KUTATÁS

Oláh János

Az „angyalok” – Az Engel család felemelkedése, nagysága és …

 

 

A Pécsről indult Engel-famíliáról, a 19. század elején Pécsett született Engel Adolfról, gyermekeiről, unokáiról, déd- és ükunokáiról, tehát ötödízigleni családtagjainak életét tekintem át, kik jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Ausztriában, Franciaországban, Izraelben, Kanadában, Németországban, Olaszországban, valamint egy kevesen Magyarországon éltek és élnek.

Egy magyarországi születésű zsidó emberről és családtagjairól írok, kiknek egy része római katolikussá, buddhistává, ateistává lett, és egy részük megmaradt ősei hitén.

Egy magyarországi születésű zsidó emberről írok, kinek családnevét, az „Engel” nevet a déd- és az ükunokák viselik még szerte-széjjel a nagyvilágban, Magyarországon azonban már nem élnek az e családból származó, „Engel” nevet viselők.

Az „Engel” szó egy német szó (der Engel – hímnemű főnév), magyarul ’angyal’-t jelent. A görög, majd a latin nyelvből kölcsönzött német Engel és a magyar angyal szó héberül: מַלְאָךְ . E héber szó jelentése egyszerűen csak ’követ, küldött’. Az Örökkévaló nevének hozzátoldása vagy a szövegösszefüggés által kapja csak ’angyal’jelentését a Tanakhban, a Biblia kereszténység/keresztyénség által Ószövetségnek nevezett részében, például:

יהוה. מלאך ;אלהים מלאך

Voltaképpen bármely emberből lehetett angyal, ha Isten kiválasztotta és feladatot adott neki.

Engel Adolf zsidóságát soha meg nem tagadva, önnön erejéből, Istenben bízva lett egy szegény, árva gyermekből Pécs városának egyik legtekintélyesebb polgárává, virilistájává. Önerő és a töretlen hit Isten segítségében. E kettősség határozta meg az Engel-dinasztia alapítójának sikeres életét.

Takács István, Mecsekjánosi község római katolikus papja, Engel Adolf egyik házmesterének fia, kit a zsidó háziúr taníttatott katolikus papnak, írta 1899-ben:

„Hősökről regélnek a csaták krónikásai, emlék-szobrok ezrei hirdetik a múlt nagy férfiainak dicsőségét, minden nemzet ünnepli nagy alakjait. – De az utódok ezen hódolata tulajdonkép mit is magasztal? Nem egyebet, mint a törhetetlen hős akaraterőt, mely nélkül nem tud remekelni a szellem, s mely nélkül önfeláldozóan hatni a testi szerv sem képes. Ez az elszánt akarat-erő képezi Jánosi Engel Adolf legjellemzőbb tulajdonságát…” [1]

Isten „munkálkodásáról” életének alakulásában pedig ezt írta Engel Adolf az Aus meinem Leben című önéletrajzi írásában [2] gyermekeinek: „Visszatekintve életemre, Dávid királlyal szólhatok: [3]»A kő, amelyet az építők megvetének, szegletkővé lett. I.ten akarta így.« [4]

Lenkei /Gutman/ Henrik (1863–1943) Engel Adolf születésének 110. évfordulójára írt egy családtörténet-félét, amelynek az utódokkal foglalkozó részét ekként kezdi:„Ha Engel Adolf nem alapít családot és nem hagy hátra utódokat, akkor is beírta volna nevét az ország és a magyar zsidóság halhatatlanjainak könyvébe. (…) a Sors kegye megadta, hogy nem csak műveiben, hanem gyermekeiben s leszármazottjaiban fennmaradjon szelleme… [5]

Jánosi Engel Adolf életéről, munkásságáról

Lássuk akkor a családalapítót, [6] Engel Adolfot. Saját maga által írt életrajzának tanúsága szerint 1820. február 6-án, Pécsett született. [7] Apja, Engel Péter /héber neve: Peszáh/ (1772–1824) [8] a Tolna megyei Bonyhádról került 1795-ben Pécsre (az ő Zrínyi utca 12. sz. alatti házának egyik szobája lesz a pécsi zsidóság első zsinagógája 1843-ig); [9] míg anyja, Süsskind Mária (1783 1862) [10] Frankfurt am Mainból jött Magyarországra, és került első férje révén a Baranya megyei Németbólyba, majd megözvegyülése után 1819-ben Pécsre, ahogyan akkoriban nevezték: Fünfkirchenbe. [11] A négy évesen apa nélkül maradt Adolf tizenegy évesen batyus vándorkereskedő lett, apróságok (például: ceruzák, maga készítette gyújtóeszközök) árusításából tartotta el magát a „magas, keszeg, sápadt, okos csillogású, fekete szemű, könnyen zavarba jövő, el-elpiruló, elérzékenyülő, mindenkihez alázatos tisztelettel közeledő” [12] német anyanyelvű fiúcska, ki önerőből tanult meg magyarul, franciául és héberül. Összegyűjtött pénzéből különböző vállalkozásokba kezdett: 16 évesen dohánnyal kereskedett, 18 évesen használt ruha- és bútorboltot nyitott Pécsett. 1844-ben megnősült, [13] feleségül vette Justus Annát (1824–1914). [14] Házasságát bőséges gyermekáldás kísérte: 9 gyermeke [15] született. Gyermekei mellett felnevelte fiatalon meghalt öccse: Engel Simon (1822–1864) [16] öt gyermekét is. [17] A legfiatalabb árva fiú, Engel Miksa (1857–1933), [18] hasonlóan nagybátyjához, magyar nemességet kapott 1895-ben, „cserkúti” predikátummal. A szintén a faiparban is tevékenykedő közgazdász és ipari vállalkozó Engel Miksa volt többek között a fiumei Credit Bank és a Fronciére Biztosító Társaság igazgatója, részt vett a fiumei kikötő modernizálásában, és megjelent egy héber nyelvű verseskötete is. [19] Kevesen tudják, hogy az utasbiztosítást ő „találta ki”. 1907. május 9-én az ő lakásán és kezdeményezésére alakult meg az Európai Áru és Podgyászbiztosító Részvénytársaság, a világ legelső utazási biztosítója, a mai EUB (Európai Utazási Biztosító Zrt.) elődje. A legenda(?) szerint 1905-ben, a luzerni pályaudvaron figyelt fel arra, hogy milyen könnyen felgyulladhatnak a várakozó utasok peronon álló bőröndjei a gőzmozdony szikrájától. Utánajárt és megtudta, hogy az esetleges károkért a vasúttársaságok csak jelképes kártérítést fizetnek. Ez adta neki az ötletet egy olyan biztosító társaság létrehozására, amely az utazók poggyászára és baleseti káraira vállal fedezetet. Így született meg Magyarországon az Európai Áru és Podgyászbiztosító Rt., a világ legelső, erre szakosodott biztosítója.

