg a szegény és nincstelen családok gyermekeihez is eljusson a fogászati ellátás, mobil iskolafogászati egységet és rendszert hozott létre. 1919-1924 között Bonnban minden gyermek keresztülment szűrési programján, s egyben az aktuális kezeléseken – munkatársai segítségével. Ez a módszer lett végül a szakirodalomban a Bonni-modell program.

Iskolai évfolyam kihúzott és betömött fogainak statisztikája. Kantorowicz (1924) 806. old.

Előre jól megtervezett felméréseit hatalmas táblázatokban tette közzé. Ugyan még nem volt DMF index, de összehasonlító vizsgálataihoz standerdnek alkalmazta a kihúzott fogak számát és az un. tömési koefficienst, összehasonlító vizsgálatokat végzett a különböző városok egyes társadalmi rétegeiben, figyelembe véve és megkülönböztetve a tömés típusokat pl. az Angle-féle osztályzás szerint, kiemelve a fissura (A1) tömést, amelyek megint csak differenciált jelek a gyermek-lakosság fogászati állapotáról.

Mitológiai alakokon való ábrázolás

Az othodonciai fejezetében az állkapocs deformitásainak újszerű doktrínáját és gyógyításának legfiatalabb eredményeit mutatja be. Szemléltető példáit a világtörténelem kiválóságain, azok művészi képein ismerteti pl. Augusztus császár (Caius Octavius, i.e. 63-14), Faustina (Marcus Aurelus császár felesége, i.e. 120-175), a progéniát V. Károly (1500-1558) Cristoph Amberger által készített festményén, vagy a hatalmi viszályban meggyilkolt Guliano Mediciről készített portréján. Így a művészi esztétikum és a szakma nagyszerű kulturális metszéspontjában mutatja be a tárgyalt eseteket korszerű tankönyvében.

        

Cristoph Amberger: V. Károly 1519-1520

 

Giuliano de’Medici (1478–1534)

Kantorowicz tudományos iskolateremtő híre eljutott mindenhova. Pestről egy vállalkozó kedvű fiatalember, friss diplomás orvos Weinfeld (Almai) Artúr (1894-1978) a kor szokásainak megfelelően az egyetem elvégzése után "vette a vándorbotot" és útnak indult Bonn felé. Ez a fiatalember Kassán született és Pestre jött medicinát tanulni. Ám az első világháború, mint mindenki életében, hosszú évekre megszakította az addig kijelölt életpályáját. 1915-ben az orosz frontra került, mint hadapród őrmester (patrulcommandáns) 1915 májusától a háború befejezéséig megszakítás nélkül az ezrede kötelékében, előbb az orosz, majd 1916 őszétől az olasz fronton, a zászlóalj segélyhelyén, végül az ezred segélyhelyén, (chefartz) vezető orvos mellett, majd helyetteseként végezte egészségügyi feladatát. Olasz fogságba is került. A fronton két ízben megsebesült. Mint egészségügyi hadnagy szerelt le.

Arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján. II. oszt. ezüst vitézségi érem. bronz vitézségi érem kétszer. Károly csapatkereszt. Sebesülési érem. Vöröskereszt díszérem hadiékítménnyel. Háborús emlékérem.[5].

Később, a nyilas időkben ezek a kiérdemelt és megbecsült kitüntetések éppúgy semmit nem jelentettek, mint Kantorowicz csodálatos könyvei, amelyek annak a kiválasztott 20.000 kötetnek sorsára jutottak 1933. május 10-én, melyeket a náci NSDAP párt tagjai mind elégettek Berlinben a Humboldt Egyetem előtti térenx[6] és más német városokban.

Bebelplatzon álló Könyvégetés emlékműve, Berlin. Micha Ullmann alkotása. Az egykori villamos alagútban lévő alkotás valójában egy 20 ezer kötetes könyvtár üres polcaiból áll.

