Ábrahám Vera

A Pillitz ügy

Fejezetek Pillitz Dániel életéből
További részletekkel a Magyar Zsidó Szemle oldalairól

2020.02.20

Mielőtt a Pillitz ügyre térnék, röviden ismertetem a korabeli szegedi „rabbi-helyzetet”. Az 1785-ben létrehozott Szegedi Zsidó Hitközség második rabbija 1790-től Bak Hirs Cvi,[1] aki az 1830-as évektől már főrabbiként ötvenhárom évig szolgálta a közösséget, 95 évesen, 1843-ban bekövetkezett halálával távozott posztjáról. A közösségnek új vallási vezetőre volt szüksége.

Néhány mondat a fehérvári kezdetekről. Székesfehérvár szabad városban a zsidók tartósan (20-21 zsidó család) 1837-ben telepedtek le. 1842-ben hitközséget alapítottak és Pillitz Dánielt[2] választották rabbijuknak.[3] Hitközségi elnökük Hahn Salamon lett. Pillitz tevékenységét illetően megemlítendő, hogy első intézményként ugyanebben az évben Pillitz és Hahn megalapították az első fiúiskolát.[4]

Pillitzet[5] a következő évben Szegedre hívták meg rabbi-helyettesnek,  ő pedig 1843. szeptember  20-án[6]  megkezdte nem éppen nyugodtan zajló szolgálatát.[7] Posztján előbb rabbi-helyettes és hitszónok („káplány”)[8] volt, majd három év múlva még  szerződésének lejárata előtt 10 hónappal - problémás választási előkészületek után  1846. január 22-én rabbi lett.

Szemléletét illetően az emancipáció lelkes híveként tartották számon, és mint ilyen magyarul prédikált emellett agilisan szorgalmazta, hogy a zsidók minél előbb az ország egyenjogú állampolgárai legyenek.

Nézetét ismerve annak dacára a szegedi közösség meghívta, idők során mégis komoly bonyodalmak adódtak, amelynek okait kutatva több szempont is szóba jöhet.

- Negatív befolyással lehetett a vihart kavart 1845-ben írt reformer szellemiségű tanulmányának[9] is, hiszen műve fölháborodást keltett, ráadásul nem saját nevét használva publikálta. Megjegyzem az írás bírálatára felkért jelentős rabbik elítélték Pillitzet, sőt a rabbi-hivatalra alkalmatlannak mondták.[10]

- Közrejátszhatott, hogy egy olyan rabbit váltott, aki hosszú élete során 53 évig szolgálta, nevelte, tanította a generációkat, nyilvánvalóan jelentős hatással volt híveire, utána egy más nézetet elfogadtatni, az ő helyébe lépni, önmagában is komoly kihívás lehetett.

- Mivel ekkor már megkezdődtek a harcok az ortodoxia és a neológia között, modern nézetei szíthattak ellentétet a szegedi közösség bizonyos részénél. [11]  

- Az sem elhanyagolható ok (később ezt szemére is vetik), hogy rokonsága (atyafiai) szép számmal voltak az őt megválasztók között. Ugyanúgy befolyással lehettek abban is, hogy éppen őt hívták meg, és el is vállalta, hogy székesfehérvári rabbiként Szegedre szegődik segéd-rabbinak és hitszónoknak.

Szegedi sorsát tovább vizsgálva kiderül, vele szemben az ellentét a rabbivá választása során éleződött ki olyannyira, hogy ez ügyben az akkori bíró és 42 híve[12] panaszos levelet küldött Tary Pál[13] főkapitány számára a Szegedi Tanácshoz. [14]  A választás kapcsán 1846. év első két hónapjában egymást követték az események. 

- Január 19-én Tary Pál főkapitány részvételével lezajlott a templomatya[15] választás, akkor ő elrendelte, hogy 22-én történjen meg a „pap” választás is.[16]  Ezzel Pollák D. Simon zsidó bíró nem értett egyet és halasztást kért, ugyanis az addig  elkövetkező 3 napos időt rövidnek tartotta,  „… illy fontos választásra a kitűzött időt rövidnek láttam volna, megkértem tisztelt Fő Kapitány és Biztos Uram, hogy  ezen választást halasztaná el.” [17]

Nyilván - mint alább kifejtem majd - nemcsak az idő rövidsége jelentett számára gondot, hanem más kifogása is volt, mégpedig egyenesen Pillitz személye ellen.