A legidősebb árva fiú, Engel Lipót (1848–1886) fiatalon halt meg, és négy árvát [20] hagyott hátra, róluk is nagybátyjuk gondoskodott.

Az Engel-família árváit felnevelő Engel Adolf írta feleségéről, gyermekei és nevelt gyermekei anyjáról, ki az ő számára, az ő elvei szerint az ideális feleség mintaképe volt: „Mindazon asszonyi jó tulajdonságokkal rendelkezett, melyek Salamon király mondásaiban dicsőíttetnek. Házias, polgári nevelést kapott (…) regényeket soha nem olvasott. Istenfélően nevelte lányait, jó háziasszonynak (ami az asszonyok valóságos szerepe és feladata a világon), helyüket felismerőnek, megtalálónak a világban. La Martin joggal nevezte a regényt az „élet ópiumának”, hiszen a kelő nap országainak népét az ópium élvezete, Európa lakóit pedig a regényolvasás juttatja hamis önbecsüléshez, melynek előbb-utóbb párbaj vagy öngyilkosság lesz a vége.” [21]

Engel Adolf 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett, szolgálta hazáját és a magyar szabadság ügyét. A szabadságharc ugyan elbukott, de Engel Adolf az üzleti életben egyre sikeresebb lett: dolgozott, gyarapodott. Gazdaságilag az igazi áttörést azonban a fa hozta meg számára. 1853-ban indította be termény- és fakereskedő vállalkozását, erdőket vásárolt, gőzfűrészüzemet és parkettagyárat létesített. De faipari úttörő tevékenységei mellett létesített sóraktárat, mész- és téglaégetőt, cementgyárat, uszodát, fürdőt (Balokány-fürdő), gőz- és kádfürdőt is, foglalkozott lucernamag termesztéssel, juhtenyésztéssel, részt vett a Budapest–Pécs- és a Pécs–Barcs-vasútvonal megépíttetésében. Ő és fiai építtették meg saját költségükön a Bakócza–Felső-Mindszent–Komló-vasútvonalat 1896–97-ben. [22]

1880-ban vásárolta meg Alfred Montenuovo (18541927) hercegtől a Jánosi-birtokot, ahol 1900-ra felépíttette a jelenleg is még meglévő kastélyát. [23] Ő volt a dél-dunántúli faipar, majd élete alkonyán a komlói kőszénbányászat megteremtője. Sokoldalú munkásságát az 1878-as Párizsi Világkiállításon nagy aranyéremmel ismerték el, valamint megkapta a Koronás arany érdemkereszt [24] kitüntetést is.

1886. március 29-én, I. Ferenc József a közgazdasági élet terén szerzett érdemeiért „jánosi” predikátummal magyar nemességet és címert adományozott Engel Adolfnak. [25] Nemesi címerébe az „assiduo labore” (’szüntelenül dolgozni/munkálkodni’) mondatot íratta. Aktív tagja volt a Pécsi Izraelita Hitközségnek, 1874-től annak elnöki tisztét [26] is betöltötte. Ő volt az egyik kezdeményezője az impozáns, 1869-ben felavatott pécsi Nagyzsinagógának. Tagja volt Pécs szabad királyi város közgyűlésének (a törvényhatósági bizottságban), több kulturális és művészeti szervezetnek, például a Mezőgazdasági Egyesületnek, a Képzőművészetek Országos Egyesületének. A Pécsi Dalárdának örökös tiszteletbeli tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a Komló környéki kőszénvagyon feltárásában, és abban, hogy az ott található kőszenet művelésbe vonták. 1895-ben nyittatta meg az utónevét viselő Adolf-tárót, majd a Ganzler- és a Szerencse-tárót. 1898-ban mélyíttette le Komló első függőleges aknáját, amelyet felesége utónevéről Anna-aknának neveztek el. Jánosi Engel Adolf Bécsben, 1903-ban hunyt el, mikor gyermekeinél időzött. Jánosi Engel Adolf stratégiai pozíciói birtokában – tőke, föld- és erdőtulajdon, bányabirtokok, nagyszámú bérmunkás, jó pénzügyi elgondolások és megvalósítás, a feldolgozási és kereskedelmi kapcsolati kör bővítése következtében – a gazdasági reprodukciós folyamatokban tágabb döntési kompetenciával rendelkezhetett, mint mások. Jánosi Engel Adolf egyaránt betöltötte a tőkéstulajdonos, a vállalkozó, a menedzser szerepkörét. Munkája túlnőtt vállalatai szintjén. Befolyásolta számtalan bankár, földbirtokos, települési önkormányzat, országos igazgatási szerv kompetens rétegét is. Jánosi Engel Adolf személyében az a sajátos vállalkozói típus jelent meg, akinek tevékenységét szaktudása legitimálja, döntései individuális autonóm jellegűek, pozíciója nem öröklődik és egy meriokratikus értékrend hordozója. Vállalkozói tevékenységének kedveztek a társadalmi feltételek, a változó gazdasági környezet kihívásai nem kényszerhelyzetekként, hanem új alternatívákként és innovációként jutottak érvényre, megalapozva és fejleszthetővé alakítva vállalkozásai körét. Volt azonban még egy olyan vonása, amely máig érvényes példa lehetne a vállalkozók számára. Ez pedig az, ha a »régi vállalkozói stílust« egy mondattal akarjuk jellemezni, hogy egész gondolkodását és elképzeléseit, valamennyi cselekedetét az élő ember öröme és bánata hatotta át. Munkásaival való kapcsolata legendásan jó volt, üzletpolitikáját gyakran a ma használatos »üzleti angyal« etikus fogalmához kapcsolhatjuk. Alkalmazottai szociális ellátása, egyházakkal való kapcsolata, mecénási volta személyiségének értékét erősítik. (…) A kapitalizmust megelőző idők vezéreszméje még nem vesztette el érvényét: »omnium rerum mensura homo« - minden dolog mértéke az ember. Jánosi Engel Adolf vállalkozói magatartása ezt példázza a ma számára. (…) A mecseki szénbányászat hagyományosan a Bányásznap és a Borbála nap alkalmával emlékezik meg a komlói, ezzel a mecseki szénbányászat egyik kiváló alapítójáról.” [27] Élete végén, német nyelven írt önéletrajzáról [28] írták: Az írásból egy eredményeire büszke, a szakadatlan munkában hívő személyiség képe bontakozik ki, aki mindennél előbbre tartotta a becsületes és tisztességes üzletkötést, és számos alkotással járult hozzá szűkebb és tágabb környezete, a zsidó hitközség és Pécs városának a gyarapításához.” [29]

Dénes /Deutsch/ Gizella (18971975) Engel Adolfról szóló szépirodalmi alkotását (Harminc ezüst) amely mindmáig kéziratban van 2012-ben tervezi könyv formájában is megjelentetni a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. [30] Jánosi Engel Adolf emlékét őrzi egy emléktábla felirata a pécsi zsinagóga falán; a pécsi Rákóczi út 54-es számú ház – Gyula fia egykori lakóházának – homlokzatán lévő emléktábla; [31] valamint az elmúlt évtizedeket szerencsésen átvészelt, [32] és 1991-ben újra felállított mellszobra Komló városának főterén.