Weinfeld (Almai) Artúr az első világháború után folytatta, majd befejezte az egyetemet a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán, s mint végzett fiatal orvos Bonnba ment a világhírű Kantorowiczhoz fogászatot tanulni.

Egy fiatal orvosoknak rendezett, képességeket és készségeket felmérő versenybe csöppent a vándorló ifjú magyar orvos, s tekintettel háborús tapasztalataira, nagy találékonyságára, gyors észjárására ezt a - Kantorowicz által szervezett - tehetségkutató versenyt megnyerte. A díj szinte hihetetlen volt: egy évig ingyen asszisztálhatott Kantorowicznak. Itt megtanult minden új teóriát, technikát, szervezést, szociális érzékenységet, emberséget, a betegekkel való bánásmód korszerű pszichológiáját Kantorowicztól. A nagy tiszteleten kívül barátság is kialakult köztük. Az egy év lejárta után Weinfeld (Almai) Artúr hazatért és megnyitotta az egyik legnívósabb, legjobb szaktudást nyújtó, több várószobás rendelőjét a Margit híd budai hídfőjénél (ma a Frankel Leo és Margit krt. sarka, Fény eszpresszó, BÁV ház, majd Lipóti pékség).

Követek, felső vezetők, katonák, színészek, művészek, politikusok adták a kilincset Kantorowicz "tanítványának". Így kerülhetett sor arra, hogy az éppen szabadlábon lévő Martos Flóra[7] – a Magyarországi Vörös Segély egyik szervezője - 1929-ben fogbetegségét gyógyíttatva az egyik fogászati váróban ült, míg a másik váróban Budapest rendőrkapitánya, aki éppen a kőrözést adta ki ellene. Egyszerre várakoztak kezelésre, csupán csak egy fal választotta el őket. Almai Artúrnak persze minderről tudomása volt.

****

Az 1933-as év hirtelen véget vetett Kantorowitz szépen ívelő Bonni Egyetemen való munkájának. Szociális érzékenysége és zsidó származása miatt, mint zsidó kommunista rákerült a Gestapo likvidálási listájára. 1933 áprilisában a Börgermoor koncentrációs táborban (ma Surwold, Alsó-Szászország), majd a Lichtenburg Prettin (Szász-Anhalt) koncentrációs táborba került.

1933-ban a német egyetemek tudósainak, professzorainak, az összes oktatónak (Heidelberg, Breslau, Frankfurt, München, Göttingen, Königsberg és a prágai egyetem) közel kétharmadát bocsátották el hasonló fajtisztogatás miatt, akik kitaszított, életveszélyes helyzetbe kerültek. Aki tudott már előzőleg Angliában (mint pl. Freud), vagy Amerikában a Harvard, Yale, Brown, vagy a Princeton Egyetemen keresett elhelyezkedési lehetőséget.

Egyike e német tudósoknak Schwartz Fülöp (Philipp Schwartz)[8], aki 1894-ben, a Bánátban, Versecen született magyar és a Budapesti Királyi Egyetemen végezte el orvosi tanulmányait, majd rövid ideig az I. Kórbonctani Intézetben, patológusként, 1921-től a Frankfurti Egyetemen dolgozott. Őt is eléri a nemzetiszocialisták tisztogató akciója. Svájcba menekül, s Zürichben azonnal elkezdi megszervezni a "Német Tudósok Külföldi Sürgősségi Közösségét" (Notgemeinschaft deutscher Wissenschaftler im Ausland). Kapcsolatot keres a semleges Isztambullal és Einsteinnel, aki maga is szintén Németország elhagyására kényszerült, a többi tudós nagysággal együtt. Schwartz motorja lesz az üldözött tudósok mentésének.