Nézetének és hívei véleményének megerősíttetése, valamint tárgyalás céljából január 21-én összehívta a hitközség tagú 31 választmánya mellett az egész közösséget. Próbáltak megoldást találni, bár a sorok közül kitűnik, miszerint nem akarták Pillitzet. Végül  „ …abban egyeztünk meg, hogy az érintett Káplán még két évig legyen a Községnél Káplán, és azoknak utána, ha ez idő alatt magát érdemesebbé teendi, választassék  Pappá.”[18]

Ellenzéke szerint miért nem volt érdemes a posztra? Erről írásos bizonyítékként szólnak a már említett dokumentumok.

1.) Nem tartották elég képzettnek, sőt megkérdőjelezték bizonyítványa értékét, mert nem volt szokásoknak megfelelően felavatott rabbi. Ezért tudása bizonyításául és hivatala betöltése feltételeként szabták, hogy három vidéki főrabbi előtt tegyen vizsgát. Közülük egy az ő jelöltjük, a másik  Pillitz mellett állóké, a harmadik pedig független legyen!

„… pedig papi tudományát sem igazolta, mert hiszen Fehérvárról hol tsak nehány évek ota lakhatnak zsidók és 10. v. 15. családnál több most sincsen származván ide, ott is tasak tanító, és Segéd Kaplány lévén, a Rabbi  tudományba annak rendje szerint bé sem avattatott, mert nem állot nyilványos proba tétek ki – mit hazánkban és minden mivelt országban  köz tudomány szerint vala, mint minden tudos  Orvos, Ügyvéd, magáról nyilván adni tartozik  - ugy a Pap is és ő is nyilván adni tartozott volna, -  mutat ugyan a Temesvári Rabbitól egy bizonyitványt, de ezt idevaló Atyafiaival kik közt némellyek a Temesi Zsido biróval is esmeretségben vannak, és kinek Billitzer Sogora is, - esdekelvén ki - kitöl azt a Temesi Zsidó biró közbenjárásával könnyű volt kieszközleni - ezért ennek hitele nem is lehet - mert az nem Atyafiak által  - hanem nyilvános proba tétellel /:examennel:/ kellett volna meg érdemelni. Mivel a szerint világos  miként Papi tudományát, ugy mint azt egy valoságos Rabbinak tudnia kellenék nem értvén, a 800 lélekből álló Községünk lelkészi kivánatának mindenben meg nem felelhet, és még ezenfelül vallási tudománya ellen  ollyatén kifogásaink  is vannak, mellyek felet tsak az ahoz értő Rabbinusok képesek kárhoztató értékelésüket ki mondani…ez okokbol tehát kivánnyuk, hogy papi tudománya felöl három vidéki Fő Rabbik által nyilván kihalgattassék, és pedig egyik kihalgató Papot mi, másikat ellenesseink, és a harmadikat  ezen két meg választott Papok válasszák - kik ha öt kihallgatva, a Rabbiságra alkalmasnak itélendik - mi is belé egyezésünket adandjuk  - ellenkező esetre Papunknak el nem fogadhatjuk…” [19]

2.) Pollák és a mellette állók úgy ítélték, hogy a választási eljárás elsietett lesz (3 nap múlva) sőt nem is szabályszerűen bonyolódik majd, hiszen csődöt kellett volna rendelni és többszöri tanácskozást összehívni. Méltatlankodva közlik, hogy olyanok szintén részt vehetnek a választáson, akik szerintük nem jogosultak arra, mert nem gyakorolják a vallási életet, ritkán vagy egyáltalán járnak zsinagógába, nem élnek kóser étkekkel, anyagilag nem járulnak hozzá a fizetett tisztségviselők béréhez.„…Pap fogadásra elegendő  meg gondolási időt, és csődöt is kellett volna rendelni, és hagyni, és több gyülési tanátskozást engedni, - azonban  tek. Főkapitány és Biztos Úr rögtönözve tartatá meg a választást, és pedig a választok közt találtassanak ollyanok kik vagy soha vagy ritkán  járnak Templomunkba, és Sachteres étkekkel sem élnek, hanem Keresztények mészárszékeiből hordattyák a hust, és maguk tselédjeik által öldöstetett aprójószágokkal élnek – az illyesek pedig  nem pótolván a Község Sachteres jövedelmeit, a Pap fizetéséhez semmivel sem járulnak, ezért ezen választáshoz joguk sem lehetne.”[20]

