emlékezet

Oláh János:

Egy "angyal" egykor és ma
Az Engel család felemelkedése, nagysága és...

2020.04.03.

 

A Pécsről indult Engel-famíliáról, a XIX. század elején Pécsett született Engel Adolfról, gyermekeiről, unokáiról, déd- és ükunokáiról, tehát ötödízigleni családtagjairól szól az alábbi írás.

Egy magyarországi születésű zsidó ember és családtagjainak életét tekintem át, kik jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Ausztriában, Franciaországban, Izraelben, Kanadában, Németországban, Olaszországban és egy kevesen Magyarországon éltek és élnek.

Egy magyarországi születésű zsidó emberről és családtagjairól írok, kiknek egy része római katolikussá, buddhistává, ateistává lett, és egy részük megmaradt ősei hitén.

Egy magyarországi születésű zsidó emberről írok, kinek családnevét, az "Engel" nevet a déd- és az ükunokák viselik még szerte-széjjel a nagyvilágban, Magyarországon azonban már nem élnek az e családból származó, "Engel" nevet viselők.

Az "Engel" szó egy német szó (Der Engel – hímnemű főnév) magyarul "angyal"-t jelent. A görög, majd a latin nyelvből kölcsönzött, német: Engel és a magyar: angyal szó héberül: . E héber szó egyszerűen csak követet, küldöttet jelent. Az Örökkévaló nevének hozzátoldása, vagy a szövegösszefüggés által kapja csak "angyal" jelentését a Tanahban, a Biblia kereszténység/keresztyénség által Ó-szövetségnek nevezett részében, például: Voltaképpen bármely emberből lehetett angyal, ha Isten kiválasztotta és feladatot adott neki.

Engel Adolf zsidóságát soha meg nem tagadva, önnön erejéből, Istenben bízva lett egy szegény, árva gyermekből Pécs városának egyik legtekintélyesebb polgárává, virilistájává. Önerő és a töretlen hit Isten segítségében. E kettősség határozta meg az Engel-dinasztia alapítójának sikeres életét.

Takács István, Mecsekjánosi község római katolikus papja, Engel Adolf egyik házmesterének fia, kit a zsidó háziúr taníttatott katolikus papnak, írta 1899-ben: "Hősökről regélnek a csaták krónikásai, emlék-szobrok ezrei hirdetik a múlt nagy férfiainak dicsőségét, minden nemzet ünnepli nagy alakjait. – De az utódok ezen hódolata tulajdonkép mit is magasztal? Nem egyebet, mint a törhetetlen hős akaraterőt, mely nélkül nem tud remekelni a szellem, s mely nélkül önfeláldozóan hatni a testi szerv sem képes. Ez az elszánt akarat-erő képezi Jánosi Engel Adolf legjellemzőbb tulajdonságát…"[1]

Isten "munkálkodásáról" életének alakulásában pedig ezt írta Engel Adolf az "Aus meinem Leben" című önéletrajzi írásában[2], gyermekeinek: "Visszatekintve életemre, Dávid királlyal szólhatok: "A kő, amelyet az építők megvetének, szegletkővé lett. I.ten akarta így."[3]"[4]

Lenkei Henrik[5], Engel Adolf születésének 110. évfordulójára írt egy családtörténet-félét, amelynek az utódokkal foglalkozó részét ekként kezdi: "Ha Engel Adolf nem alapít családot és nem hagy hátra utódokat, akkor is beírta volna nevét az ország és a magyar zsidóság halhatatlanjainak könyvébe. (…) a Sors kegye megadta, hogy nem csak műveiben, hanem gyermekeiben s leszármazottjaiban fennmaradjon szelleme…"[6]

Lássuk akkor a családalapítót[7], Engel Adolfot. Saját maga által írt életrajzának tanúsága szerint 1820. február 6-án, Pécsett született.[8] Apja: Engel Péter (héber neve: Peszáh)[9], a tolna megyei Bonyhádról került 1795-ben Pécsre (az ő Zrínyi utca 12. sz. alatti házának egyik szobája lesz a pécsi zsidóság első zsinagógája 1843-ig[10]); míg anyja: Süsskind Mária[11], Frankfurt am Mainból jött Magyarországra, és került első férje révén a Baranya megyei Németbólyba, majd megözvegyülése után, 1819-ben, Pécsre, ahogyan akkoriban nevezték: Fünfkirchenbe.[12] A négy évesen apa nélkül maradt Adolf tizenegy évesen batyus vándorkereskedő lett, apróságok (például: ceruzák, maga készítette gyújtóeszközök) árusításából tartotta el magát a "magas, keszeg, sápadt, okos csillogású, fekete szemű, könnyen zavarba jövő, el-elpiruló, elérzékenyülő, mindenkihez alázatos tisztelettel közeledő"[13] német anyanyelvű fiúcska, ki önerőből tanult meg magyarul, franciául és héberül. Összegyűjtött pénzéből különböző vállalkozásokba kezdett: 16 évesen dohánnyal kereskedett, 18 évesen használt ruha- és bútorboltot nyitott Pécsett.