Mustafa Kemál Atatürk (1881-1938) a török függetlenségi háború hőse (Gazi) az első Török Köztársaság megalapítója és 1923-1938-ig elnöke, reformja és modernizációs elvei alapján, az Európához való csatlakozás érdekében olyan rendelkezéseket hozott, amelyek valóban megteremtették a lehetőségét annak, hogy felzárkózzanak az évszázadok alatti elmaradásukból, pl. a Gergely naptár bevezetése, latin abc, az öltözék európaizálása, az oktatás modernizálása az ifjúság tanítása érdekében. Szívesen befogadta a német egyetemekről érkező professzorokat, tudósokat. Einstein személyesen jár közbe Atatürknél a terv sikere érdekében.

Einstein levele Atatürknek

Ez a 40 említett tudós csak a kezdet:

Az első 40 megmentett tudós listája

Magyar vonatkozásban kiemelendő Rudolf Nissen sebész, akit Isztambulból hívnak Pestre 1938-ban Babits gégerákját megoperálni[9].

Schwartz tárgyal közvetlenül a török oktatási miniszterrel, aki közli: "…mi fogadjuk Európa professzorait, akik magukkal hozzák a tudásukat és módszereiket, amelyekkel ifjúságunknak megmutatják az utat Európába!"[10] De melyikbe? Persze ez nem ment egyszerűen és ingyen. A Német Birodalomnak teherautóval, fegyverrel, pénzzel kellett megfizetni, hogy például kiengedjék az akkor már 5 hónapja koncentrációs táborban élő Kantorowiczot és a többieket. Schwartz a Rockefeller Alapítványhoz fordult pénzért, különösen Kantorowicz miatt. Kezdetben csak 82 tudóst tudnak elhelyezni, de végül 250-300 fő talál megbecsült szerepet az isztambuli és az ankarai egyetemeken.[11] Atatürk kiemelkedő reformprogramja lesz az egyetem modernizálása, az európai tudástranszfer megteremtése.x

Atatürk látogatása az isztambuli egyetemen 1933

***

Kantorowicz kiszabadul – mert fizetnek érte, bár elutasítja a Rockefeller Alapítvány a támogató segítséget, mert ők képtelennek látták a beavatkozást a koncentrációs tábor rendszerébe, de Hans Reichenbach (fizikus, matematikus, filozófus) és Fritz London (kutató vegyész), s a skandináv országok kiemelkedő prominens személyei erőteljes nyomására a koncentrációs táborból kiszabadul – s családjával megérkezve Isztambulba azonnal elkezd dolgozni. Megszervezi és átszervezi a fogászatot, majd 1935-1949-ig fogászati dékán lesz a Fogorvosi Karon.[12] Az addig francia oktatási minta alapján működő fogászati curriculumot átalakítja és külön tárgy lesz a nagy szájsebészet, és külön az esztétikai sebészet (az ajak és a szájpad, pl. a nyúlajak, farkastorok műtétek), bevezeti az akkor újdonságszámba menő orthodonciát, felemeli az addig hároméves oktatási időt négy évre. Tankönyvet ír, kutatásokat kezd munkatársaival, nemzetközi tudományos kapcsolatokat épít, szociális programokat indít, Oroszországtól kezdve az összes jó nevű nyugati szaklapokban mindenhol publikál. Gyakorlati, oktatási módszert dolgoz ki, a fogászati közegészségtan megteremtője, a könyvtárnak új, megfelelő szakkönyveket ajánl. Ugyanakkor nyitott és befogadó közegre talál s e két oldalról jövő szerencsés találkozás eredményezte azt, hogy a kiváló német zsidó szakemberek a tudomány területén meg tudták valósítani elképzelésüket, valóban európai oktatást és tudományt tudtak - magas színvonalon - létrehívni a modernizálódó Törökországban.

Kantorowicz ugyanakkor oktatásszervező munkája mellett a gyakorlati betegellátásban is rendkívüli volt, mind a betegek nagyszámú ellátásában, mind az ellátás minőségében. A török kormány tagjai közül is lesznek páciensei. Az illusztrisak közül kiemelkedik a török kormánnyal nagy barátságban lévő iráni Reza Pahlavi sah, aki szeretné a török reformokat hazájába is bevezetni, s így nagy barátságba kerül Atatürkkel, akinek nemcsak az államberendezése tetszik, hanem a fogazata is, melyet Kantorowicz készített.

