prof. dr. Forrai Judit DSc

Königsberger Lea orvosnő, az elsők közül

 

2020.02.23.

 

A szülői ház

Königsberger Salamon az 1875-ben országos cégjegyzés nyilvántartása szerint Déva melletti Puszta-Kalányban működtette vegyeskereskedését,[1] mint egyszerű tagja az ortodox zsidó közösségnek. Két gyermeke született Ábrahám és Lea. Korabeli visszaemlékezésekben a Hunyad-megyei városban általában a családot szerették és tisztelték. A szerény anyagi viszonyok közt élő gyerekek egyetlen kitörési lehetőségük a tanulás volt, amelyet mindketten komolyan vettek. Lea már ifjú korában elhatározta orvos lesz, Ábrahám pedig ügyvéd.

1. ábra 1876. Központi Értesítő, cégjegyzék

Lea igen eszes és intelligens lány nagy akaraterővel rendelkezett, hogy minden korlátot, terveit keresztező vagy veszélyeztető akadályt legyőzzön ahhoz, hogy orvos legyen, s ezzel nők között az elsők között lett szülőföldjén, s hazánkban is.

Szereti közvetlen környezetét, a település nagyon összetart, békében élnek a különböző vallású emberek. Orthodox életéhez és neveltetéséhez élete végéig ragaszkodik, tudja nélkülözhetetlen a támogatás, a segítés, a megértés, és a környezetének tisztelete. Így természetes, hogy a dévai evangélikus. református templom és torony restaurálási költségeire nemcsak reformátusok adakoztak, de Lea is. Az adományozók listája a helyi sajtóban megjelent: 50 —50 kr Sebesi Laura, Sára Anna, Francu Victoria, Kőnigsberger Lea és Imecs Irén 30 — 30 kr.-t ajánlottak fel. A lelkész megköszöni az adományokat: „A Déva városában és Hunyadmegye területén egyesek által eszközölt gyűjtés eredménye 1035 frt 69 kr. Együtt 1163 frt 29 kr. Fogadják ugy a kegyes adakozók, mint a szíves gyűjtők mindnyájan gyülekezetünk nevében mondott forró köszönetünket. Déva, 1893. március hó 20. Szöts Sándor, lelkész. László Ignácz, fő-gondnok”[2]

 

Első női érettségi és az egyetemi évek

Az 1895-ös Vallás és Közoktatási Minisztérium (VKM) decemberi rendelkezése szerint a közoktatási kormányzat megnyitotta a nőknek a tudományos pályára lépést a már régóta működő külföld példák alapján, ugyanakkor a női hallgatók egyetemre csak kiváló érettségivel jelentkezhettek. A gimnáziumba való tanulásuk is e rendelet-csomag egyik része volt, addig nem járhattak és nem érettségizhettek a lányok. Így az 1895. decemberben megjelent rendelet alapján a következő év májusi felvételi vizsgához csupán öt-hat hónap jutott az érettségi vizsga letételéhez, hogy aztán felvételi vizsgát tehessen az egyetemen. Mikor elérkezett a nagy nap, Königsberg Lea az első érettségiző lány Szászvárosban a vizsgabizottság elé állt. Komoly szervezéssel válogatták össze a nagyhírű tudósokból álló érettségi vizsgabizottságot.

„A kisasszony-doktor Szászvároson tett elsőként érettségit, a melyre mindössze öt és fél hónapig készült s ennek daczára föltünést keltő nagy sikerrel vizsgázott. A vizsgáztató bizottság elnöke a nagy tudású gróf Kún Géza[3] dr. volt, vizsgabiztosként pedig Szádeczky Lajos dr., a kolozsvári egyetem tudós dékánja szerepelt. Szerénysége a kisasszonynak vetekedik tudományával és vallásosságával és e mellett még se olyan exaltált, mint a legtöbb hölgy, a ki valamely tudományos. pályára lépett. Egészséges humora és rendkívül kedves modora igen szeretetreméltóvá teszik s ezért nemcsak orvos-kollegái, de a nagyközönség is nagyon kedvelik. Kiváló tulajdonságaiért és nagy tudásáért fényes jövőt jósolnak neki mindenütt a közönség körében [4]

 

A Pesti Naplóból azt is megtudhatjuk, az érettségi előtt már okleveles tanítónő volt. A tanitónői szakma választása is jelzi, önállósodási vágya korán megmutatkozott. Maturáns-kisasszony….Königsberger kisasszony, aki különben már okleveles tanítónő, kitűnő eredményűvel tette le az érettségit.,[5]

 

Mindezek a feljegyzések azért íródhattak meg, mert nagy újdonság volt és egyedi esemény az első lány érettségi vizsgája, később az egyetemre lépése, s annak elvégzése.

 

1896-ban felvételi kérelmét beadja a Budapesti Királyi Egyetem Orvosi Karára, mely szinte minden sajtóban megjelenik.[6]

2. ábra Gyógyszerészet Hírlap, 1896. 35. évf. 45. 717

E néhány sor egy hosszú nemzetközi és hazai küzdelem harcának eredményét dokumentálja, azt is csak szenzációként, hiszen több évezredes hagyomány dőlt meg ezzel a ténnyel. Az orvosi társadalom kénytelen volt a politikai és társadalmi nyomásnak eleget tenni, beengedni az oktatásba és az orvosi pályára a nőket, nem nagy örömmel. S valóban nem volt egyszerű ideáig eljutni.