 1844-ben megnősült[14] (felesége: Justus Anna[15]) és házasságát bőséges gyermekáldás kísérte: 9 gyermeke[16] született. Gyermekei mellett felnevelte fiatalon meghalt öccse: Engel Simon[17] öt gyermekét[18] is. A legfiatalabb árva fiú: Engel Miksa[19], hasonlóan nagybátyjához, magyar nemességet kapott, 1895-ben, "Cserkúti" predikátummal. A szintén a faiparban is tevékenykedő közgazdász és ipari vállalkozó Engel Miksa volt többek között a fiumei Credit Bank és a Fronciére Biztosító Társaság igazgatója, részt vett a fiumei kikötő modernizálásában és megjelent egy héber nyelvű verses kötete is.[20]

Kevesen tudják, hogy az utasbiztosítást ő "találta ki". 1907. május 9-én az ő lakásán és kezdeményezésére alakult meg az Európai Árú és Podgyászbiztosító Részvénytársaság, a világ legelső utazási biztosítója, a mai EUB (Európai Utazási Biztosító Zrt.) elődje. A legenda (?) szerint 1905-ben, a luzerni pályaudvaron figyelt fel arra, hogy milyen könnyen felgyulladhatnak a várakozó utasok peronon álló bőröndjei a gőzmozdony szikrájától. Utánajárt és megtudta, hogy az esetleges károkért a vasúttársaságok csak jelképes kártérítést fizetnek. Ez adta neki az ötletet egy olyan biztosító társaság létrehozására, amely az utazók poggyászára és baleseti káraira vállal fedezetet. Így született meg Magyarországon az Európai Áru és Podgyászbiztosító Rt., a világ legelső, erre szakosodott biztosítója.

A legidősebb árva fiú: Engel Lipót[21], fiatalon halt meg és négy árvát[22] hagyott hátra, róluk is nagybátyjuk gondoskodott.

Az Engel-família árváit felnevelő Engel Adolf írta feleségéről, gyermekei és nevelt gyermekei anyjáról, ki az ő számára, az ő elvei szerint az ideális feleség mintaképe volt: "Mindazon asszonyi jó tulajdonságokkal rendelkezett, melyek Salamon király mondásaiban dicsőíttetnek. Házias, polgári nevelést kapott (…) regényeket soha nem olvasott. Istenfélően nevelte lányait, jó háziasszonynak (ami az asszonyok valóságos szerepe és feladata a világon), helyüket felismerőnek, megtalálónak a világban. La Martin joggal nevezte a regényt az "élet ópiumának", hiszen a kelő nap országainak népét az ópium élvezete, Európa lakóit pedig a regényolvasás juttatja hamis önbecsüléshez, melynek előbb-utóbb párbaj vagy öngyilkosság lesz a vége."[23]

Engel Adolf 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett, szolgálta hazáját és a magyar szabadság ügyét. A szabadságharc elbukott, Engel Adolf az üzleti életben egyre sikeresebb lett. Dolgozott, gyarapodott és gazdaságilag az igazi áttörést a fa hozta meg számára. 1853-ban indította be termény- és fakereskedő vállalkozását, erdőket vásárolt, létesített gőzfűrészüzemet és parkettagyárat. De faipari úttörő tevékenységei mellett létesített sóraktárat, mész- és téglaégetőt, cementgyárat, uszodát, fürdőt (Balokány-fürdő), gőz- és kádfürdőt, foglalkozott lucernamag termesztéssel, juhtenyésztéssel, részt vett a Budapest – Pécs és a Pécs – Barcs vasútvonal megépíttetésében és ő és fiai építtették meg saját költségükön a Bakócza–Felső-Mindszent – Komló vasútvonalat[24] 1896-97-ben.

1880-ban vásárolta meg Alfred Montenuovo[25] hercegtől a Jánosi-birtokot, ahol 1900-ra felépíttette a jelenleg is még meglévő kastélyát[26]. Ő volt a dél-dunántúli faipar, majd élete alkonyán a komlói kőszénbányászat megteremtője. Sokoldalú munkásságát az 1878-as Párizsi Világkiállításon nagy aranyéremmel ismerték el és megkapta a "Koronás arany érdemkereszt"[27] kitüntetést.