3.) További ellenvetésük szerint a rokonai erőltették a választását sőt ők már egy év után szerették volna ezt megtenni, és emiatt a szándékuk miatt akkoriban komoly súrlódások keletkeztek. Ezek a veszekedések végül a Tanács közben járására akkor elcsitultak. Ezt vélték föléledni azzal, hogy szerintük Pillitz rokonai[21]erőltették a gyors (3 nap múlva esedékes) választást. „ő leginkább a Község  9. tagból  álló elöljárói  egy részének kik között  két Deuts testvérek, két Auslanderek szinten testvérek és Schlatzinger mint Deutsok  sogora kik közül némellyekkel a nevezett Káplány Atyafiságban is van – leginkább ezen Atyafiaknak sürgetésére  a fent érintett gyülést harmadnapja meg tartató, és  a választást nem ügyelve Pollyák  Simonnak[22], és többeknek közülünk kérelmére  rögtönözve eszközölteté”[23]

4.) Kifogásolták, hogy még a segédrabbi szerződésének 3 éves ideje csak 10 hónap múlva jár le, ez a döntés tehát igazságtalan. Sőt azt is feltételezik, hogy Pillitz rokonai (atyafiai) mint Pollák és híveinek „ellenessei” Taryt befolyásolták (rávették) a 22-i gyűlés megtartására. „…Hogy a nevezet Kaplánt, három évekre Káplányi minőségben fogadván fel, meg ezen szerződési időből  10. holnapok hiányzanak ez idő eltelte előtt, még ugy sem lehetett volna az érintett választást  eszközleni, mert igazságtalanság idő előtt azokra kiknek már a Káplányságra  Szerődésük van a Pappá választás által ujabb terheit hozni – akarták már ellenesseink  ezen választást  mindgyárt  első évben eszközleni, és ezért, a mint a tek. Ns. Tanáts is tudni méltoztatik, köztünk számos veszekedések és surlódások is történtek, - de a melyek akkoriban elhárittattak, mert meg igérték ellenesseink, hogy Billitzer[24] választását eröltetni nem fogják – mindennek ellenére most mégis leg inkább a fent érintett atyafiak reá vették tek. Főkapitány Úrat, hogy folyó évi Januárius  22-én  ezen választásra rögtön  Gyülés tartson.”[25]

5.) Pillitz rokonait ellenségként kezelték, sőt magát Pillitzet is megrótták, amiért szerintük nem viselkedik szerényen. Figyelmen kívül hagyja, hogy amennyiben valakinek rokonai vannak a közösségben akkor nem illendő ott megválasztatni magát. Továbbá megszólják, amiért az ellenállás miatt önként nem mond le, pedig ez a béke érdekében vallási kötelezettsége volna. Föltételezik továbbá, tudatában van annak, hogy ezzel a rossz hangulatot tovább fokozza. „..nevezett Billitzer meg választását töbnyire annak fentebb is érintett Atyafiai erőltették, pedig ollyatén községben hol a Papnak atyafiai  vannak, annak megválasztását, nem tsak a Zsidó bevettt szokás, hanem  a szerénység is tiltya, és bizonyossan, ha Billitzerben  legkevesebb méltányosság léteznék, tapasztalván ennyi ellenszegülsét, önként magának kellett volna a  megválasztásnak ellent mondani és ez által  Papp létére az ingerültségre  szolgáló okot vallási  kötelességinél fogva eltávoztattni – nem pedig  még azt éleszteni, és nagyobbítani.

6.) Komoly érvnek szánták közölni Pillitz miatt a közösségben dúló viszálykodás tényét. „… jelen Izraelita Község már 60. évek olta álván soha kebelében illy czivodások nem voltak és tsak egyedül miolta Billitzer jöt közibünk, gerjesztettek azon ingerültségek olly annyira, hogy  az olta atya fiával testvér testvérével, férj hitvesével a  gyülölségbe  keveredtek, és reménység sincs, hogy még ez köztünk lesz a kibékülés malasztját élvezhessük…”[26]