Reza Pahlavi sah és Atatürk 1934. Istambul

Így kerül sor arra, hogy 1934-ben Atatürk felajánlja Kantorowicz szolgáltatását Pahlavi sahnak Isztambulban. Azonban a sah elővigyázatos és merénylettől félve nem megy el a rendelőbe, hanem a kormány vendégházába a Dolmahbahcepalotába megszervezik az ellátást. Éjjel, fáklyák világításával a klinikai rendelőt szétszedik, teherautóra teszik és berendeznek egy "mobil" rendelőt arra az időre, míg a sah kezelése tart a gondosan őrzött palotában.[13]x

A Dolmabahçe palota

1950-ben Kantorowicz visszatér Bonnba és folytatja az ottani munkáját, kutatásait, caries prevenciós feladatait. Számtalan egyetem díszdoktorrá (Honoris causa) választotta, halála után 1962. február 17-én a Bonni Egyetem auditóriumában aranytáblát helyeztek el nevével.

Fritz Neumark gazdaságtannal foglalkozó világhírű, szintén Törökországba emigrált tudós így emlékezett meg Kantorowiczról: olyan volt, mint egy igazi sportoló, aki felfedezte az addig  számára ismeretlen anatóliai Uludag legmagasabb csúcsát és onnan nagy bátorsággal lesiklott sílécével az ismeretlenbe, bátorsággal, szinte minden feltétel nélkül[14].

***

Mi történt Kantorowicz magyar tanítványával és átadott tudásával?

Weinfeld (Almai) Artúr praktizáló fogorvosként dolgozott tovább. Többször felkínáltak számára fogászati osztály vezetését a Stomatológiai Klinikán, de ő határozottan elutasította. Nem tartotta fontosnak a rangot és főleg az azzal járó adminisztrációs időveszteséget. Egy darabig a Csengery utcai rendelőben dolgozott, aztán csak a magánpraxisában. Felesége, dr. Gergely Éva, aki dr. Lévy Lajos nagyhírű belgyógyászati osztályán dolgozott, férje hatására a fogorvosi pályát választotta és magas szinten gyakorolta. Gergely Éva ott volt a Fogorvosi Kar indításánál[15]is. Meghívást kapott a Molnár László professzor vezetette Fogpótlástani Klinikára. Nagyon kevés női fogorvos dolgozott az új Karon (Bánóczy Jolán későbbi dékán, Sallai Kornélia, parodontológus és Gergely Éva protetikus). Gergely kutatásai között szerepelt az akkor nagy technikai bravúrnak számító osztott protézis tudományos elmélete és gyakorlata. Két fiúk fogorvosok lettek dr. Almai György (1947-2013) és dr. Almai János (1949). Almai János első feleségének (e cikk szerzője) eredeti foglalkozása szintén fogorvos,[16] közös nagyobbik fiúk, dr. Almai Péter – mi sem természetesebb - ugyancsak, s felesége dr. Abonyi Viktória fogszabályozó szakorvos.

1989-ben kerültem a Semmelweis Egyetem Schultheisz professzor vezetése alatti Társadalomorvostani és Orvostörténeti Intézetébe. Már a 90-es évek legelején kértem és kaptam lehetőséget arra, hogy a fogorvostan hallgatóknak tarthassak előadást a praxis szervezéséről. Akkoriban ez még különös volt. Apósom dr. Almai Artúr Kantorowicztól hozott tudományos elnevezését adtam az előadásomnak: Praxológia.[17] Ez az előadás sorozatom 1991-től folyamatosan ment.x

Hallgatóim szerették és miután volt más fogorvos dinasztia gyereke hallgatóim között is, nem csodálkoztam azon, hogy saját előadásomat pár évvel később más szerző jegyzeteként olvashattam pont olyan felépítésben, ahogy kidolgoztam 1991-ben: jogi, tárgyi és személyi aspektusból a praxis szervezése.