1886. március 29-én, I. Ferenc József a közgazdasági élet terén szerzett érdemeiért "jánosi" predikátummal magyar nemességet és címert adományozott Engel Adolfnak.[28] Nemesi címerébe az “assiduo labore" (szüntelenül dolgozni/munkálkodni) mondatot íratta. Aktív tagja volt a Pécsi Izraelita Hitközségnek, 1874-től annak elnöki tisztét[29] is betöltötte. Ő volt az egyik kezdeményezője az impozáns, 1869-ben felavatott pécsi nagyzsinagógának.

Tagja volt Pécs szabad királyi város közgyűlésének (törvényhatósági bizottság), több kulturális és művészeti szervezetnek, például: a Mezőgazdasági Egyesületnek, a Képzőművészetek Országos Egyesületének és a Pécsi Dalárda örökös tiszteletbeli tagja is volt. Meghatározó szerepe volt a Komló környéki kőszénvagyon feltárásában és művelésbe vonásában. 1895-ben nyittatta meg az utónevét viselő Adolf-tárót, majd a Ganzler- és a Szerencse-tárót. 1898-ban mélyíttette le Komló első függőleges aknáját, amelyet felesége utónevéről Anna-aknának neveztek el.

Jánosi Engel Adolf Bécsben, 1903-ban hunyt el, mikor gyermekeinél időzött.

 "Jánosi Engel Adolf stratégiai pozíciói birtokában – tőke, föld- és erdőtulajdon, bányabirtokok, nagyszámú bérmunkás, jó pénzügyi elgondolások és megvalósítás, a feldolgozási és kereskedelmi kapcsolati kör bővítése következtében – a gazdasági reprodukciós folyamatokban tágabb döntési kompetenciával rendelkezhetett, mint mások.

Jánosi Engel Adolf egyaránt betöltötte a tőkéstulajdonos, a vállalkozó, a menedzser szerepkörét. Munkája túlnőtt vállalatai szintjén. Befolyásolta számtalan bankár, földbirtokos, települési önkormányzat, országos igazgatási szerv kompetens rétegét is. Jánosi Engel Adolf személyében az a sajátos vállalkozói típus jelent meg, akinek tevékenységét szaktudása legitimálja, döntései individuális autonóm jellegűek, pozíciója nem öröklődik és egy meritokratikus értékrend hordozója.

Vállalkozói tevékenységének kedveztek a társadalmi feltételek, a változó gazdasági környezet kihívásai nem kényszerhelyzetekként, hanem új alternatívákként és innovációként jutottak érvényre, megalapozva és fejleszthetővé alakítva vállalkozásai körét. Volt azonban még egy olyan vonása, amely máig érvényes példa lehetne a vállalkozók számára. Ez pedig az, ha a "régi vállalkozói stílust" egy mondattal akarjuk jellemezni, hogy egész gondolkodását és elképzeléseit, valamennyi cselekedetét az élő ember öröme és bánata hatotta át.

Munkásaival való kapcsolata legendásan jó volt, üzletpolitikáját gyakran a ma használatos "üzleti angyal" etikus fogalmához kapcsolhatjuk. Alkalmazottai szociális ellátása, egyházakkal való kapcsolata, mecénási volta személyiségének értékét erősítik. (…) A kapitalizmust megelőző idők vezéreszméje még nem vesztette el érvényét: ’omnium rerum mensura homo’ - minden dolog mértéke az ember. Jánosi Engel Adolf vállalkozói magatartása ezt példázza a ma számára. (…) A mecseki szénbányászat hagyományosan a Bányásznap és a Borbála nap alkalmával emlékezik meg a komlói, ezzel a mecseki szénbányászat egyik kiváló alapítójáról."[30]

Élete végén, német nyelven írt önéletrajzáról[31] írták: "Az írásból egy eredményeire büszke, a szakadatlan munkában hívő személyiség képe bontakozik ki, aki mindennél előbbre tartotta a becsületes és tisztességes üzletkötést, és számos alkotással járult hozzá szűkebb és tágabb környezete, a zsidó hitközség és Pécs városának a gyarapításához."[32]

 

 

 

 

Dénes (Deutsch) Gizella[33] Engel Adolfról szóló szépirodalmi alkotása (Harminc ezüst) -  2012-ben jelent meg a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.[34]

 

 

 

 

 

Jánosi Engel Adolf emlékét őrzi egy emléktábla felirata a pécsi zsinagóga falán; a pécsi Rákóczi út 54-es számú ház -Gyula fia egykori lakóházának- homlokzatán lévő emléktábla[35]; valamint az elmúlt évtizedeket szerencsésen átvészelt[36] és 1991-ben újra felállított mellszobra Komló városának főterén.