Az első női hallgatók a legkiválóbbak voltak, hiszen kezdetben csak a legjobb eredményű érettségi vizsgával veszik fel őket az egyetemre és hatalmas erővel, szorgalommal tanulnak, Mindegyik miniszteri dicséretben részesül, különös, alapos és nagy tudással rendelkeznek. Másképp meg sem tudnának maradni a társaik és főleg a konzervatív professzori kar előtt. Így kerülhet sor arra, hogy tudásuk jelzéseként pályaművük is nyer, kitüntetéseket kapnak valóban az elért eredményeikért.

 

Demonstrátori megbízást azok a tehetséges és a tudománnyal foglalkozó kiemelkedő hallgatók kapnak, akik a klinikai és elméleti oktató-kutató munkában közreműködnek a Kar dékánjának és az Intézet vezetőjének beleegyezésével. A jó tanulmányi eredményt mutató hallgatókból lesznek a demonstrátorok, akiket pályázat alapján bíznak meg[7] s gyakorlatot vezethetnek, vagyis oktathatják a medikusokat, valamint legkiválóbb demonstrátorok az egyetemi oktatók utánpótlásának bázisát alkotják. Micsoda dicsőség és mekkora tudás állhatott e demonstrátori pályázat mögött, hogy elnyerte e címet és feladatot Königsberg Lea Szendeffy Idával együtt. A korabeli sajtó is siet hírül adni ezt a nagy eseményt:

3. ábra Pesti Napló 1897. 48. évf. okt. 23.10

Herczeg Antal és Baumgarten Sándor mérnökök- a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium megbízásából oktatási intézmények sorozatát tervezték és építették – egyik kiemelkedő tervük alapján 1900-ban elkészült és átadták az egyetem új barokk stílusú épületét, amelyet a sajtó egyetemi palotának nevez. Ez a mai Jogi Kar Egyetem-téri épülete, amely lenyűgöző kupolájával, nagy tereivel és árkádjaival nemcsak az egyetem polgárait, de a közvéleményt is elbűvölte, kiemelkedő központi épületté, díszévé vált az Egyetemnek és Budapestnek egyaránt.

4. ábra Egyetemi új épület, 1900.

Az ünnepségen az egyház és a kormány delegáltjai vesznek részt Ponori Tewrewk Emil rektor, Berger János hittudományi, Timon Ákos jogi, Klug Nándor orvostani, Fröhlich Izidor bölcsészeti dékánok mind díszmagyarban, jelvényekkel jelentek meg és helyet foglaltak az emelvényen elhelyezett asztal körül, mögöttük Nagy Ferencz, Breznay Béla, Hőgyes Endre és Ájtay Sándor prodekánok ugyancsak díszmagyarban ültek.

Szemben velük Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter, jobbján Perczel Dezső képviselőházi elnökkel, balról Zsilinszky államtitkárral. A műegyetem képviseletében Lipthay Sándor rektor vezetése alatt Jónás Ödön, Entz Géza, Petz Gedeon és a műegyetemi tanárok, az állatorvosi főiskola képviseletében dr. Hutyra Ferencz rektor és dr. Plósz Kálmán dékán. Megjelent a nagy eseményre még Berzeviczy Albert, Láng Lajos és Beöthy Zsolt, Heinrich Gusztáv, Marczali Henrik, Kétly, Szinnyei, Vécsey, Fayer, Lánczy, Pertik, Békefy, Kiss, Herczegh stb. egyetemi tanár.

Mindez azért fontos a tényszerű eseményen kívül, mert ebben az ünnepi, történelmi légkörben olvassák fel az orvos kari pályadíjak nyerteseit, melyet Szendeffy Ida és Königsberg Lea együtt kapják meg, valamint Genersich Margit díja boncjegyzőkönyve megírásáért lettek a pályázat győztesei. Ez az elismerés és taps a legnagyobb nyilvánosságot kapta. „A derék nőkollegákat, a kik a helyszínén vették át jutalmukat, lelkesen megéljenezte a hallgatóság.”[8]

 

Egy évvel később 1901. decemberében elékezik a várva várt nap a doktorrá avatás. Ez az esemény is a megszokottól eltérő, sokkal nagyobb ünnepséget rendeztek erre az alkalomra, persze nem az első magyar orvosnő avatása miatt (Szendeffy Ida 1902-ben kapja meg a diplomáját), hanem mert a miniszterelnök apa Wekerle Sándor szép reményekre jogosító[9] fiát is avatják a jogi karon.

 

Rajtuk kívül, még mintegy negyven jelölt vár a bűvös mondatokra: „doktorrá avatom, doktorrá fogadom.” Nemcsak a földszintet, hanem az emeleti karzatokat is ellepte a közönség. Különösen sok hölgy volt jelen, akik lelkesen vettek részt a nagy eseményen, hogy nőtársuk avatását megünnepeljék. „Königsberger Lea kisasszony eképp nemcsak az első női orvosok közé tartozik, hanem a nálunk még szinte ismeretlen self made woman[10] tiszteletreméltó típusát képviseli.”

 

Déli tizenkét óra, s bevonul az egyetem tanácsa, Vécsey Tamás rektorral az élen a király mellszobra alatti díszasztalnál foglalt helyet.