7.) Pollákék szerint eljárásbeli rendet sértenek azzal, hogy szavazást rendelt el a Tanács, mivel országosan a papválasztás nem szavazással(voksolással) zajlik, hanem békés megegyezéssel. Voksolással csak azokat az elöljárókat választják, akik becsületből, felajánlásként szolgálnak. „Ország szerte sehol sincs a Zsidóknál szokásban, hogy Papjukat, vagy Rabbijukat voksolás uttyán választanák, kivált a hol tsak egy van – minthogy az illy választásnak nem eröszakolva, hanem tiszta vallási szeretetből, és közös akarattal  kel felfogadás uttyán eszközöltettni, - tsak egyedül  a Község bírája, és Elöljárói, kik fizetést nem kapnak, s tsupán betsületből  szolgálnak választattnak voks által…”[27]

7.) Ellenérzésüket azzal is kifejezésre juttatták, hogy leírták mivel nincs egyetértés, a választás törvényességét nem ismerik el. „…Papnak választását  mint  nem az egész község bele egyezésével, és befolyásával  történtet – törvényesnek el nem esmérhettyük, és kérjük a Tekintetes Nemes Tanácsot, miszerint ezen egész választást megsemmisiteni méltoztasson.” [28]

A bíró érvként és magáért kiállva értékelte saját munkáját, felsorolta a szolgálati ideje alatt elért eredményeket. Azt, hogy kormányzásának 13 éve során a 800 fős hitközségben béke és rend uralkodott, anyagilag gyarapodtak, telkeket vásároltak, és nagy költésgvetésű zsinagógaépítés zajlott.[29] Illy helyzetben tehát lelkemre nem vehetvén, hogy Biróságom ideje alatt illy módon és úton, 800 lélek vezetésére illy lelkész választassék, mi után 29. évek alatt melyekben mint Községi tag, 13. évek alatt pedig mint Bíró szolgáltam mindenkor a helybeli Izraelita Község köztt béke és csend uralkodván , semmi egyenetlenség, vagy viszálkodás a nevezett Községet nem háborgattam és ez idő alatti kormámyzásom alatt, 80 ezer forint értékű építéseket tétetvén, és telkeket szerezvén, a község állapotját olly helyzetbe hoztam, hogy most illy temérdek épitkezések után 2000. forintnál többadóssága nem találtatik, ezen buzkolkodásomat[30]

Hiába a protestálás, érvek és méltatlankodás, a Várostól nem kaptak kedvező választ Pollák D. Simon és hívei kérését nem teljesítették, 1846. január 22 - re Tary Pál által rendelt gyűlést összehívták és a rabbi-választás megtörtént.

Ekkor Pollák D. Simon, aki 1846-ban 13 éve volt a hitközség bírója, lemondott.„…illy rögtönzött pap választás által sértve találván, a nevezett bírói hivatalomról lemondottam, és a birói pecsétet Tettes[31] Biztos Úrnak által adván a gyülésből eltávoztam, szükségesnek tartván ezen lemondásomról, és annak okairól a Tttes Nemes Tanácsot is, jelen alázatos nyilatkozatommal, jövendőbeli  óvásomrúl tudósítani.”[32]

A zsidó bíró lemondásának benyújtása - lévén főkapitányi hatáskör - lényeges kérdésnek számított ezért 1846 január[33] 26-án Szeged Nemes Szabad Királyi Városában tanácsülést tartottak Pollák D. Simon ügyében. Tudomásul vették és - bár a tanács nem tartotta a lemondás okát megalapozottnak - ennek ellenére elfogadták. Tary Pált pedig megbízták másik bíró megválasztásának elindítására.[34] „Polyák D. Simon helybéli Izraelita, bírósági hivatalának letételéről és letétele okairúl, jövendőbéli óvására, nyilatkozatát adván – Ebbélli folyamodásnak jegyzékbe vétele mellett, Tary Pál Fő Kapitány oda utasíttatik, hogy a lemondott Izraelita bíró helyében, más bírónak választását eszközöllye, többnyire itt az is megjegyeztetén, hogy a Pap választás ellen :/ mellyre a Főkapitánynak eljárása helyeseltetik/: felhozott okok nem ollyanok, mellyek figyelmet gerjesztők, és a lemondásra alkalmat szolgálhatók lennének.”[35]

1846. január 22-én Pillitz Dánielt rabbivá választották, a nézeteltérések azonban aligha csillapodtak, ennek ellenére a vezetőség kérésére, ő az 1846. augusztus 7-i felmondása után 9 hónapot hivatalában maradt.[36] 1847. őszéig még Szegeden lakott, majd Kis-Velencére távozott feleségével és 1847-ben Szegeden született Vilmos nevű csecsemő fiával.[37]

A Magyar Zsidó Szemle több - az adott témában megjelent cikke - új adalékul szolgál Pillitz Dániel élete, munkássága kutatói számára.