Halála után egy ideig Komló "legszebb utcája" is az ő nevét viselte[37], ma már József Attila az utca új névadója. Jelenleg a nem annyira impozáns, de kétségkívül "stílusos": az Anna utcával párhuzamos, majd azt keresztező, az Anna-aknához[38] vezető út viseli nevét.

Pécsett, 1910-ben utcát[39] neveztek el róla, ám ezt 1944 júliusában átnevezték, majd 1958-tól ez az utca Goldmark Károlynak[40], a világhírű zeneszerzőnek, a keszthelyi zsinagóga kántora fiának nevét viseli. Komlón alakult meg 2007-ben a Jánosi Engel Adolf Komlói Bányászati Gyűjteményért Közhasznú Alapítvány. 2008-tól Komló Város Önkormányzat József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben (Múzeum) egy emléksarok őrzi emlékét[41].

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2001-ben Jánosi Engel Adolf díjat alapított Komló város gazdasági fejlődését elősegítő munkásság megbecsülésére: "az egyes gazdasági szervezetek érdekén túlmutató, a város gazdaságának egészét szolgáló tevékenység elismerésére."[42] Komló és Pécs városa tehát száz évvel Engel Adolf halála után eleven emlékezetében tartja azt az embert, kinek létét (Komló) és XIX. század végi gyarapodását (Pécs) köszönheti. Végrendeletében az alábbiakat írta: "Sok gonddal szereztem Isten segedelmével vagyonomat, remélem hogy ti mindnyájan életmódomat követni fogjátok, és utódaitokat szintén becsületes, jámbor zsidókká fogjátok nevelni, akkor a Mindenható benneteket meg fog áldani. Ámen"[43]

Engel Adolf fiai:[44]

Engel Lajos. 19 évesen, 1862-ben meghalt. A pécsi zsidó temetőben van a sírja. Nem nősült meg, gyermekei nem voltak. Apja, haláláig nem heverte ki elsőszülött fiának korai halálát, hiszen végrendeletében meghagyta: "Fehérnemű szekrényemben találjátok boldogult jámbor Lajos öcsétek imakönyvét, melyet síromba adjatok velem."[45]

Jánosi Engel József. 14 éves, amikor megjelent egy írása Reményi Ede[46] pécsi koncertjéről a népszerű, nagy példányszámú bécsi Wanderer újságban. 18 éves volt, mikor Richard Wagner "Das Judenthum in der Musik" című röpiratára válaszul egy ellenröpiratot[47] írt, "rosszallva" Wagner zsidókkal szembeni elfogultságát. Wagner zenei nagyságát viszont tisztelte, többször vendégeskedett is nála, sőt elsőszülött fiának is a Richárd nevet adta. Jánosi Engel József a zene nagy szerelmese volt, írt például egy zongoraművet[48] Deák Ferenc tiszteletére[49]. Hat évvel halála előtt, 1933-ban jelentette meg tanulmányát "Das Antisemitentum in der Musik" címmel.[50] A szépirodalmat is művelte, négy zsidó témájú drámája[51] jelent meg Drezdában. Jánosi Engel József, ellentétben apjával, nem a regények ellen "kelt ki", hanem a korabeli újságok ellen[52], és támadta "a hírlapok szenzáció hajhászását s üzletszerű igazságelferdítését."[53] Iván Szergejevics Turgenyevvel, az ismert orosz íróval, Karlsbadban[54] ismerkedett meg, több levelet is váltottak.[55] Az 1929-ben megjelent, nagy jelentőségű Zsidó lexikon[56] Elnöki Tanácsának a tagja volt. Schweitzer József "A Pécsi Izraelita Hitközség története" című könyvében így ír Engel Józsefről: "…tisztelet övezi Jánosi Engel Józsefet, akit a millennium korában Baranya legtekintélyesebb zsidó személyiségeként emlegetnek. A kor zsidó nagypolgárságának érdekes képviselője. Az öröklött vagyont megtartja, sőt növeli is, de a gazdasági sikerek nem jelentenek számára lelki kielégülést. Igazi szerelme az irodalom és a zene."[57] "Szerelmei", az irodalom és a zene gyakorlása mellett, a magyar királyi udvari tanácsosi címet kapott Jánosi Engel József, több mint négy évtizeden át tagja volt Pécs város törvényhatóságának. 12 évig elnöke volt a Pécsi Izraelita Hitközségnek és a X. Izraelita Községkerületnek is. Ő volt az "Engel Adolf és fiai"[58] fakereskedés, tűzifa raktár, gőzfűrész és parkettagyár, valamint a "gőz- zuhany- és kádfürdők" egyik cégvezetője 1911-ig, utána egyedül (1917-ig), majd Richárd és Róbert fiaival együtt vezette azt haláláig.