Természetesen ma már szélesedik a praxológia tematikája a kor kihívásai szerint. De Kantorowicz tudás - pápaságának kis darabja nemcsak eljutott, ha bonyolultan is a "végekre", magyar sajátságokkal, de továbbra is él.


Irodalom

FORRAI J.: Fejezetek a fogorvoslás és eszközeinek történetéből. A fogászat kultúrtörténetéből. Dentál Press. Budapest. 2005.

FORRAI J:Praxológiai előadás. Fólia sorozat 1-30. 1991. Társadalomorvostan és Orvostörténeti Intézet ma Népegészségtani Intézet könyvtára.

KANTOROWICZ, A: Klinische Zahnheilkunde, Berlin Verlag von Hermann Meusser. 1924

KANTOROWICZ A: Kritik der neueu Methoden der Perkussio. Berlin, Klinik. 1906.- H. 2:x

LOEVY, H. T./A. A. Kowitz, “Alfred Kantorowicz, Pediatric Dentistry Innovator", Journal of Dentistry for Children 60 (1993)

MAKOVICZKY J.: Schwartz Fülöp emlékezete (1894-1977) Kaleidoscope Vol. 5. No8. 2014. 72-80. DOI:x https://doi.org/10.17107/KH.2014.8.72-80

REISMAN A: They Helped Modernize Turkey’s Medical Education and Practice: Refugees from Nazism 1933-1945. Generus 2008.

SALAMON Henrik: A magyar stomatologia (fogászat) története a legrégibb időktől napjainkig. Bp., 1942, A Magyar Stomatologia Történetex Kiadóhivatala. 1942. 632.

SCHEIBER Sándor: Babits Mihály műtéte Nissen professzor emlékirataiban. = Élet és Irodalom 16 (1972) No. 16. p. 6.

SZÁLLÁSI Árpád: Ady, Babits, Kosztolányi betegsége és orvosi. In: A "Magyar írók orvosairól és a magyar ovosírókról" című, a Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 61. köteteként 2010-ben megjelent munka három fejezetének új könyvészeti adatokkal és online hivatkozásokkal kiegészített változata (szerk: Gazda I.) MATI Budapest, 2014. http://real.mtak.hu/17671/1/szallasi_ady_babits_kosztolanyi.pdf



[1] Kantorowicz, A: Kritik der neueu Methoden der Perkussio. Berlin, Klinik. 1906.- H. 2:

[2] Forrai J.: Fejezetek a fogorvoslás és eszközeinek történetéből. A fogászat kultúrtörténetéből. Dentál Press. Budapest. 2005. ISBN  963 86809 3 81,

[3] Az aktínium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme, a vegyjele Ac, rendszáma 89. A neve a görög aktis, aktinos-ból ered, ami csillogást, sugárzást jelent, ezüstfehér, erősen radioaktív fém. Erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világít. 1902-ben találta meg Freidrich Otto Giesel. Neutron generátoként alkalmazzák igen erős radioaktivitása miatt, ma sugárterápiát végeznek vele.

[4] Alfred Kantorowicz, Klinische Zahnheilkunde, Berlin Verlag von Hermann Meusser. 1924

[5] Salamon Henrik: A magyar stomatologia (fogászat) története a legrégibb időktől napjainkig. Bp., 1942, A Magyar Stomatologia Története Kiadóhivatala. 1942. 632.

[6] Berlinben, a Humboldt Egyetem tövében. Az egyetem, az Opera és a Szent Hedvig katedrális által határolt Opernplatzon hatalmas tömeg várta a 20 ezer könyv tűzbe vetését. Marx, Heinrich Mann, Erich Kastner, Freud, Remarque, Brecht vagy éppen Carl von Ossietzky írásainak hamuvá válásához SA és SS kórusok zenét is szolgáltattak. "Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket égetnek" Heine.