Halála után egy ideig Komló „legszebb utcája” is az ő nevét viselte, [33] ma már József Attila az utca új névadója. Jelenleg a nem annyira impozáns, de kétségkívül „stílusos”: az Anna utcával párhuzamos, majd azt keresztező, az Anna-aknához [34] vezető út viseli nevét.

Pécsett, 1910-ben utcát [35] neveztek el róla, ám ezt 1944 júliusában átnevezték, majd 1958-tól ez az utca Goldmark Károlynak (1830–1915), a világhírű zeneszerzőnek, a keszthelyi zsinagóga kántora fiának nevét viseli.

Komlón alakult meg 2007-ben a Jánosi Engel Adolf Komlói Bányászati Gyűjteményért Közhasznú Alapítvány. 2008-tól Komló Város Önkormányzat József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben (Múzeum) egy emléksarok őrzi emlékét. [36]

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2001-ben Jánosi Engel Adolf díjat alapított Komló város gazdasági fejlődését elősegítő munkásság megbecsülésére: „az egyes gazdasági szervezetek érdekén túlmutató, a város gazdaságának egészét szolgáló tevékenység elismerésére.” [37] Komló és Pécs városa tehát száz évvel Engel Adolf halála után eleven emlékezetében tartja azt az embert, kinek létét (Komló) és XIX. század végi gyarapodását (Pécs) köszönheti. Végrendeletében az alábbiakat írta: Sok gonddal szereztem Isten segedelmével vagyonomat, remélem hogy ti mindnyájan életmódomat követni fogjátok, és utódaitokat szintén becsületes, jámbor zsidókká fogjátok nevelni, akkor a Mindenható benneteket meg fog áldani. Ámen [38]

 

 

Engel Adolf fiairól [39]

Engel Lajos. 19 évesen, 1862-ben meghalt. A pécsi zsidó temetőben van a sírja. Nem nősült meg, gyermekei nem voltak. Apja egészen haláláig nem heverte ki elsőszülött fiának korai halálát, hiszen végrendeletében meghagyta: „Fehérnemű szekrényemben találjátok boldogult jámbor Lajos öcsétek imakönyvét, melyet síromba adjatok velem.” [40]

Jánosi Engel József. 14 éves, amikor megjelent egy írása Reményi Ede /sz. Hoffmann Eduárd/ (1828–1928) pécsi koncertjéről a népszerű, nagy példányszámú bécsi Wanderer újságban. 18 éves volt, mikor Richard Wagner Das Judenthum in der Musik című röpiratára válaszul egy ellenröpiratot írt, [41] „rosszallva” Wagner zsidókkal szembeni elfogultságát. Wagner zenei nagyságát viszont tisztelte, többször vendégeskedett is nála, sőt elsőszülött fiának is a Richárd nevet adta.

Jánosi Engel József a zene nagy szerelmese volt, írt például egy zongoraművet [42] Deák Ferenc tiszteletére. [43] Hat évvel halála előtt, 1933-ban jelentette meg tanulmányát Das Antisemitentum in der Musik címmel. [44]

A szépirodalmat is művelte, négy zsidó témájú drámája [45] jelent meg Drezdában. Jánosi Engel József, ellentétben apjával, nem a regények ellen „kelt ki”, hanem a korabeli újságok ellen, [46] és támadta „a hírlapok szenzáció hajhászását s üzletszerű igazságelferdítését.” [47] Iván Szergejevics Turgenyevvel, az ismert orosz íróval Karlsbadban [48] ismerkedett meg, több levelet is váltottak. [49] Az 1929-ben megjelent, nagy jelentőségű Zsidó lexikon [50] Elnöki Tanácsának a tagja volt. Schweitzer József A Pécsi Izraelita Hitközség története című könyvében így ír Engel Józsefről: „…tisztelet övezi Jánosi Engel Józsefet, akit a millennium korában Baranya legtekintélyesebb zsidó személyiségeként emlegetnek. A kor zsidó nagypolgárságának érdekes képviselője. Az öröklött vagyont megtartja, sőt növeli is, de a gazdasági sikerek nem jelentenek számára lelki kielégülést. Igazi szerelme az irodalom és a zene. [51]

Jánosi Engel József magyar királyi udvari tanácsosi címet kapott, és több mint négy évtizeden át tagja volt Pécs város törvényhatóságának. 12 évig elnöke volt a Pécsi Izraelita Hitközségnek és a X. Izraelita Községkerületnek is. Ő volt az „Engel Adolf és fiai” [52] fa-kereskedés, tűzifaraktár, gőzfűrész- és parkettagyár egyik cégvezetője 1911-ig, utána egyedül (1917-ig), majd Richárd és Róbert fiaival együtt vezette azt haláláig.

Felesége, a fiatalon, 30 évesen elhunyt Justus Rózsa (1860-1890) anyja első unokatestvére volt. Három gyermekük született: Richárd (1882-1944), Róbert (1883-1943), és a mindössze öt évet élt Natália /Lilli/ (1888-1893).

Jánosi Engel Sándor. Császári és királyi kereskedelmi tanácsos, [53] huszárhadnagy, nagyiparos, többek között a Lipót-rend lovagkeresztjének és a Ferencz József-rend lovagkeresztjének [54] tulajdonosa. 1884-től Bécsben élt, ugyanis: „Sándor fiam számára 1884-ben vettem meg a Barawitzka parkettagyárat és épületasztalos műhelyt Oberdöbling-Wienben – azóta oda is költözött –, melyet vásárlóink megelégedettségére vezet, sőt a császári udvar számára is dolgozik. írta apja az önéletírásában. [55]

Ő volt az „Engel Adolf és fiai” egyik cégvezetője 1889-ig. Főként a faiparban tevékenykedett, de építőipari tevékenysége is számottevő, ő építtette fel például a bécsi katonai lovaglóiskolát és a varasdi kaszárnyaépületeket.