Először – természetesen a miniszterelnökre és fiára való tekintettel jogi doktori avatással kezdték, ezután került a sor az orvosdoktorokra, kik tizenegyen voltak köztük Königsberger Lea kisasszony, aki az elsők között tette le a doktorátusát Budapesten. A legelső női orvosdoktor, aki teljes egészében Budapesten végezte az egyetemet, dr. Steinberger Sarolta kisasszony volt, ő ez esemény előtt egy évvel lett doktor, aki az első két félévét Zürichben végezte.

 

A nagy alkalomra a doktoranda egyszerű, testhez álló sötétkék ruhát viselt, amelyet csak fehér csipkenyakravaló díszített. Kezén, mint a többi jelölt kezén is, fehér glaszékesztyű. Az orvosjelöltek félkörben álltak az egyetemi tanács elé a lefolytatott szokásos szertartás szerint. Lea mond köszönetet: „Mikor a jelöltek az esküformát mondtak, a bariton férfikarból kicsengett a doktorkisasszony szoprán hangja. A doktori kézfogás után az újdonsült orvosok nevében dr. Königsberger Lea kisasszony mondott köszönetet. Eleinte az izgalomtól remegett a hangja, de később bátran csengett.[11]”

5. ábra dr. Königsbereger Lea

Az egyetemi nyilvántartásban az oklevél átadásának dokumentációja szerint Tanhoffer Lajos nyilvános rendes (nyrt) tanár 1901. december 23-án egyetemi orvos tudorrá avatta fel[12]

6. ábra avatottak listája (SE Levéltár)

1897-ben miniszteri dicséretben részesülnek azok, akik kitüntetéssel vizsgáztak köztük a női hallgatók nagy része: Frank Olga, Glatz Edith, Genersich Margit, Königsberger Lea, Genersich Gabriella, John Szidónia, Szántó Margit, mindannyian az orvosi szakon. Gyógyszerészi gyakorlati vizsgát tettek kitüntetéssel: Barát Dénes, Deutsch Barna, Fillinger Ferenc, Gölner Aurél, Hetényi Dénes.[13]

1902-ben lát napvilágot Wlassich Gyula kultuszminiszter új rendelkezése szerint a miniszteri dicséretében részesített magyarországi összes egyetemistáinak jogászok, medikusok és bölcsészek nyomtatott listáját minden év szeptemberében adják ki. Kiválóságukat így fogalmazta meg: „Ezek azok az igazi arany ifjak: akik nem a kávéházakban és nem a néppárt szalagján lebzselve töltik egyetemi éveiket, hanem a könyv mellett dolgoznak és tudós tanáraik jutalmul kitüntetéssel ismerik el kiválóságukat.”[14]

7. ábra Pesti Hírlap 1902.

Orvosi hivatás, elhelyezkedés

Königsberger Lea doktornő egyetemi alkalmazásba kerül 1902-ben a kiemelkedő hírű Korányi Klinikára[15] mely a Budapesti Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati tanszékre. E kinevezés az 1902. év január hó 15-től számítandó egy év tartamára vonatkozik (1902. febr. 27—13560. sz.) díjtalan gyakornoki minősítésben[16]

 

8. ábra Korányi klinika munkatársai 1902-ben

Ugyanezen évben Königsbereger Lea lesz az első nő, akit beválasztanak a Budapesti királyi Orvosegyesületbe új, rendes tagnak:[17]

Új rendes tagok: Ardó Elek, Balogh József, Bányai Sándor, Bogdanovics Milos, Entz Béla, Elfer Aladár, ifj. Elischer Gyula, Goitein Salamon, Hammer Dezső, Hammersberg Árpád, Königsberger Lea, Manninger Vilmos, Márk Dezső, Márkus Soma, Matolcsy Miklós, Pékár Mihály, Perémy Dezső, Perényi Vilmos, Pétery Ignácz, Plesch János, ifj. Plósz Sándor, Rajnai Béla, Schöller Károly, Scipiades Elemér, Singer Gusztáv, Steiner Gyula, Szegvári István, Szedenics Zoltán, Szili Jenő, Török Béla, Verubek Gusztáv, Wittmann Béla.
Levelező tag: Alexander Béla, Késmárk.

 

Országszerte híre megy Orvosegyesületi tagságának, rokonszenv kíséri személy szerint Leát is és később a többi orvos kisasszony belépését: „Fokról-fokra haladnak az orvos kisasszonyok, hogy egy olyan helyről se hiányozzanak, ahol férfi kollegáiknak a diploma utat nyit. Eddig öt kisasszonyt avattak fel a budapesti egyetemen az orvostudományok doktorává. Közülük egy már egyetemi alkalmazást is nyert és ugyan ő: dr. Königsberg Lea kisasszony tegnap elnyerte, hogy a kir. orvos egyesület is felvette tagjai sorába. Immár csak egy van hátra, hogy egyetemi professzor is kerüljön ki közülők és akkor teljes lesz az egyenlőség.[18]

A kívánságba szereplő professzori rang eléréséhez bizony nagyon sokat kell majd várni a női orvosoknak, e helyre már végképp nem engedik be a férfiak, csak évtizedekkel később.

