Ábrahám Vera

Dr. Herskovits Mózes a Magyar Zsidó Szemlében, és töredékek egy hitközség életéből

A Magyar Zsidó Szemle[1] oldalain találtam eddig általam nem ismert adatokat, melyek fontos kiegészítésül szolgálnak Somogyszil zsidósága és utolsó rabbija dr. Herskovits Mózes sorsának kutatásához.

Somogyszil egykori zsinagógája 1930.
(Ma a helyén bekerítet üres telek van)

Mielőtt dr. Herskovits főrabbival foglalkoznék, röviden bemutatom a település zsidóságát. A Somogyszili[2] Zsidó (anya) Hitközség  1810. körül jött létre, 1869-től a kongresszusi neológ irányzatot képviselte. Zsinagógája 1835-ben épült, majd kb. 1947-ben bontották le.[3] Intézményeiről röviden:

1778-as összeírás szerint Szilben Michael Adam metsző és a fiatalok oktatója volt.[4] A zsidóságnak 1857-től működött népiskolája, kezdetben 2, később 3, majd 1 fős tanerővel, míg végül 1921-ben megszűnt a tanítás. Chevra  Kadisája[5] a halál, temetés körüli teendőkön kívül jellemzően jótékonykodással foglalkozott. 1840-től a közösség dinamikusan gyarapodott, majd fogyatkozni kezdett, végül 1941-ben 40 ember alkotta a szili zsidóságot.[6] 1944-ben az elhurcolt zsidó közösséggel együtt a hitközségi élet végleg megszűnt. Még áll néhány épület az egykoriakból és a rabbi-ház is.

Rátérve a rabbikra; 1850. előtt segédlelkész gondozta a híveket.[7] Az első vallási vezető Kohn Ambrus/Amborius (1832, vagy 1827[8] -1891). 1850-1882-ig[9] töltötte be a főrabbi posztot, később Léván folytatta a hivatását.[10] 1848-tól Ehrlich Salamon (?-1852?)[11] volt szolgálatban.[12] Őt Deutsch Rezső (…..) (1889/90-?)[13] követte.[14]

A hitközség utolsó vallási vezetője dr. Herskovits Mózes volt, aki Hadason, Szatmár megyében született 1859. december 30-án és 1944-ben Auschwitzban halt meg.

Egyetemi tanulmányait 1884 és 1894 között az Országos Rabbiképző Intézetben, valamint a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol 1893-ban bölcsészdoktori címet szerzett. Bölcsészdoktori értekezésének címe és témája: Kimchi Dávid nyelvtani, lexicographiai és szentírásmagyarázati munkáiról. Bölcsészettudori értekezés.[15]

1895. február 4-13. között a Rabbiképzőben nyolc jelölt vizsgázott le, majd február 14-én zajlott az ünnepélyes rabbi-avatás. Nyolcuk közül ekkor még csak dr. Klein Andornak volt hitközsége, a zsolnai zsidóság vezetője lett. Dr. Herskovits Mózest rabbivá avatták[16] de még nem volt hitközsége. 1895-1900. közötti időszakban, amíg nem került Szilbe, hol tevékenykedett még kutatás alatt áll. A végzett rabbik általában pályázat útján helyezkedtek el. Olykor maguk a hitközségek fordultak a tanári karhoz.[17] Őt 1900-ban választották Szil anyahitközségének[18] főrabbijává. Ezt a posztot 44 évig, deportálásáig töltötte be. A falu egész közössége tisztelte, megbecsüléssel viszonyult hozzá. Munkájáról, asszimilációs törekvéseiről, neológ szemléletéről az Egyenlőség c. hetilap írásai tanúskodnak.

Dr. Herskovits Mózes

Herskovits Mózes egyik írása, mely az Egyenlőség 50. évfordulójára készült, tükrözi neológ[19] szemléletét, asszimilációs szándékait, egyetértve a hetilap látásmódjával. Következzen a cikk, hogy a főrabbi stílusa közelebb kerüljön az olvasóhoz!

„Az Egyenlőség tanító, oktató hatással van olvasójára. Mint minden izr. hitközségben, hazánkban, minálunk is szeretettel olvassák a Gyöngyszemek a talmud és midrásból, a Bál Sémről szóló legendákat és egyéb szent elbeszéléseket. Akik nem igen tudtak a Luach-hal bánni, azok e lapból merítették zsidó tudásukat, Ebből tudtuk meg, milyen hetiszakaszt, haftórát olvasnak szombaton, ünnepnapokon, egy-egy ünnep milyen napra esik, Ha valamely, a zsidóságot érintő szenzációs esemény fordult elő benne – ilyesmi gyakran volt – habzsolva, mohósággal olvasták, az olvasottat tárgyalták egymás közt. Egymást kérdezték: Olvastad az Egyenlőséget? Mit szólsz hozzá? Különösen a szombati napot, vagy a vasárnap délutáni időt szentelték e lap olvasásának. Szóvak az Egyenlőség vérévé vált a magyar zsidóságnak. Jehuda ben Témo azt mondja? <<Ben chámisim leécó>> Ha valaki az ötvenedik évébe kerül, minthogy ezen idő alatt sokat tapasztalt, látott, átélt, tehát jó tanácsadó. Az Egyenlőség most készül ünnepelni fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ezen idő alatt sokat küzdött, harcolt a zsidóságért, ennek érdekeiért, jogaiért, polgári és felekezeti egyenjogúsításáért és e harcokból mindig mint győztes került ki, tehát e felekezeti lap ezentúl még hivatottabb, még jobb tanácsadója lesz a magyar zsidóságnak. Ezt kívánjuk! Így legyen! Dr. Herskovits Mór, somogyszili rabbi”[20]

Herskovits közösségével együtt a neológiai és emancipáció híve volt, ennek nyomai a korabeli zsidó orgánumokban megtalálhatóak.

Mindenesetre a Magyar Zsidó Szemle segítségével újabb adalékkal tudtam kiegészíteni a hitközségi központ főrabbijának dr. Herskovits Mózesnek[21] az életútját, továbbá sikerült megtalálni szakdolgozatának nyomtatott változatát is.[22]

Dr. Herskovits Mózes szakdolgozatának címlapja

Irodalomjegyzék

A zsidó népesség száma településenként (1840-1941). Budapest : KHS, 1993.

Ábrahám Vera: Somogyszil zsidósága és temetője. Szeged, 2002. (Kézirat)

Egyenlőség aktuális számai 1893. év. (Lábjegyzetben)

Frojimovics Kinga: Neológ (kongresszusi) és status quo ante rabbik Magyarországon 1869-től napjainkig. Archontológia (Az anyahitközségek rendjében). Budapest : MTA Judaisztikai Kutatóközpont. Budapest : 2008.

Herschkovits Mózes: Kimchi Dávid nyelvtani, lexicographiai és szentírásmagyarázati munkáiról. Budapest : Nyom. Trebitsch Bernátnál Báró Orczy ház, 1893. Bölcsészettudori értekezés.

Magyar Zsidó Lexikon/szerk. Ujvári Péter. Budapest : Makkabi, 2000.

Magyar Zsidó Szemle aktuális számai, 1893. év. (Lábjegyzetben)

Schweitzer Gábor: Adalékok az Országos Rabbiképző Intézet 1914 előtti történetéhez = Iskolakultúra, 2007/2.

Szil anyakönyvei, Országos Levéltár. A 3511, A 3512 sz.. mikrofilmek.

Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, Kaposvár : Bét Olám Alapítvány és a Somogy Megyei Levéltár, 2005.