Szakírói munkássága is jelentős, megírta két kötetben az Ungarns Holzindustrie und Holzhandel, [56] és három kötetben az Österreichs Holzindustrie und Holzhandel [57] című szakkönyveket. Szerteágazó gazdasági- és szakírói tevékenységei mellett egyetemi magántanár (docens), [58] és alapító tagja volt például az Országos Erdészeti Egyesületnek. [59] Bécsben, először az apai ház (Döbling, Hofzeile 12) első emeletét lakta, majd a Berggasse 27. szám alatt lakott. Ebben az utcában élt (Berggasse 19) [60] Sigmund Freud is, akinek családja baráti kapcsolatokat ápolt a jánosi Engel család több tagjával. [61]

Felesége Löwy Gabriella volt (megh: 1940-ben). Gyermekeik: Károly /Karl/ (sz. 1891), István /Stefan/ (1895–1944) és Alfréd János /Alfred Hans/ (1898-1991).

Jánosi Engel Gyula. Magyar királyi udvari tanácsos, földbirtokos, [62] a Duna Gőzhajózási Társaság (Donau Dampfschiffahrts Gesellschaft) pécsi szénbányáinak kereskedelmi igazgatója, a budapesti Gizella Gőzmalom Rt. egyik tulajdonosa és felügyelő bizottsági tagja. A Pesti Izraelita Hitközség befolyásos, vezető egyénisége. Ő volt az „Engel Adolf és fiai” másik cégvezetője 1889–1911 között.

Felesége, a szintén magyar nemesi címmel rendelkező Maróthi Fürst Lenke (1866–1938) volt. Gyermekei: Aurél (1880–1955), Pál /Paul/ (1892–1962), Miklós /Nicholas/ (1894–1959) és Ilma (1900-1994).

Jánosi Engel Mór /Móricz/. 1892-től Bécsben élt apja házának második emeletén, majd jánosi Engel Adolf 1903-ban bekövetkezett halála után ő örökölte a bécsi, Döbling kerületben lévő házat (Hofzeile 12). Sikeres vállalkozó volt az üzleti életben és a „szellemi életben” is. Költeményeket és színműveket írt, újságokban publikált, és a Bécsi Külkereskedelmi Főiskolán tanított. Házában gyakori vendég volt Gustav Mahler, a zeneszerző és karmester; Arnold Rosé hegedűművész és karnagy, Mahler sógora; Bruno Walter karmester; a bécsi Burgtheater ismert színészei és színésznői; Sigmund Freud lányai (Anna és Sophie), akik Engel Mór Magda lányának osztálytársai voltak; Ludassy /Gans/ Gyula és más közismert bécsi személyiségek. Jó kapcsolatokat ápolt Henrik Ibsennel, az ő páholyából együtt nézték a Vadkacsa bécsi ősbemutatóját a Volkstheaterben.

Felesége a 105 évet élt Klinger Mária (1870–1975) volt. Gyermekei: Frigyes /Friedrich/ (1893–1978), Rudolf Péter /héber neve: Peszáh/ (1894–1917) és Magda /Magdalena/ (1896-1919).

Engel Adolf lányairól [63]

Jánosi Engel Helén. Férje: Stein Mór /Móricz/ volt. Helén fiatalon halt meg, négy árvát hagyott hátra: Lajost, Oszkárt (1872–1942), Sándort (1880–1954) és Melániát /Melanie/. Jánosi Engel Adolf végrendeletében róluk külön megemlékezik. [64]

Jánosi Engel Berta. Dr. Lóránt Lipótné. Férje: Leopold Löwy, később: Lóránt Lipót. A Baján született férfiú a török hadsereg katonaorvosa volt, majd Pécsre jőve Pécs városának, később Baranya vármegyének a főorvosa lett és a Pécsi Izraelita Hitközség elnöki tisztét is betöltötte. A pécsi Széchenyi tér sarkán álló, az „oroszlánfejes” Zsolnay-kúttal szemközti épületet – amelyet apósa építtetett, majd Berta lányának ajándékozott – mindmáig Lóránt-palotának nevezik. Három gyermekük született: Anna (1877–1959), Márta (1879–1950) és Artúr (1884–1954).

Jánosi Engel Lujza Ludovika. Stern Mór /Maurice Stern/ felesége volt. Kettő gyermekük született: Norbert (1885–1942) és György (1889–1963).

Jánosi Engel Marianne. May Jakab /Jakob May von Mayenau/ felesége volt. Négy gyermekük született: Fritz (1889–1953), Felix (1890–1945), Hermann (1894–1979) és Marguerite.

 

 

Engel Adolf unokáiról [65]

 

Jánosi Engel Richárd. 1917-től apja, jánosi Engel József cégtulajdonossá tette a Münchenben mérnöki diplomát szerzett fiát a családi vállalkozásban, amely ekkor fakereskedésből, tűzifa raktárból, gőzfűrész és parkettagyárból, valamint gőzfürdőből és uszodából állt. Jánosi Engel Richárd az I. világháborúban katonatisztként szolgált. Zsidó mivolta miatt 1944-ben Mauthausenbe deportálták, ahol még az évben meghalt. Nem nősült meg, gyermeke nem volt.

Jánosi Engel Róbert. 1917-től apja, jánosi Engel József cégtulajdonossá tette a jogi egyetemet végzett fiát a családi vállalkozásban, amely ekkor fakereskedésből, tűzifaraktárból, gőzfűrész- és parkettagyárból, valamint gőzfürdőből és uszodából állt. Több pécsi pénzintézetnél, vállalatnál is igazgatótanácsi és bírálóbizottsági tag volt. Irodalmi „munkálatokat” is végzett, 1914-ben publikálta Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja: Eötvös születésének századik évfordulója alkalmából című könyvecskéjét. [66] Jánosi Engel Róbert is katonatisztként szolgált az I. világháborúban, az orosz és a román fronton. Jánosi Engel Róbert kétszer nősült, első felesége Krausz Marianna (1887–1980) volt, akitől 1915-ben elvált. Egy lányuk született: Rózsa (1910–2000). Második felesége, a szintén magyar nemesi címmel rendelkező erdősi Baiersdorf Erna (1889–1970) festő és szobrásznő volt. Gyermekük nem született. Jánosi Engel Róbert feleségével és lányával együtt áttért a római katolikus vallásra, sírja és lányának sírja is a pécsi Belvárosi templom (Gázi Kászim Dzsámi) földalatti kriptájában van.

Jánosi Engel Aurél. Jánosi Engel Gyula fia volt. Az I. világháborúban huszártisztként szolgált, József főherceg (18721962) [67] adjutánsa volt, több kitüntetés birtokosa. Egy lánya született: Marianne (sz. 1923), ki orvos volt Londonban.