Tudományos munkája még egyetemista korában elkezdődik, az I. Belklinikai alkalmazásával folyatódik. Elsőként jelennek meg cikkei, persze nem a patinás Orvosi Hetilapban, mert még ott is nagy az ellenállás a női szakírók cikkei iránt a férfiszerkesztők részéről. Komoly, aktuális kutatásai témákról adnak képet első cikkei,[19] mint pl. a scarlátról, a tbc-ről.

 

A klinikai élethez hozzátartozik, hogy a gyakornokok bentlakók, nem 8-4-ig tart a munkaidejük, ott élnek és mindig szolgálatban vannak, a klinika életét élik. Nincs munkaidő, csak felelősség. A betegek 24 órás ellátásban részesednek. Königsberger doktornő is bent lakik a kórházban és állandó permanenciában van.

1906-ban a díjtan gyakornokság letelik és a Pesti izr. hitközség Bródy Adél gyermekkórházában lesz segédorvos. (VI, Aba-u. 3.) Ez az új Bródy Adél kórház 1897-ben a Pesti izr. Hitközség Közkórháza mellett épült csak gyermekek részére, melyet Bródy Zsigmond[20] a mecénás felesége nevéről nevezte el.

 

9. ábra Bródy Alice gyermekkórház

 

A díjazatlan státusza véget ér, végre díjazott lesz, vagyis fizetést kap, amely kapcsán azonnal lépnie kell adózási szempontból, a hivatalos útja pedig az oklevelet az 1876: XIV tc. 162§ szerint be kell mutatni a tiszti-főorvosnak – aki egyszerre behívatja az aktuális  új, munkába álló orvost, állatorvost, szülésznőt - hogy utasítást adjon arról, hogy t. az adózók listájába kerüljenek.

 

10. ábra 1908.júniusi közgyűlés határozata

 

Itt is remek közösségbe kerül, ahol nemcsak tisztelik egymást a kollégák, fejlesztik szakmai tudásukat, de tartós, jó barátságok is alakulnak ki.

Főorvosok: dr. Grósz Gyula, dr. Alapy Henrik, egyet, m. tanár, dr. Möhr Mihály, egyet. m. tan. Rendelő orvosok: dr. Beck Soma. egyet. m. tanár, dr. Neubauer Adolf, dr. Klár Mór. Alorvos: dr. Adler Zoltán.

Segédorvosok: dr. Königsberger Lea, dr. Bán Ilona, dr. Décsi Imre. dr. Fejér Sándor, dr. Blum Simon, dr. Weisz Ármin. Gondnok: Quittner Béla.[21]

A Pesti Izraelita Hitközség Bródy Adél Kórhaz orvosainak névsora

1908-ban megnyitja magánrendelőjét olvashatjuk a korabeli sajtóban: Königsberger Lea dr., a jeles gyermekorvos, ki hosszú ideig a Bródy Adél gyermek- kórházban működött, most magángyakorlatot folytat, s Báthory-utcza 23-ban.[22]

 

Prominens páciens

1911 szeptemberében Bakhum Indiai fejedelemasszony Jahan begum (családjában ő a negyedik generációs női uralkodó) az angol koronázási (V. György) ünnepről hazafelé Indiába Budapestre látogatott. A Bristol szállodában kíséretével 12 szobát béreltek pár hétre, amikor a vele utazó menye – a trónörökösné, második fiának 14 éves menyasszonya - megbetegedett. Königsberger Lea doktorkisasszonyt hívják –a legjobb gyermekorvost - akinek nemcsak szakvéleményére kíváncsi, hanem sikeres kezelését is várja. Ám menye vizsgálata sikertelennek bizonyult, ugyanis a feleséget férje távollétében még a női orvos sem vizsgálhatja a Bathumban[23] lévő vallási törvények szerint.

Zipenovszky Károlyné kalauzolja az uralkodó családot Budapesten. Az ő ajánlására hívják el a doktornőt. A látogatásáról a következő írás jelent meg a Vasárnapban Balogh Vilma újságírónő tollából, ki e kis társasággal együtt látogatta meg a fejedelemasszonyt s engedélyével készített vele egy riportot.

Az európai látogatás teljesen felvillanyozta a fejedelemasszonyt, hatására szociális intézkedéseket kíván birodalmába bevezetni.

„Ha hazakerülők, azonnal a csatornáztatáshoz látok. Angol mérnökökkel csináltatom. Anyám uralkodása alatt tíz esztendeig egymásután vízhiány okozta éhhalál pusztította birodalmamat. Ezt akarom kikerülni. És nőiskolákat is akarok alapítani. Trónom örököse fiú. Ki tudja, mikor kerül megint Bathum trónjára asszony, a ki az asszonyokról elővigyázatosan gondoskodik. . . Fővárosomban már van egy nagy elemi leányiskola; Victoria-shool. Én magasabb rendű családok leányai számára alapítottam a Szultania-shoolt. Most majd megnyitom a cselédek és az ápolónők iskoláját, a háziasszonyok és az özvegyek tanfolyamát. Azok a nők, akik vagyontalanok, és akiket nem tart el férj, kézimunkát tanulnak, amely eltartja őket.”[24]

Ez a történet pontos képet mutat a nők helyzetéről Indiában, a gyereklány férjhez adásának természetességéről (14 évesen), s a teljes kiszolgáltatottságról, csak férje beleegyezése és jelenlétében vizsgálhatja orvos, - bele se lehet gondolni mi van, ha életveszélyről van szó és a férj épp távol van? Mennyire nem számít egy nő élete-halála a férfi teljhatalmával szemben abban a társadalomban. Érzékelhetjük az uralkodónő fogékonyságát a női szolidaritásról és természetesen a kaszt rendszerű elkülönülésről a gazdagok és szegények között.