Felesége, a fiatalon, 30 évesen elhunyt Justus Rózsa[59], anyja első unokatestvére volt. Három gyermekük született: Richárd[60], Róbert[61] és a mindössze öt évet élt Natália (Lilli)[62].

Jánosi Engel Sándor. Császári és királyi kereskedelmi tanácsos[63], huszárhadnagy, nagyiparos, többek között a Lipót-rend lovagkeresztjének és a Ferencz József-rend lovagkeresztjének[64] tulajdonosa. 1884-től Bécsben élt, ugyanis: "Sándor fiam számára 1884-ben vettem meg a Barawitzka parkettagyárat és épületasztalos műhelyt Oberdöbling-Wienben - azóta oda is költözött -, melyet vásárlóink megelégedettségére vezet, sőt a császári udvar számára is dolgozik." -írta apja az önéletírásában.[65] Ő volt az "Engel Adolf és fiai" fakereskedés, tűzifa raktár, gőzfűrész és parkettagyár, valamint "gőz- zuhany- és kádfürdők" egyik cégvezetője 1889-ig. Főként a faiparban tevékenykedett, de építőipari tevékenysége is számottevő, ő építtette fel például a bécsi katonai lovaglóiskolát és a varasdi kaszárnya-épületeket. Szakírói munkássága is jelentős, megírta két kötetben az "Ungarns Holzindustrie und Holzhandel"[66]; és három kötetben az "Österreichs Holzindustrie und Holzhandel"[67] című szakkönyveket. Szerteágazó gazdasági- és szakírói tevékenységei mellett egyetemi magántanár (docens)[68] és alapító tagja volt például az Országos Erdészeti Egyesületnek[69]. Bécsben, először az apai ház (Döbling, Hofzeile 12) első emeletét lakta, majd a Berggasse 27. szám alatt lakott, ebben az utcában élt (Berggasse 19)[70] Sigmund Freud is, akinek családja baráti kapcsolatokat ápolt a Jánosi Engel család több tagjával[71]. Felesége: Löwy Gabriella[72] volt. Gyermekeik: Károly (Karl)[73], István (Stefan)[74] és Alfréd János (Alfred Hans)[75].

Jánosi Engel Gyula. Magyar királyi udvari tanácsos, földbirtokos[76], a Duna Gőzhajózási Társaság (Donau Dampfschiffahrts Gesellschaft) pécsi szénbányáinak kereskedelmi igazgatója, a budapesti Gizella Gőzmalom Rt. egyik tulajdonosa és felügyelő bizottsági tagja, a Pesti Izraelita Hitközség befolyásos, vezető egyénisége volt. Ő volt az "Engel Adolf és fiai" fakereskedés, tűzifa raktár, gőzfűrész és parkettagyár, valamint "gőz- zuhany- és kádfürdők" másik cégvezetője 1889-1911 között.

Felesége, a szintén magyar nemesi címmel rendelkező: Maróthi Fürst Lenke[77]. Gyermekei: Aurél[78], Pál (Paul)[79], Miklós (Nicholas)[80] és Ilma[81].

Jánosi Engel Mór (Móricz). 1892-től Bécsben élt apja házának második emeletén, majd Jánosi Engel Adolf 1903-ban bekövetkezett halála után ő örökölte a bécsi, Döbling kerületben lévő házat (Hofzeile 12). Sikeres vállalkozó volt az üzleti életben és a "szellemi életben" is. Költeményeket és színműveket írt, újságokban publikált és a Bécsi Külkereskedelmi Főiskolán tanított. Házában gyakori vendég volt Gustav Mahler, a zeneszerző és karmester; Arnold Rosé hegedűművész és karnagy, Mahler sógora; Bruno Walter karmester; a bécsi Burgtheater ismert színészei és színésznői; Sigmund Freud lányai (Anna és Sophie), akik Engel Mór Magda lányának osztálytársai voltak; Ludassy (Gans) Gyula és más közismert bécsi személyiségek. Jó kapcsolatokat ápolt Henrik Ibsennel, az ő páholyából együtt nézték a "Vadkacsa" bécsi ősbemutatóját a Volkstheaterben.