Jánosi Engel Pál. Jánosi Engel Gyula fia volt. Agrármérnöki oklevelet szerzett Halléban, és a család ócsárd–pázdányi birtokát igazgatta. Az I. világháborúban huszártisztként szolgált, orosz fogságba esett, és 3 és fél éves hadifogság után térhetett csak haza. A zsidóüldözések idején, a későbbiekben „A világ (népek) igazai” [68] címmel kitüntetett Erőss Tibor [69] bújtatta és mentette meg őt és családját. A háború után az USA-ba vándorolt ki feleségével, Ornstein Kittyvel (1901–1990), fiával, Edgár Péterrel (sz. 1928) és lányával, Clarisse-szal (sz. 1925).

Jánosi Engel Miklós. Jánosi Engel Gyula fia volt. Az I. világháborúban tisztként szolgált. Egyik gyermeke, Sándor (1926–1944) munkaszolgálatosként halt meg 1944-ben.

Jánosi Engel Ilma. Jánosi Engel Gyula lánya volt. Férje: Robert May von Mayenau, cukorgyáros volt Csehországban. 1939-ben sikerült Angliába emigrálniuk. Mindkét gyermekük angol királyi hadsereg katonatisztjeként harcolt a II. világháborúban. Az idősebb fiú, Philipp Hermann (1923–1944) a normandiai partraszállásnál hősi halált halt.

Jánosi Engel Frigyes. Jánosi Engel Mór fia volt. Az I. világháborúban tisztként (hadnagyként) szolgált. Freiburgban és Bécsben tanult jogot és történelmet. Az 1938-as „árjásításig” a bécsi családi parketta- és asztalos üzemet is irányította, oktatási tevékenységei mellett. A bécsi Alma Mater Rudolphina-n, tehát a Bécsi Egyetemen (Universität Wien) és a római La Sapienza Egyetemen (Università degli Studi di Roma "La Sapienza") tanított; majd Angliába emigrált, és a Cambridge-i Egyetemen (University of Cambridge) tanított. Innét az USA-ba ment, és előbb a baltimorei Johns Hopkins Egyetemen (Johns Hopkins University), majd a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen (Catholic University of America) tanított. 1959-ben visszaköltözött Bécsbe, és ismét a Bécsi Egyetem tanára lett.

Sok könyve, tanulmánya jelent meg németül és angolul, tekintély volt az újkorral foglalkozó történészek között. A Bécsi Egyetem két alkalommal (70. születésnapjára és a halála utáni évben, 1979-ben) is tanulmánykötetekkel tisztelgett Friedrich Engel-Janosi előtt. Járt Magyarországon is, a Magyar Tudományos Akadémia egy fogadást is adott tiszteletére. Ő kezdeményezte a Habsburg Birodalom, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsai jegyzőkönyveinek kiadását. Személyes ismeretséget ápolt Sigmund Freuddal, Arnold Schönberggel, Habsburg Ottóval, Ezra Pounddal, Hanna Arendttel, Bartók Bélával. Még római tartózkodása alatt, a 30-as évek végén áttért a római katolikus vallásra.

Jánosi Engel Rudolf Péter /héber neve: Peszáh/. Jánosi Engel Mór fia volt. Orvosi egyetemre járt, egészségügyi osztagba sorozták be az I. világháborúban, de ő frontszolgálatra kérte magát. A 23 éves hadnagy 2 és fél éves frontszolgálat után az orosz harctéren, Kelet-Galíciában, 1917-ben hősi halált halt. Utóneve: Péter, héber neve: Peszáh, ugyanúgy, mint jánosi Engel Adolf apjának, Engel Péternek. A nagyapa végrendeleteiben [70] többször meg is jegyezte, hogy az ő apja nevét viseli „kedves” unokája, ezért kitüntetően nagyobb vagyoni hányadot juttatott neki az örökségből.

Engel Adolf dédunokáiról [71]

 

Jánosi Engel Rózsa. Stein Marcell felesége volt. Jánosi Engel Róbert lánya, jánosi Engel József unokája. 1956-ban férjével együtt az USA-ba vándorolt, ahol a New York-i Columbia Egyetem (Columbia University) könyvtárában, a Közép-Európai Irodalom részlegében jelentős munkát végzett. Ő kezdeményezte a „Hungarian and Austrian oral history project”-et. Az ő érdeme, hogy Bartók Béla mellszobrát felállították a Columbia Egyetemen.

Jánosi Engel Clarisse. Jánosi Engel Pál lánya, jánosi Engel Gyula unokája. A család USA-ba érkezése után feleségül ment Henry Arnholdhoz, aki a New York-i Arnhold & S. Bleichroeder Bank tulajdonos elnöke volt. (E banknál dolgozott például Soros György is 1963–73 között.) [72]

Jánosi Engel Edgár Péter. Jánosi Engel Pál fia, jánosi Engel Gyula unokája. Ő az utolsó „jánosi Engel”, ki még Pécsett született. [73] Több egyetem is díszdoktorává fogadta, például az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem is. Az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli doktora. A Michigani Egyetemen (University of Michigan) együtt dolgozott a közgazdasági Nobel-emlékdíjas Lawrence Kleinnel. [74] Az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején ő szervezte, irányította az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem oktatóinak amerikai egyetemeken való továbbképzését. 1990-től 6 éven át ő volt az IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis = Nemzetközi Rendszerelemzési Intézet) vezérigazgatója. Több magas amerikai és osztrák kitüntetés birtokosa, számos könyve és tanulmánya jelent meg, szaktekintély a gazdasági statisztikában és a közgazdaságtudományban.

Moskovits István. Lóránt Lipótné jánosi Engel Berta unokája. 1930-tól Rómában élt, ahová Kállay Miklós, akkori mezőgazdasági miniszter delegálta a Nemzetközi Mezőgazdasági Hivatalhoz, a FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations = Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) elődjéhez. Az Európai Állattenyésztők Szövetsége (European Association for Animal Production) alapító tagja, a FAO tisztségviselője és a Máltai Köztársaság állandó képviselője volt Rómában, a FAO-nál. Közismert szakember és nemzetközi tekintély volt az állattenyésztés kérdéseiben.

Ürögdi György (1904–1987). Eredetileg: Moskovits György. Lóránt Lipótné jánosi Engel Berta unokája. Történész volt, a történelemtudományok kandidátusa. Freiburgban, Münchenben és Bernben tanult, ahol közgazdaságból, majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen ókori történelemből szerzett doktori oklevelet. Különféle bankoknál dolgozott fiatal korában, majd 1948–49-ben a Miniszterelnökség Országos Könyvhivatalának volt az osztályvezetője. Ezt követően 1949–52-ben a Népművelési Minisztériumban, majd 1953–58-ban a Képzőművészeti Főiskolán volt csoportvezető. 1958–65 között nyugdíjazásáig az Aquincumi Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum római kori csoportjának a vezetője volt. Német és magyar nyelven, illetve különféle fordításokban sok könyve jelent meg, főként a római korral foglalkozott.