 

A kitört és elhúzódó első világháborúban minden orvosra, egészségügyi segítségre szükség volt. Az orvosnők is elláttak katonai egészségügyi-orvosi szolgálatot és lelkiismeretes, odaadó munkával gyógyították és ápolták a sérülteket, betegeket. Természetesen Königsberger doktornő is háborús orvosi feladatokat látott el. E munkáját és a többiekét is kellő kitüntetéssel (pénzjutalom nélkül) jutalmazta Ferenc József.

Ferencz Salvator főherceg ur ő császári és királyi fensége, mint az osztrák magyar Monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese — ő császári és apostoli királyi Felségétől legkegyelmesebben átruházott hatáskörében — 1916. évi május hó 22-én kelt magas elhatározásával, a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékitményes II. oszt. díszjelvényt díjmentesen adományozni méltóztatott.dr. Barkóczy Jusztin, Otthon vezetőjének, Budapest, dr. Barta Kornél főorvosnak, Budapest, dr. Bauer Károly főorvosnak, Budapest, dr. Csesznák Margit főorvosnak, főorvosnak, Budapest, báró Kohner Ágostonná, Otthon vezetőjének, Budapest, Kolár Nándor Otthon vezetőjének, Budapest, dr. Königsberg Lea főorvosnak, Budapest, dr. Major Emilné, Otthon vezetőjének, Budapest, dr. Stern Károlyné, Otthon vezetőjének, Budapest[25].

11. ábra dr. Königsberegr Lea orvos háborús kitüntetése,
Vörös Kereszt hadiékitményes II. oszt. díszjelvényt

12. ábra A kitüntetés oklevele

A háború utáni konszolidációban gyermekorvosként folytatja tovább áldásos gyógyító tevékenységét, gyerekorvosként az V. kerületben, a lakásán, a Budapesti Közlöny szerint. Ebben a kerületben összesen 24 gyermekorvos háromnegyed részük (18 fő) férfi, egynegyed részük (6fő) női orvos volt. Név szerint a következők:

Dr. Brück Miksa, dr. Bán Hanna, dr. Bogdán Ernő, dr. Deutsch Ernő, dr. Erdélyi Irén Ilona, dr. Engel Gusztáv, dr. Frank Arthur, dr. Flesch Ármin, dr. Farkasházi Győző, dr. Grósz Gyula, dr. Grószmann Ferenc, dr. Königsberger Lea, dr. Kármán Samu, dr. Klein Béla, dr. Reichenthál Rózsi, dr. Schütz Aladár, dr. Szana Sándor, dr. Schweiger Margit, dr. Solt Sándor, dr. Sebestyén Arthur, dr. Villányi Béla Árpád, dr. Vittmann Béla, dr. Kornfeld Klára, dr. Steiner Béla[26]

 

 

Társadalmi szerepvállalása

Königsberger doktornő – mint az első doktornők kivétel nélkül mind - nemcsak remek orvos, kiváló diagnoszta, de lelkes társadalmi munkát is végez élete végéig, egyesületi formában is és magánakcióként. Kora ifjúságában elkötelezi magát a Budapesti Leány Egyesülethez, minden akciójukban részt vesz, hosszú ideig vezetőségi tagként.

 

13. ábra Budapesti Leány Egyesület emblémája, 1909.

Pályaválasztás elősegítése

A Budapesti Leány Egyesület aktív tagjaként 1906-ban egy rendkívüli közgyűlés személyi változások bejelentése kapcsán megtudjuk, hogy az addigi elnök, Strasser Elza lemondása helyett Deutsch Olgát választják, s a gyűlés társelnöke dr. Königsberg Lea lesz.[27]

 

Feminista körökben gyakran hívják a tanuló ifjúság számára tartandó előadásokra. 1909-ben például pályaválasztási értekezletre a székesfőváros tanügyi osztálya által szétküldött meghívón olvashatjuk milyen lehetőségeket villantanak fel a jövő „dolgozó női” számára az iskolákban pályaválasztásuk megkönnyítésére hiteles előadókkal s ott találjuk a doktornőt is, aki az orvosi pályáról beszél. De előadást tartanak azok is, akik iparrajziskola elvégzésével elsajátítható és ipar- téren értékesíthető ügyességeket,  fényképészeti, kertészeti, fogtechnikus, háztartási- ruházati iparhoz tartozó, nőtisztviselői, tanítónői, középiskolai tanári pályát mutatják be az ifjú leány diákoknak ezzel növelve az esélyüket a számukra legjobban megfelelő pálya választása esetén a könnyebb megélhetés és gazdasági függetlenség elérését.