„Pillitz ügy” a Magyar Zsidó Szemle hasábjain: Az adott cikkben[38] Pillitz Dániel maga foglalja össze szegedi időszakát, mivel 3 éves tevékenységéről, illetve távozásával kapcsolatosan Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond a szegedi hitközség történetéről szóló kötet[39] vonatkozó részében - tudtukon kívül - téves adatokat közöltek. A szerkesztőségnek irt levele az alábbi:[40]

 „Szegedi hivataloskodásom története röviden a következő: 1843.évi szeptember 20-án hivattam meg Sz.-Fehérvárról Szegedre mint hitszónok és rabbihelyettes. Három évi hivataloskodás után, 1846. január 22-én nyertem meg a rabbi czímet. Ez alkalommal 102 szavazó közül 95 községi tag mellettem szavazott. De az ellenzék bujtogatása által a községben előidézett zavargások következtében 1846. augusztus hó 7-én lemondottam. Lemondásomat azonban a község csak azon feltétel alatt fogadta el, hogy az majd csak 9 hó múlva lépjen érvénybe, hogy tehát 1847. május 1-ig hivatalban maradjak ’úgy mint eddig’(Azt ezt bizonyító okirat eredeti példánya kezeink között van. Szerkesztőség) Ezen feltételt elfogadva 1847. május 1-jén kiléptem, de a községgel való minden érintkezésen kívül a legnagyobb békességben és háborítatlanul ugyanazon év őszeig Szegeden laktam. Szerző urak nincsenek tehát jól értesülve, midőn munkájuk 171-ik lapján azt mondják, hogy lemondásom  után ’mint hitszónok’ tovább működtem, hogy a ’rabbi’ czímem fentartása vita vagy kérdés tárgyát képezte volna s hogy végtére Szegedet elhagyni kényteleníttettem. Mindezekből egy betű sem felel meg a valóságnak. Hogy az orthodox és az annak látszani akaró papok ’Der Talmud etc.’ Czímű füzetemet elítélték, az természetes. (…) A dolog érdemére nézve pedig meg kell jegyeznem, hogy az elleneim által 1846-ban kieszközölt tanú-felesketési komédia annak idejében csak a skandalum szaporítása végett volt inscenáltam mert én a ’der Talmud etc.’ szerzőségét sohasem tagadtam, a mikép ez értelemben az ’Orient” folyóiratban, az 1847-iki évfolyam 406.ik lapján nyilatkoztam.”[41]

A Szerzők erre az „Egy kis heyreigazítás”-ra röviden reagáltak:[42]

„Tekintetes szerkesztőség! Pillitz Dániel úrnak a M.Zs. Szemle múlt füzetében közzétett ’Egy kis helyreigazítás’-ára válaszunk a következő:
A Pillitz-ügy művünkben szigorúan a hitközség jegyzőkönyvei és a hatósághoz intézett jelentései alapján van előadva. Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond.”[43]

A témához szorosan kapcsolódik Hochmut Ábrahám veszprémi főrabbi Löw - Kulinyi kötetének bemutatása.[44]  Amellett, hogy annak felépítését, tartalmát ismerteti helyenként kritikával él. Ennek értelmében szól néhány mondata Pillitz Dánielről[45]:  „Miután a szerzők az első zsinagógák építéséről, felavatásukról, az első rabbi hosszu életének csendes munkálkodásáról, a második szabadelvű rabbinak bár rövid idejű, de mozgalmas, s harczos működéséről, s végre lemondásáról beszéltek.(…) Csak néhány megjegyzéssel akarom kisérni ezen három fejezetet.[46] Először is kellemetlenül érinti az olvasót, hogy a szerzők diszkrétebb hangon nem beszélnek még élő személyekről. Avagy kedvező hatást tehet-e Pillitz Dánielre, Löw elődjére, a szegedi küzdelmeknek s a harcztér rögtöni elhagyásának előadása?”