Fischer Leopold (1923–1991). A világon közismertebb nevén: Swami Agehananda Bharati. Jánosi Engel Marianne unokájának, Margueritenek [75] és Hans Fischernek, egy nyugalmazott katonatisztnek (századosnak) a fia. Nemzetközi ismertségű szociál-antropológus és indológus volt. 1951-ben változtatta meg nevét, mikor a buddhista vallásra tért át. A II. világháború alatt a német hadseregben szolgált, és a Szabad India Légió tagja volt, amely Indiában az angolok ellen harcolt. Ő nem harcolt, őt nyelvtudása miatt sorozták be ebbe az ejtőernyős századba. A háború és a bécsi egyetemi tanulmányai után ismét Indiába ment, hindu koldusként 1.500 kilométert gyalogolt, majd egy buddhista kolostorban lett szerzetes. A buddhizmus tanait tanította Delhiben, Bangkokban, Tokióban, Kiotóban, Wahingtonban, majd 30 éven át az USA-ban, a Szirakúza Egyetemen (Syracuse University). 15 európai és indiai nyelvet beszélt, de főként angolul írta sokat hivatkozott írásait, könyveit. Nagy tekintélynek örvendő író, tudós és tanár volt, sok kitüntetéssel és tudományos társasági tagsággal rendelkezett.

 

 

Engel Adolf egyik ükunokájáról

 

Stein Anna Mária (sz. 1936). Jánosi Engel Rózsa lánya, jánosi Engel Róbert unokája. Párizsban élő festő- és szobrászművész. Budapesten, a Margithíd pesti hídfőjénél, a Jászai Mari téren áll az Égbekiáltó címet viselő emlékműve, a nyilasok által a Dunába lőtt áldozatok emlékére. [76]

Írásom elején az Engel-angyal szóval kapcsolatosan írtam: „Voltaképpen bármely emberből lehetett angyal, ha Isten kiválasztotta és feladatot adott neki.”

A 19. század elején Pécsett született Engel Adolf az „angyal” családnevet viselte. Utódai, a későbbi Engelek folyamatosan munkálkodtak és munkálkodnak mindmáig, létrehozva sok mindent szerteszéjjel a nagyvilágban. Egy darabig Magyarországon, majd egyesek önszántukból, mások kényszerből, az apa-nagyapa-dédapa-ükapa szülőhelyétől távol. Egyesek megmaradva zsidónak, míg mások vallást változtatva.

Az Engel-család, ez a napjainkra már több generációt számláló, valamikori zsidó család Pécsről indult. Egyes tagjai felemelkedtek, naggyá lettek, élték és élik sorsukat, hasonlóan, mint oly sok magyar-zsidó család szerte-széjjel a nagyvilágban. A nagyvilágban és nem itt, nem Magyarországon.

Az Engelek, az „angyalok” elrepültek…


irodalom

BAIERSDORF 2009a      Baiersdorf Kristóf, „A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, I. rész. A családalapító, Jánosi Engel Adolf”. Pécsi Szemle, 2009. nyár : 54–60.

BAIERSDORF 2009b     Baiersdorf Kristóf, „A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, II. rész. A második nemzedék, a gyermekek”. Pécsi Szemle, 2009. ősz : 56–67.

BAIERSDORF 2009c Baiersdorf Kristóf, „A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, III. rész. A harmadik nemzedék, az unokák”. Pécsi Szemle, 2009. tél: 72–87.

GERŐ 1940     Gerő József (szerk.), A királyi könyvek. Az I. Ferencz József és IV. Károly király által 1867-től 1918-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címek jegyzéke, Budapest.

Hagyatéki végzés     Jánosi Engel Adolf hagyatéki végzése . Baranya Megyei Levéltár: Pécs Árvaszékének iratai IV. 1406.b. 1127/1903.

HAJZER 2001 Hajzer Lajos, „150 évvel ezelőtt született Jánosi Engel József”. Pécsi Szemle, 2001. ősz : 52–53.

JÁNOSI ENGEL 2009     Jánosi Engel Adolf, Életemből, Pécs: Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.

KEMPELEN 1939       Kempelen Béla, Magyar zsidó családok I. kötet, Budapest.

KEMPELEN 1937      Kempelen Béla, Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I., Budapest.

KRISZTIÁN 2003      Krisztián Béla, Száz éve halt meg a komlói-mecseki szénbányászat megalapozója. http://www.baranyanet.hu/magazin/2003_5/fokusz2.htm.

LÁNYI 2012      Lányi Beatrix, Gazdasági lehetőségek a dualizmus kori Magyarországon, Jánosi Engel Adolf életművének tükrében (Diplomamunka), Budapest: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem.

LENKEI 1930    Lenkei Henrik, „A jánosii Engel-család. Jánosii Engel Adolf születésének 110-ik évfordulója alkalmából”, Múlt és Jövő,1930. február/2: 62–68 [az OMIKE 1930. január 20-iki kulturestjén felolvasott tanulmány]

MITZKI 2009     Mitzki Ervin (szerk.), A Pécsi Izraelita Hitközség története /Rövid áttekintés/, Pécs: Pécsi Izraelita Hitközség „Hagyomány Szociális Alapítvány”.

PÁVA 2011    Páva Zsolt polgármester előterjesztése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 2011. december 15-i ülésére, in http://webcache.googleusercontent.com/search?hl=en&gbv=2&gs_sm=e&gs_upl=2374l22535l0l22832l38l38l4l24l24l0l250l1935l0.4.6l10l0&q=cache:PohQDISIPtEJ:http://logoweb.pecs.hu/static/tempPdf/02-2-6-2.pdf+%22D%C3%A9nes+Gizella%22+%22Harminc+ez%C3%BCst%22&ct=clnk

ROMVÁRY 2010     Kaposi Zoltán - Vörös István Károly, „Engel Adolf” in Romváry Ferenc (főszerk.), Pécs Lexikon I. kötet, Pécs: Lexikon Kulturális Nonprofit Kft, 199.

SCHWEITZER 1966    Schweitzer József, A Pécsi Izraelita Hitközség története, Budapest: MIOK.

TAKÁCS 1899a    Takács István, Jánosi Engel Adolf, Pécs: Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt.

TAKÁCS 1899b  Stefan Takács, Adolf Engel de Jánosi, Fünfkirchen [Übersetzung von Anna und Martha Löwy].