Felesége, a 105 évet élt Klinger Mária[82] volt. Gyermekei: Frigyes (Friedrich)[83], Rudolf Péter (héber neve: Peszáh)[84] és Magda (Magdalena)[85].

Engel Adolf lányai:[86]

Jánosi Engel Helén. Férje: Stein Mór (Móricz) volt. Helén fiatalon halt meg, négy árvát hagyott hátra: Lajos, Oszkár[87], Sándor[88] és Melánia (Melanie). Jánosi Engel Adolf végrendeletében róluk külön megemlékezik.[89]

Jánosi Engel Berta. Dr. Lóránt Lipótné. Férje: Leopold Löwy, később: Lóránt Lipót. A Baján született férfiú a török hadsereg katonaorvosa volt, majd Pécsre jőve Pécs városának, később Baranya vármegyének a főorvosa lett és a Pécsi Izraelita Hitközség elnöke volt. A pécsi Széchenyi tér sarkán álló, az "oroszlánfejes" Zsolnay-kúttal szemközti épületet - amelyet apósa építtetett, majd Berta lányának ajándékozott - még mindmáig Lóránt-palotának nevezik. Három gyermekük született: Anna[90], Márta[91] és Artúr[92].

Jánosi Engel Lujza Ludovika. Stern Mór (Maurice Stern) felesége volt. Kettő gyermekük született: Norbert[93] és György[94].

Jánosi Engel Marianne. May Jakab (Jakob May von Mayenau) felesége volt. Négy gyermekük született: Fritz[95], Felix[96], Hermann[97] és Marguerite.

Engel Adolf unokái közül:[98]

Jánosi Engel Richárd. 1917-től apja: Jánosi Engel József cégtulajdonossá tette a Münchenben mérnöki diplomát szerzett fiát a családi vállalkozásban, amely ekkor fakereskedésből, tűzifa raktárból, gőzfűrész és parkettagyárból valamint gőzfürdőből állt. Jánosi Engel Richárd az I. világháborúban katonatisztként szolgált. Zsidó mivolta miatt 1944-ben Mauthausenbe deportálták, ahol még az évben meghalt. Nem nősült meg, gyermeke nem volt.

Jánosi Engel Róbert. 1917-től apja: Jánosi Engel József cégtulajdonossá tette a jogi egyetemet végzett fiát a családi vállalkozásban, amely ekkor fakereskedésből, tűzifa raktárból, gőzfűrész és parkettagyárból valamint gőzfürdőből állt. Több pécsi pénzintézetnél, vállalatnál is igazgatótanácsi és bírálóbizottsági tag volt. Irodalmi "munkálatokat" is végzett, 1914-ben publikálta "Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipaciója: Eötvös születésének századik évfordulója alkalmából" című könyvecskéjét.[99] Jánosi Engel Róbert is katonatisztként szolgált az I. világháborúban, az orosz és a román fronton. Jánosi Engel Róbert kétszer nősült, első felesége Krausz Marianna[100] volt, akitől 1915-ben elvált. Egy lányuk született: Rózsa[101]. Második felesége, a szintén magyar nemesi címmel rendelkező Erdősi Baiersdorf Erna[102], festő és szobrásznő volt. Gyermekük nem született. Jánosi Engel Róbert feleségével és lányával együtt áttért a római katolikus vallásra, sírja és lányának sírja is a pécsi Belvárosi templom (Gázi Kászim Dzsámi – Széchenyi tér) földalatti kriptájában van.

Jánosi Engel Aurél. Jánosi Engel Gyula fia volt. Az I. világháborúban huszártisztként szolgált, József főherceg[103] adjutánsa volt, több kitüntetés birtokosa. Egy lánya született: Marianne[104], ki orvos volt Londonban.

Jánosi Engel Pál. Jánosi Engel Gyula fia volt. Agrármérnöki oklevelet szerzett Halleban és a család ócsárd-pázdányi birtokát igazgatta. Az I. világháborúban huszártisztként szolgált, orosz fogságba esett és 3 és fél éves hadifogság után térhetett csak haza. A zsidóüldözések idején, a későbbiekben[105] "A világ (népek) igazai"[106] címmel kitüntetett Erőss Tibor bújtatta és mentette meg őt és családját. A háború után az USA-ba vándorolt ki feleségével: Ornstein Kittyvel[107], fiával: Edgár Péterrel[108] és lányával: Clarisse-szal[109].

Jánosi Engel Miklós. Jánosi Engel Gyula fia volt. Az I. világháborúban tisztként szolgált. Egyik gyermeke: Sándor[110], munkaszolgálatosként halt meg 1944-ben.