 

Önkéntes orvosi munka, jótékonyság

Szegény gyerekek nyaraltatását vállalta az izraelita hitközség a hontmegyei Diósjenőn éveken keresztül. Minden nyáron előzőleg dr. Glass Izor, dr. Bars Dezső, dr. Königsberger Lea és dr. Fischer Lajos orvosokból álló bizottság megvizsgálta és kiválogatta azt a szerencsés 380 gyereket fele-fele arányban fiukat és lányokat, akik a nyaralás örömeit élvezhették.[28]

 

Rendszeressé vált a Budapesti Leányegyesület többnapos karácsonyi vására. Az 1910-ben megrendezett vásáron is lelkesen részt vett Königsberger Lea, amelyet a Nemzeti Szalon Erzsébet-téri otthonában, termeiben rendeztek, s Bárczy István polgármester nyitott meg. A felhalmozott, szépen kiállított ajándékok, művészi apróságok, kézimunkák, japán csecsebecsék, selyem, gobelin, szőttes és könyvek közül választhattak a látogatók.[29]

 

Az egyesület társelnökként hatékonyan működött közre a háború okozta nyomor enyhítésén olyan 640 szegény sorsú lány havi segélyezésében, akik elvesztették a munkájukat vagy keresetüket a háború következtében.[30]

 

Választójogi harc

A diplomás nők az általános választójogáért való harcnál reálisabbnak látták az esélyt, hogy ők „részjogot”megkapják a választára, hiszen bizonyítható érvük volt a konzervatív férfitársadalom számára, a politikai vezetőknek, azonos munkát végeznek a férfiakkal így joggal követelhetik az azonos választójogukat. Königsberger Lea doktor határozottan és első vonalban harcolt e jogokért.[31]

 

Kevés számú, de haladó gondolkodású férfiak nemzetközi minta alapján – a liberális kormánypárt tagjai - is együtt harcoltak a nők jogaiért, és 1911-ban létrehívták a magyarországi Férfi-ligát. melynek vezetője dr. Dirner Gusztáv, Zipernovszky Károly alelnök, Beinitz Ernő főtitkár[32] lett. A Férfi-liga tagjai 1913-ban a magyar orvosnők nevében sürgönyben írtak Khuen-Héderváry Károly grófnak, a választójogi bizottság elnökének, hogy a nők választójoga legalább is a diplomás nőbe kiterjesztessék,' a nő közéleti szereplésének jelentősége méltánylást érdemel…a férfiakkal egyenlő feltételekkel küzdő nő hozzászólhasson a közügyekhez. Ezekre hivatkozva, mély tisztelettel fordulunk nagyméltóságodhoz, mint a választójogi bizottság elnökéhez azzal a kéréssel, méltóztassék odahatni, hogy a tekintetes bizottság a nő választójogának kérdését is felvegye a tárgyalás anyagába, illetve hogy ez alapon törvényjavaslat megfelelő ilyen irányú módosítását megejtsék. Zipernovszky Károly alelnök, Beinitz Ernő főtitkár.[33]

 

A magyar orvosnők 1913-ban az emberi mivoltukra és munkájukra hivatkozva küldték sürgönyüket az elnök Khuen- Héderváry Károly grófhoz: Balogh Irén dr., Königsberger Lea dr., Melháné-Hild Paula dr., Rónayné, Hauser Euinia, dr., Steinberger Sarolta dr., Szalay Elza dr. aláírásával „Emberi mivoltunk és munkánk lebecsülésének tekintenek, ha a képviselőház a férfiak minden rétegének jogairól gondoskodna, s a mi választójogunkat nem biztosítaná. Kérjük a nők választójogát a módosítások során a javaslatba felvenni.”[34]

Majd újabb sürgönyt fogalmaztak meg a munkapárti választójogi bizottság elnökéhez ugyanebben a periódusban gróf Khuen-Héderváry Károlynak, a nők választójoga érdekében. A magyar orvosnők dr. Balogh Irén, dr. Königsberger Lea, dr. Melháné dr. Iliid Paula, Rónayné dr. Hauser Emma, dr. Steinberger Sarolta, dr. Szalay Elza aláírásával: A legfelelősségteljesebb foglalkozásnak élünk. A férfikollégákkal egyenlő előképzettség alapján egyenlő munkát végzünk, állampolgári kötelességet teljesítünk, emberi mivoltunk és munkánk lebecsülésének tekintenék, ha a képviselőház a férfiak minden rétegének jogairól gondoskodnék, a mi választójogunkat nem biztosítaná. Kérjük a nők választójogát a módosítások során a javaslatba felvenni. Mély tisztelettel[35]

 

De ez is süket fülekre talált. Azonban a harcot nem adták fel. Az 1918-as politikai választási mozgalmak fontos részének tekintették változatlanul a nők jogait. A magyarországi 1918-as választásokat megelőzte a valójában demokrata, a mérsékelt és konzervatív pártok közötti harc (Tisza-Wekerle). Az elnyúlt háború válságos időszaka sokakat ráébresztett a választójog kiterjesztésének igényére. Azonban politikailag a vezető kormánypárt csak újabb részleges szavazati jogokat kívánt adni, az általános szavazati jog helyett. A törvényjavaslatok lázas előkészítésében az orvosnők és írónők, stb. is a nők részleges választójogukért harcoltak. Minden lehetőséget megragadtak, mind tartalmilag, személyileg, mind technikailag, hogy eljuttassák a javaslatukat a parlamenti bizottságokhoz.