UJVÁRI 1929    Ujvári Péter (szerk.), Zsidó l exikon, Budapest: A Zsidó Lexikon kiadása.

Végrendelet Jánosi Engel Adolf végrendelete(i).IV. 1409. b. Pécs Árvaszékének iratai. 1127/1911 [német nyelvről fordította: Dr. Kaufer Jenő].

WEISZ 1929    Weisz Gábor, A Pécsi Izraelita Hitközség monográfiája, Pécs: Pécsi Izraelita Hitközség elöljárósága.

Internetes források

http://books.google.hu/books/about/B%C3%A1r%C3%B3_E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef_%C3%A9s_a_magyar_zsi.html?id=DQyBHAAACAAJ&redir_esc=y

http://en.wikipedia.org/wiki/Arnhold_and_S._Bleichroeder

http://ingatlan.com/komlo/elado+haz/kastely/komlo%28mecsekjanosi%29+pecs/5592900

http://www.geni.com/family-tree/index/6000000011001088727

http://www.pbkik.hu/index.php?id=7831&print=1

http://www.propannonia.hu/konyvhtml/engeladolf.html

http://www.szoborlap.hu/4810_janosi_engel_adolf_mellszobra_komlo_apati_abt_sandor_n_a_.html. 2010-09-24.



[1] Vö. Baiersdorf 2009c: 87. Az eredetit ld. Takács 1899a, németül Takács 1899b.

[2] Ld. jánosi Engel 2009: 16–52. Az 1887-ben írt visszaemlékezés magyar fordítását (fordította: Ábel János, Gritsch Mátyás, Gritsch Mátyásné); két élő leszármazott, a Franciaországban élő Stein Anna és az Amerikai Egyesült Államokban élő Engel Péter írását; továbbá Csikós Ferenc, Jakab Józsefné, Krisztián Béla és Szirtes Gábor tanulmányait is közli a könyv sok korabeli fényképpel és az Engel család családfájával egyetemben.

[3] Ps 118,22–23.

[4] Jánosi Engel 2009: 52. E zsoltárból származó mondatot énekelte a kórus 1869. július 22-én, a pécsi zsinagóga felavatási ünnepélyén a „zárkő” letételekor, ld. Weisz 1920: 20.

[5] Vö. Baiersdorf 2009a:59, in Lenkei 1930.

[7] Jánosi Engel 2009: 18.

[8] Első felesége Fuchs Salamon özvegye volt, az ő halála után vette feleségül Süsskind Máriát.

[9] Ld. Schweitzer 1966: 25.

[10] Első férje egy Schwabach családnevű férfi volt. Második férjének, Engel Péternek a halála után feleségül ment Stern Jakabhoz, ki a pécsi Hevra Kadisa megalapítója lett. Egy gyermeke született ebből a házasságából Jánosi Engel Adolf anyjának: Stern Móricz /Mayer/. Stern Móricznak /Mayernek/ négy fia (Gyula, Miksa, Sándor és Ottó) és négy lánya (Nina, Sarolta, Emma és Ilona) született, kikről a végrendeletében a mostohanagybátyj: Jánosi Engel Adolf megemlékezik, és évjáradék folyósítását hagyja meg részükre. Lásd: Hagyatéki végzés, in Lányi 2012: 133 137.

[11] A város középkori latin neve: Quinque Ecclesiae (’öt templom’). Az elnevezés valószínűleg a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalhatott. A német Fünfkirchen (’öt templom’) a latin elnevezést őrzi.

[12] Jakab 2009: 93.

[13] Ld. Jánosi Engel 2009: 24. De pl. Lenkei 1930: 64 és Kempelen 1937: 23 házassága éveként 1843-at tüntetik fel, mégis talán a saját maga által írt évszám a valós.

[14] Az idős korára teljesen megvakult anya Bécsben élt gyermekeivel, ott halt meg, és ott is temették el.

[15] Lajos (1844 1862), Heléna (1848 1887), József (1851 1939), Sándor (1852 1940), Berta (1855 1934), Gyula (1857 1934), Mór (1858 1924), Lujza Ludovika (1865 1947) és Marianne (1868 1917).

[16] Felesége Rosenstock Babett (1825–1915) volt.

[17] Lipót, Miksa, Ilona, Róza, ?. Az ötödik gyermeknek nem lehettek utódai, és nem is élhetett már Jánosi Engel Adolf halálakor, mert a Hagyatéki végzésben nem szerepel sem az ő neve, sem leszármazottaié vagy örököseié, vö. Lányi 2012: 134.

[18] Felesége Brachfeld Caesarina (1856–1945) volt. Gyermekei: György és Lívia.

[19] Vö. Baiersdorf 2009a: 60, Ujvári 1929: 228 és Kempelen 1939: 54.

[20] Sándor, Olga, Jenő és Ernő.

[21] Ld. Jánosi Engel 2009: 24 25.

[22] Ez jelenleg a Godisa–Komló vasúti szárnyvonal, amely a Pécs–Dombóvár fővonalról ágazik le.

[23] A kastély jelenleg eladó, a következőképpen hirdetik: „7054nm-es ősfás parkban, 1700 nm-es, 3 szintes felújítandó, századfordulós grófi (sic!) kastély, 600 nm melléképülettel, és ehhez tartozó 3,6 ha park és erdõvel 93 millió forintért eladó. A felújításhoz szükséges engedélyek, látvány és tervrajzok is rendelkezésre állnak.”

Ld.http://ingatlan.com/komlo/elado+haz/kastely/komlo%28mecsekjanosi%29+pecs/5592900.

[24] 1850. február 16-án I. Ferenc József alapította az érdemkeresztet az addigi Polgári Érdemérmek helyett. A szép kidolgozású keresztek a Ferenc József rend motívumvilágát hordozták, a keresztvégek formája, az uralkodó nevének kezdőbetűi, az alapítási évszám és a jelmondat mind-mind megtalálhatóak a rendjeleken is.

[25] Vö. Gerő 1940: 51. Tévesen tudja ugyanakkor a „nemesítés” dátumát Kaposi Zoltán, Vörös István és Károly, vö. Romváry 2010: 199. Érdekes, hogy Engel Adolf az Aus meinem Leben című önéletrajzi írásában április 6-át ír nemesítésének dátumául, holott nemesi oklevelén a március (böjtmás hava) 29 szerepel, vö. Jánosi Engel 2009: 51.

[26] Ld. Schweitzer 1966: 61.

[27] Ld. Krisztián 2003.

[28] Vö. Jánosi Engel 2009: 16–52.

[30] Lásd Páva 2011: 4.

[31] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2010. (VI. 25.) rendelete jánosi Engel Adolf

emléktáblájának elhelyezéséről: „1.§ (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jánosi Engel Adolf emléktáblája elhelyezésének helyszínéül a Pécs, Rákóczi út 54. számú ingatlan homlokzatát jelöli ki.