Jánosi Engel Ilma. Jánosi Engel Gyula lánya volt. Férje: Robert May von Mayenau, cukorgyáros volt Csehországban. 1939-ben sikerült Angliába emigrálniuk. Mindkét gyermekük angol királyi hadsereg katonatisztjeként harcolt a II. világháborúban. Az idősebb fiú: Philipp Hermann[111] a normandiai partraszállásnál hősi halált halt.

Jánosi Engel Frigyes. Jánosi Engel Mór fia volt. Az I. világháborúban tisztként (hadnagy) szolgált. Freiburgban és Bécsben tanult jogot és történelmet. Az 1938-as "árjásításig" a bécsi családi parketta- és asztalos üzemet is irányította, oktatási tevékenységei mellett. A bécsi Alma Mater Rudolphiná-n, tehát a Bécsi Egyetemen (Universität Wien) és a római La Sapienza Egyetemen (Università degli Studi di Roma "La Sapienza") tanított; majd Angliába emigrált és a Cambridge-i Egyetemen (University of Cambridge) tanított. Innét az USA-ba ment és előbb a baltimorei Johns Hopkins (Johns Hopkins University) Egyetemen; majd a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen (Catholic University of America) tanított. 1959-ben visszaköltözött Bécsbe és ismét a Bécsi Egyetem tanára lett. Sok könyve, tanulmánya jelent meg németül és angolul, tekintély volt az újkorral foglalkozó történészek között. A bécsi egyetem két alkalommal (70. születésnapjára és a halála utáni évben, 1979-ben) is tanulmánykötetekkel tisztelgett Friedrich Engel-Janosi előtt. Járt Magyarországon is, a Magyar Tudományos Akadémia egy fogadást is adott tiszteletére. Ő kezdeményezte a Habsburg Birodalom, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsai jegyzőkönyveinek kiadását. Személyes ismeretséget ápolt Sigmund Freuddal, Arnold Schönberggel, Habsburg Ottóval, Ezra Pounddal, Hanna Arendttel, Bartók Bélával. Még római tartózkodása alatt, a 30-as évek végén áttért a római katolikus vallásra.

Jánosi Engel Rudolf Péter (héber neve: Peszáh). Jánosi Engel Mór fia volt. Orvosi egyetemre járt, egészségügyi osztagba sorozták be az I. világháborúban, de ő frontszolgálatra kérte magát. A 23 éves hadnagy 2 és fél éves frontszolgálat után az orosz harctéren, Kelet-Galíciában, 1917-ben hősi halált halt. Utóneve: Péter, héber neve: Peszáh volt, ugyanúgy, mint Jánosi Engel Adolf apjának: Engel Péternek. A nagyapa végrendeleteiben[112] többször meg is jegyezte, hogy az ő apja nevét viseli "kedves" unokája, ezért kitüntetően nagyobb vagyoni hányadot juttatott neki az örökségből.

Engel Adolf dédunokái közül:[113]

Jánosi Engel Rózsa. Stein Marcell felesége volt. Jánosi Engel Róbert lánya, Jánosi Engel József unokája. 1956-ban férjével együtt az USA-ba vándorolt, ahol a New-yorki Columbia Egyetem (Columbia University) könyvtárában, a Közép-Európai Irodalom részlegében jelentős munkát végzett. Ő kezdeményezte a "Hungarian and Austrian oral history project"-et. Az ő érdeme, hogy Bartók Béla mellszobrát felállították a Columbia Egyetemen.

Jánosi Engel Clarisse. Jánosi Engel Pál lánya, Jánosi Engel Gyula unokája. A család USA-ba érkezése után feleségül ment Henry Arnholdhoz, aki a New-yorki Arnhold & S. Bleichroeder Bank tulajdonos elnöke volt. (E banknál dolgozott például Soros György is 1963-73 között.)[114]

Jánosi Engel Edgár Péter. Jánosi Engel Pál fia, Jánosi Engel Gyula unokája. Ő az utolsó "Jánosi Engel", ki még Pécsett született.[115] Több egyetem is díszdoktorává fogadta, például az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem is. Az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli doktora. A Michigani Egyetemen (University of Michigan) együtt dolgozott a közgazdasági Nobel-emlékdíjas Lawrence Kleinnel[116]. Az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején ő szervezte, irányította az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem oktatóinak amerikai egyetemeken való továbbképzését. 1990-től 6 éven át ő volt az IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis - Nemzetközi Rendszerelemzési Intézet) vezérigazgatója. Több magas amerikai és osztrák kitüntetés birtokosa, számos könyve és tanulmánya jelent meg, szaktekintély a gazdasági statisztikában és a közgazdaságtudományban.