Feministák Egyesülete az orvosnők, az írónők és újságírónők újabb memorandumot készítettek a képviselőházhoz a nők aktív és passzív választójogának reformjavaslatára.Az orvosnők között ott találjuk dr. Hugonnai Vilmát, dr. Steinberger Saroltát, dr. Baán Ilonát, dr. Balog Irént, dr. Königsberger Leát, dr. Hann Fannyt, dr. John Szidóniát, dr. Markbreiter Irént, dr. Bánóczy Margitot, dr. Linhadt Melaniet, akik közös elhatározásában a magyar orvosnőket a képviselőházhoz írott memorandum aláírásra szólították fel. Ám az idő rövidsége miatt újsághirdetési PR-t, a gyors eléréshez sürgönyt, vagy telefont (ma twitter, sms, stb. lenne) segítségét alkalmazták.

Az írónők részéről hasonló határozatot hoztak a következő írónők együttesen: Táboriné Tutsek Anna, Stefani Elza, Bédy-Schwimmer Rózsa, gróf Teleky Sándorné, Dénes Zsófia, Sárosi Bella. Pogány Paula, Vándor Iván, Altai Margit, Fodor Erzsébet, Baria Lajosné, Simon Erzsébet, akik az akciót vezették.

A szavazati jogok előterjesztéséből persze semmi nem valósult meg.

 

Magánélete

Könisgsberger Lea doktornő orvosi munkáját változatlan odafigyeléssel, empátiával és nagy szaktudással végzi az orvosi szabadpályán, vagyis mint magánorvos. Nagy pacientúrája egyre csak nő.

Csak egy volt páciense[36] elbeszéléséből tudjuk vőlegényét elvesztette az első világháborúban, és attól kezdve egyedül élte le életét. Szemérmesen nem beszélő volt a magánéletét tekintve.

Lakhelyeit nem váltogatta, élete legnagyobb részét ugyanabban a kétszobás lakásban élte, melyben rendelője is volt 1920-tól haláláig a Lipót, ma Szent István körút 10-ben. Elmondás szerint pedáns, de rideg volt –egy gyerek páciens gyerek szemében – az otthona. Jóval 70 év felett halt meg, de pontos adatunk nincs. Othodox zsidó hitét élete végéig követte. Bátyja dr. Königsberger Ábrahám (Ábris), mindig a közelében élt (Katona József, Hollán utcában).

Nincs adatunk arról, hogy vészelte át zsidóüldözést, a második világháborút, de életben marad és már 70 év feletti korban van, amikor egy szép visszaemlékezést olvashatunk dr. Szentgyörgyi Zsuzsa írásából[37] Königsberger Lea doktornőről a nagyszerű orvosról, emberi oldaláról.

 

„Doktornéni pedig jócskán hetven fölött. Anyu nem tágít, felhívja. Persze, hogy eljön, és már a gondolatra is hogy jön, mind fellélegzünk. Mert Doktornéni maga a felszabadító biztonság. A keze mindig lilás, érdes a sok mosástól, a hangja szigorú, az ítélete megfellebbezhetetlen. De ki akarna fellebbezni, amikor mindig jókat mond, amikor mindig hozza a gyógyulást?

Ő a mély bölcsesség, a szigorú rend. Az egyetlen ember, akivel Anyu se mer soha vitázni, akinek minden szavára figyel, és főleg megfogadja. No persze, már Anyunak is ő volt a gyerekorvosa.…. A Weiss család meg hasonló milliomosok megbecsült, és gondolom, jólfizetett orvosa, aki szegény proligyerekeknek ingyen tart vizsgálatokat.

A szigorú vénlány, aki élete végéig gyászolja a világháborúban, az elsőben persze, elesett vőlegényét. Aztán az egykori proli gyerekek meg szüleik megmentették a kitelepítéstől (természetesen, már a második világháború után), de kitüntetést azért sose kaphatott. Még mit nem, egy megátalkodott ortodox zsidónak! Azt viszont máig sem értem, hogyan tudta ez a nagyszerű orvos, íróasztala fölött Tulp doktor anatómiai leckéjével, harmonizálni a legkeményebb ortodox rítusokat, egyebek között a kóserséget a természettudományokkal. Hát megjön Doktornéni (tiszta, keményített törölköző kikészítve), megnéz, megkopogtat, kikérdez, és kész az ítélet: ennek a gyereknek bizony skarlátja van! Piros cédula a bejárati ajtóra, Nagyika drágám ápol, Doktornéni meg naponta eljön. Csak semmi penicillin, mert akkor nem lesz immunis a gyerek a jövőben. És szigorú diéta. A fél ház nekem kajtat citromot, vajat. Hát hisz ez 1953! A Rákosi-kor közepe, a padláslesöprések kora”

 

Königsberger Lea személyiségének jobb megismerését a volt páciense személyes közlésének köszönhetjük:

-       Nehezen érthető számomra hogy tudta összeegyeztetni a mély vallásos meggyőződését a természettudományi tudásával. A vallásosságára jellemző a második világháború után anyám összecsomagolt a Jointtól kapott élelmiszer csomagot marhahús konzervet és egyebeket, átküldte velem a Doktornénihez, közel laktunk. Kinyitotta a csomagot és látva a húskonzervet visszaküldte, mert nem volt kóser. Meghitt személyes kapcsolatom nem volt vele, mert sose beszélgettünk a panaszon, gyógymódon, terápián kívül bármiről, ami személyes lehetett. De felnéztem rá, nekem ő volt a csupa nagybetűs DOKTOR. Maga volt a bizalom, a megnyugvás, volt egy kisugárzása. Megbecsült gyerekorvosa volt a Weiss és a Chorin családnak, de minden héten egy vagy két napot ingyen rendelt a proligyerkeknek. Nem tudom mi történt vele a zsidóüldözés alatt, talán a pesti gettóban vészelte át az időt, vagy bujtatták valahol. Rengeteget olvasott, nagyon művelt volt, csodálattal néztem fel rá, nagy varázsló volt- jó értelemben olyan volt, mint egy mágus. Számon tartott és kért mindent, amit javasolt. A keze reszelős volt a sok víztől és fertőtlenítő szertől. Mindig kétszer mosott kezet jövet és menet. Pedánsan tiszta volt. Kemény ember volt. Konzervatívan öltözködött, haját is kontyba viselte, bár arcvonása szépségét még idős korára is megőrizte[38].-

 

Halálának pontos dátumát és sírhelyét sem találtuk meg eddig. dr. Königsberegr Lea első volt az érettségi vizsgával, az orvosegyetemi felvétellel, a demonstrátori állással, kitűnő szigorlatainak miniszteri dicséretével, az egyetem elvégzésével, harcos nőjogi aktivistaként küzdött a nők jogaiért, karitatív, jótékony, segítőkész nagy tudású orvos, remek diagnoszta volt.

Emlékét őrizzük.

---

Felhasznált irodalom

Az Ujság 1911. szept. 11. 5.

Az Ujság, 1908. május 6. évf. 122. szám 8.1908-05-21

Az Ujság, 1913. február 11. évfolyam, 38. 5.1913-02-13

Az Ujság, 1913. február 11. évfolyam, 38. szám 5. 1913-02-13

Az Ujság. 1911. szept 10. 4-5.

Bp. lakcímjegyzék 1906-7. 273.

Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 190815. 1908. június 24. 1180

Budapesti Közlöny, 1916. november 50. évfolyam, 275. szám.  1916-11-25

Budapesti Közlöny, 1925. szeptember 59. évfolyam, 197. szám 4. 1925-09-03

Egyesületek. Budapesti Hírlap, 1906 300sz. 16. 1906.november 1.

Gyógyszerészeti Hírlap 1896. 35. évf. 45. 717

Hivatalos Közlöny, 1902 10. évfolyam, 902-03-15 / 6. szám 119.

Kitűnő jogászok, medikusok és bölcsészek.  Pesti Hírlap 24. évf. 245. szám 3. 1902-09-06.

Königsberger Lea, dr. Az 1904. évben kezelt skarlát-eseteinkről. Különleny. Bpesti Orvosi Ujság. (8-r. 11 l.) Bpest, 1905.

Központi Értesítő, Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékekből. Földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m.kir.minisztérium. 1876 1. évfolyam 1876-01-23.1.

Magyarország, 1900. május 7. évfolyam, 131. 4. 1900-05-14

Magyarország, 1915. március 22. évfolyam, 84. szám1915-03-25

Megerősítések, Hivatalos Közlöny, 1902. 10. évf. 6. sz. 110. Egyetemi alkalmazások. Orvosi Hetilap, 1902. 46. 4. 63. január 1902-01-26

Ország-Világ, 1902 (23. évfolyam, 10. szám) 1902-03-09

Orvosi Hetilap 1902. 51. 6. Tudományos Melléklet.

Pécsi Közlöny, 1903. 11. évfolyam, 22. sz. 1903-01-28

Pesti Hírlap, 1913. február 35. évfolyam, 38. 3. 1913-02-13

Pesti Napló 1897. 48. évf. okt. 23.10

Pesti Napló 1901. 354.5. 1901-12-24

Pesti Napló 1901.52.évf. 352. dec. 22. 9.

Pesti Napló, 1896. június 47. évfolyam, 173. szám, 2.1896-06-24

Pesti Napló, 1897. október 48. évfolyam, 1897-10-23 / 295. szám 10.

Pesti Napló, 1910. december 61. évfolyam, 299. szám1910-12-17

Pesti Napló, 1912. július 63. évfolyam, 156 szám 1912-07-04

Protestáns iskola lap 1893, 13. sz. 202.

S.E. Levéltár Album medicorum, Egyetemes orvosdoktorok aranykönyve (diploma nyilvántartása) 1878/79 - 1926/27. 7. 1.f.6. 48.

Szentgyörgyi Zsuzsa: "A hetedik te magad légy" - Szemelvények egy életből. Typotex Kiadó, 2015. 15-19.

Szentgyörgyi Zsuzsával készült riport 2019. ápr. 5.

Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. MEK http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/

Világ, 1911. október 2. évfolyam, 236. 9. 1911-10-05

Világ, 1918. június 9. évfolyam, 142. szám 5-6. 1918-06-16

 

Abstract

dr. Lea Königsberger was a typical example of an emancipated, modern, cultured woman, deciding for medical profession at the early 20^th century. She was among the first women admitted to the University in Hungary. Her medical career coupled with social ambitions and deep human attitudes. Königsberger with her qualities may be a model of modern intellectuals of the early 20^th century. She was an excellent pediatrist, a member of a feminist association outstanding representative of human freedom and female emancipation, Leading intelligence in her environment, with kind modesty, great empathy and broad horizons.