(2) A Közgyűlés az emléktábla elhelyezését a következő szöveggel engedélyezi: (bronz családi címer) / assiduo labore – szakadatlan munka / jánosi Engel Adolf (1820–1903) / 1848-as nemzetőr, a pécsi faipar megteremtője, a komlói bányák alapítója, a nemzetiségek és vallásközösségek békés együttműködésének előmozdítója, Pécs város mecénása. Emlékére állították Pécs város polgárai és az Engel család nagyvilágban szétszórt tagjai. 2010.

(3) A tábla mérete 115x90x3 cm nagyságú, bézs színű horvát kanfanár keménymészkő anyagból, a feliratok 3,5 és 5,5 cm betűméretben, bronzos barnás festéssel készülnek. A bronz címer 3 cm plasztikus vastagságban, 18 cm méretben készül, barokkos formában, áttört akantusz levelekkel és a felső részen koronával kerül a tábla felső részére.” 2010. november 4-én avatta fel az emléktáblát Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, a jelenlegi Nemzeti Adó- és Vámhivatal (APEH) Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága Ügyfélszolgálati Irodájának utcai homlokzatán.

[32] Látható: http://www.szoborlap.hu/4810_janosi_engel_adolf_mellszobra_komlo_apati_abt_sandor_n_a_.html. Az Apáti Abt Sándor által készített bronz mellszobrot Komlón állították fel először a bányatelepi állami iskola kertjében az 1900-as évek elején. Kutnyánszky József (a Komlói Múzeum első igazgatója) szerint, amikor a bányát 1909-ben megvette a Magyar Államkincstár, akkor kötelezettséget vállalt, hogy a szobor fennmaradásáról gondoskodik. A szobrot 1919-ben ledöntötték, 1920-ban visszaállították, 1944-ben ismét ledöntötték, 1945-ben visszaállították. 1950-ben elrendelték a szobor beolvasztását. Bár a szobrot elszállították, de nem olvasztották be, hanem a komlói Kossuth-bányán elrejtették (befalazták). Amikor 1953-ban Vas Zoltán lett a Komlói Szénbányászati Tröszt vezetője, Kutnyánszky József jelentette a szobor hollétét, így került a szobor az 1954. március 1-én létrehozott Komlói Múzeumba, majd a rendszerváltozás után a korábbi MDP, majd MSZMP pártház elé, a mai Városház tér nyugati oldalára, a Városi Könyvtár épülete elé.

[33] Kempelen 1937: 24.

[34] 1949–1994 között a vájárképzés gyakorlati helyeként itt működött a Tanbánya.

[35] A zsinagóga mögötti utcát, amely a Tímár utcát és a jelenlegi Munkácsy Mihály utcát köti össze.

[36] Engel Adolf Párizsban élő ükunokája, a neves szobrász és festőművész, Stein Anna nyitotta meg 2008-ban. A megnyitóünnepségen Ükapám, Jánosi Engel Adolf címmel családi gyökereiről beszélt.

[38] Végrendelet, fotója megtalálható Lányi 2012: 105.

[39] E fejezet forrása (részben) Baiersdorf 2009b: 56–66.

[40] Végrendelet, fotója megtalálható Lányi 2012: 106.

[41] Richard Wagner’s „Das Judenthum in der Musik”, Eine Abwehr, Leipzig, 1869. Die Broschüre von 1869 –megtalálható pl.: http://de.wikipedia.org/wiki/Das_Judenthum_in_der_Musik.

[42] Ungarische Elegie címmel.

[43] Ld. Hajzer 2001: 52.

[44] Josef Engel de Jánosi, Das Antisemitentum in der Musik, Leipzig - Wien: Amalthea Verlag-Zürich, 1933; 284 oldal.

[45] Die Marranen. Tragödie in fünf Aufzügen und einem Vorspiele (Dresden, 1900), Im Beichtstuhl. Trauerspiel in zwei Abtheilungen (Dresden, 1903), Der Kabbalist. Trauerspiel in drei Aufzügen (Dresden, 1909), Der Kaufmann von Rom oder: Shylock's Urgestalt. Drama in fünf Aufzügen, nebst einer Einleitung (Dresden, 1925).

[46] Vö. Die Ehre der Zeitung. Wahrheit ohne Dichtung (Dresden, 1904).

[47] Lenkei 1930: 68.

[48] Ma: Karlovy Vary (Csehország).

[49] Lásd Hajzer 2001: 54.

[50] Ujvári 1929.

[51] Schweitzer 1966: 61.

[52] Engel Adolf 1876-ban „vette be” József és Sándor fiát is cégébe, és lett a családi vállalkozás neve: „Engel Adolf és fiai”. 1898-ban az alapító (Engel Adolf) kilépett a vállalkozásból, és azt fiai vezették tovább.

[53] 1889-ben kapta kinevezését.

[54] 1885-ben kapta mindkettőt.

[55] Ld. Jánosi Engel 2009: 43.

[56] 1882-ben és 1892-ben jelent meg.

[57] 1907-ben jelent meg.

[58] Ld. Baiersdorf 2009b: 62.

[59] Ld. Erdészeti Lapok 8 (1879): 552.

[60] Itt található a Sigmund Freud Museum.

[61] Vö. Baiersdorf 2009b: 62.

[62] Apja vásárolta meg 1885-ben Ócsárd–Pázdány térségét.

[63] E fejezet forrása (részben) Baiersdorf 2009b: 66- 67.

[64] Lásd Végrendelet, fotója megtalálható Lányi 2012: 98–112 és 133.

[65] E fejezet forrása ( részben) Baiersdorf 2009c: 72–85.

[67] Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg /Erzherzog Joseph August Viktor Klemens Maria von Österreich/.

[68] Haszidé umot háólám / The Righteous Among The Nations. A nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés azoknak, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt.

[69] 2002-ben adta át e kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Judith Varnai Shorer, Izrael Állam magyarországi nagykövete.

[70] Végrendelet, fotója megtalálható Lányi 2012: 98–112.

[71] E fejezet forrása (többségében) Baiersdorf 2009c : 80–85.

[73] Kell, hogy ez tessék neki! Vö. Jánosi Engel 2009: 63.

[74] A Nobel-díjat 1980-ban az „ökonometriai modellek megalkotásáért és ezeknek a gazdasági ingadozások és a gazdaságpolitika elemzésében való felhasználásáért” kapta.

[75] Marguerite első férje Rosenstock von Rostowsky /Rozstocki/ volt, gyermekük nem született.

[76] 1990-ben avatták fel, 2005-ben felújították.