[7] Martos Flóra (1897-1938) vegyésztechnikus, szociáldemokrata majd kommunista politikus. Baloldali ellenzéki aktivista, aki a Komintern kezdeményezésére, a meggyilkolt kommunisták családjának megsegélyezésére, jogi támogatására létrehívott Magyarországi Vörös Segély egyik szervezője Landler Jenővel és Hámán Katóval együtt. Többször letartóztatták.

[8] Prof. Bernhard Fischer-Wassels meghívására. 1926-ben habilitál. 1927-ben a Majna-Frankfurti Egyetemen rendkívüli egyetemi tanári kinevezést nyer. A patológián belül az újszülöttekkel és csecsemőkkel foglalkozó ún. perinatális patológia egyik úttörője.

[9] Szállási Árpád: Ady, Babits, Kosztolányi betegsége és orvosi. In: A "Magyar írók orvosairól és a magyar ovosírókról" című, a Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 61. köteteként 2010-ben megjelent munka három fejezetének új könyvészeti adatokkal és online hivatkozásokkal kiegészített változata  (szerk: Gazda I.) MATI Budapest, 2014. http://real.mtak.hu/17671/1/szallasi_ady_babits_kosztolanyi.pdf

Scheiber Sándor: Babits Mihály műtéte Nissen professzor emlékirataiban. = Élet és Irodalom

16 (1972) No. 16. p. 6.

[10] Makoviczky J.: Schwartz Fülöp emlékezete (1894-1977) Kaleidoscope Vol. 5. No8. 2014. 72-80. DOI:10.17107/KH.2014.8.72-80

[11] REISMAN A: They Helped Modernize Turkey’s Medical Education and Practice: Refugees from Nazism 1933-1945. Generus 2008.

[12] 1909-ben épül a gyógyszerészek, fogorvosok és ápolók képzését végző iskola: “Darülfünunu Osmani Medical School Pharmacist and Dental and Tribe (Midwife) Schools".Az első fogorvosi oktatók: Muallim Terziyen Efendi, Muallim Leon Efendi, Muallim Hüseyin Talat Bey és Muallim Hristo Yuvenidis Efendi.Istambul University Faculty of Dentistry. http://dishekimligi.istanbul.edu.tr/en/faculty-history/

[13] Von Hippel, A. (76) http://vonhippel.mrs.org/vonhippel/life/AvHMemoirs9.pdf. Viewed October 7, 2005 in Reiseman, 2008.

[14] Loevy, H. T./A. A. Kowitz, “Alfred Kantorowicz, Pediatric Dentistry Innovator", Journal of Dentistry for Children 60 (1993)

[15] 1955-ben indult a Fogorvosi Kar.

[16] Első közös tudományos munkánk Almai Jánossal az 1970-es évek egyik érdekessége a saját fog reimplantációja, majd követéses vizsgálata volt (dr.Almai J. dr. Forrai J.:Extractio után gyökértömött fog reimplantácioja és hídpillérként történt  felhasználása. Főv Bajcsy-Zs. Kórház Rend. Int. Jubileumi Tudományos Évkönyve. Budapest,  371-373. 1982.) Míg apósom, Almai Artúr élt, gyakori családi együttléteinkkor sokat beszélt Kantorowiczról, szaktudásáról, de különösen megragadta a betegekkel való foglalkozás, a praxis szervezésének sokoldalúsága.

[17] Praxológiai előadás. Fólia sorozat 1-30. 1991. Társadalomorvostan és Orvostörténeti Intézet.

 

Forrai: A fogászat pápája: Alfred Kantorowitz, és a XX. századi történelem egy fejezete. Kaleidoscope 2018. Vol. 9. No. 17.388-402.
DOI: 10.17107/KH.2018.17.388-402

 

 

 

 

FEL