Adalékul a témához fűzöm, hogy velencei lakos-gazdálkodóként a vallási tudományoktól azonban nem vált meg teljesen. Publikált, héberből imádságos könyvet fordított, és 1879-ben neve feltűnt az Országos központi rabbi-seminarium igazgató választmányában. 1879-ben még velencei lakos – gazdálkodó volt, de. 1890-ből pesti ingatlanvásárlásáról szóló írás olvasható.[47] Fehér Árpád részletesen foglalkozik Kis-velencei gazdálkodói életszakaszával „Pillitz Dániel, Velence valahavolt nagybirtokosa” címmel.[48]

Pillitz Dániel élete Budapesten fejeződött be. Halotti anyakönyvi rovata szerint[49]  Budapest VII. Kerepesi u. 52. sz. alatt halt  meg 78 évesen bélelzáródás és tüdő légembólia miatt. [50] A Salgótarjáni úti zsidó temetőbe kísérték. (J parcella, 50 sor, 18 hely)

Magas obeliszkje kiemelkedik a környezetében álló többi kő közül. Felirata magyar és héber nyelvű. Magyar szövegében jellemét méltatják még élő fiai.

Pillitz Dániel

szül. 1818 február 1. megh. 1895. octob 20.

E hantok alatt fekszik Pillitz Dániel velenczei földbirtokos.

Egész életét fáradhatatlan munkával és rendíthetetlen becsületességgel töltötte el.

Lajos, Ignácz, József fiai siratják benne felejthetetlen legjobb és legnemesebb érzésű apjukat. Isten nyugossza örökké békében.

Amen”

Héber sírtextusa részletesebb, mint a kő másik oldalára vésett. Ténylegesen ebből derül ki, hogy rabbi volt, a vallási tudományokban kiemelkedő, kitűnő szónok, bölcs gondolkodó, törvénytisztelő és becsületes. Családját óvta a nehézségektől. Búcsú mondata a héber sírfeliratok jellemző befejező sora.

A híres rabbi, mesterünk és tanítónk

Hananél Pillitz

Sára fia.

Rabbi és tanító volt Szegeden néhány évig,

elhagyta helyét, és lett föld- és szőlőbirtokos.

Született adar 2-án, 578 [1818]

meghalt hesván 2-án, 656 kis időszámítás szerint [1895]

Tudós a Talmudban és a tudományokban,

bölcs gondolkodó, ékes szónok,

a törvény útján járt, nem volt vétek benne.

Nagy volt szeretete a felesége iránt, és fiait

minden napján javukra nevelte,

a nehézségek idején elrejtette előlük az aggodalmat.

Legyen lelke bekötve az élők kötelékébe!

Munkái: Levéltári közlemények szerint/1971. (42. évf.) 2. sz. 353-355.

1. Zwei Reden. Herausgegeben auf  Kosten des J. J. Deutsch. Szegedin, (1846.).

2. Gyászbeszéd. Elhunyt cs. k. főherczeg József Magyarország dicső nádora tiszteletére. U. ott, 1847.

3. Sechs Capitel aus der Freiheit. Ein freies Wort an die wackern deutschen Bürger in Budapest. Pest, 1848.

4. Andachtsstunden für Israeliten beiderlei Geschlechtes. Eine möglichst vollständige Sammlung von Gebeten und religiösen Betrachtungen, zum Gebrauche bei der öffentlichen sowohl, als bei der häuslichen Andacht. Pest, 1849. (10. kiadása: Deborach cz. Bpest, 1895.)

5. Zur Schulenfrage der Israeliten in Ungarn. U.o. 1851.

Theodor Burger: Der Talmud und die Perfectibilität des Mosaismus vom Standpuncte der Reform beleuchtet. 1845.

Források

Fehér Árpád: „Pillitz Dániel, Velence valahavolt nagybirtokosa” www. velenceblog.hu

Levéltári közlemények, 1971. (42. évf.) 2. sz.

Löw Immánuel- Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-1885-ig. Szeged : Szegedi Zsidó Hitközség, 1885.

Magyar Zsidó Lexikon/szerk. Újvári Péter 1929.

Magyar Zsidó Szemle évfolyamai. /szerk. Bacher Vilmos és Bánóczi József. Budapest 1886.A lábjegyzetek szerint!

Magyarország bibliographiája 1712-1860. V. Pótlások Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712-1860. Budapest, 1971-1972.

Pesti Hírlap, 1890. 04.03.92. szám