Moskovits István. Lórant Lipótné Jánosi Engel Berta unokája. 1930-tól Rómában élt, ahová Kállay Miklós, akkori mezőgazdasági miniszter delegálta a Nemzetközi Mezőgazdasági Hivatalhoz, a FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations - Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) elődjéhez. Az Európai Állattenyésztők Szövetsége (European Association for Animal Production) alapító tagja, a FAO tisztségviselője és a Máltai Köztársaság állandó képviselője volt Rómában, a FAO-nál. Közismert szakember és nemzetközi tekintély volt az állattenyésztés kérdéseiben.

Ürögdi György[117]. Eredetileg: Moskovits György. Lórant Lipótné Jánosi Engel Berta unokája. Történész volt, a történelemtudományok kandidátusa. Freiburgban, Münchenben és Bernben tanult ahol közgazdaságból, majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen ókori történelemből szerzett doktori oklevelet. Különféle bankoknál dolgozott fiatal korában, majd 1948-49-ben a Miniszterelnökség Országos Könyvhivatalának volt az osztályvezetője; ezt követően 1949-52-ben a Népművelési Minisztériumban; majd 1953-58-ban a Képzőművészeti Főiskolán volt csoportvezető. 1958-65 között, nyugdíjazásáig, az Aquincumi Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum római kori csoportjának a vezetője volt. Német és magyar nyelven; illetve fordításban sok könyve jelent meg, főként a római korral foglalkozott.

Fischer Leopold.[118] A világon közismertebb nevén: Swami Agehananda Bharati. Jánosi Engel Marianne unokájának, Margueritenek[119] és Hans Fischernek, egy nyugalmazott katonatisztnek (százados) a fia. Nemzetközi ismertségű szociál-antropológus és indológus volt. 1951-ben, mikor a buddhista vallásra tért át, változtatta meg nevét. A II. világháború alatt a német hadseregben szolgált és a "Szabad India Légió" tagja volt, amely Indiában az angolok ellen harcolt. Ő nem harcolt, őt nyelvtudása miatt sorozták be ebbe az ejtőernyős századba. A háború és a bécsi egyetemi tanulmányai után ismét Indiába ment, hindu koldusként 1.500 kilométert gyalogolt, majd egy buddhista kolostorban lett szerzetes. A buddhizmus tanait tanította Delhiben, Bangkokban, Tokióban, Kiotóban, Wahingtonban, majd 30 éven át az USA-ban, a Szirakúza Egyetemen (Syracuse University). 15 európai és indiai nyelvet beszélt, de főként angolul írta sokat hivatkozott írásait, könyveit. Nagy tekintélynek örvendő író, tudós és tanár volt, sok kitüntetéssel és tudományos társasági tagsággal rendelkezett.

Engel Adolf ükunokái közül:[120]

Stein Anna Mária.[121] Jánosi Engel Rózsa lánya, Jánosi Engel Róbert unokája. Párizsban élő festő- és szobrászművész. Budapesten, a Margithíd pesti hídfőjénél, a Jászai Mari téren áll[122] az "Égbekiáltó" címet viselő emlékműve a nyilasok által a Dunába lőtt áldozatok emlékére.

Írásom elején az Engel-angyal szóval kapcsolatosan írtam: "Voltaképpen bármely emberből lehetett angyal, ha Isten kiválasztotta és feladatot adott neki."

A XIX. század elején Pécsett született Engel Adolf, az "angyal" családnevet viselte. Utódai: a későbbi "Engelek" folyamatosan munkálkodtak és munkálkodnak mindmáig, létrehozva egyet s’ mást. Egy darabig Magyarországon, majd egyesek önszántukból, egyesek kényszeríttetve, az apa-nagyapa-dédapa-ükapa szülőhelyétől távol. Egyesek megmaradva zsidónak, és egyesek vallást változtatva.

Az Engel-család, ez a napjainkra már több generációt számláló, valamikori zsidó család Pécsről indult. Egyes tagjai felemelkedtek, naggyá lettek, élték és élik sorsukat, hasonlóan, mint oly sok magyar-zsidó család szerte-széjjel a nagyvilágban. A nagyvilágban és nem itt, nem Magyarországon.

 

Az "Engelek", az "angyalok" elrepültek…

 


[1] Idézi: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, III. rész. A harmadik nemzedék, az unokák. In: Pécsi Szemle. 2009. tél. 87. old. Eredetileg: Takács István: Jánosi Engel Adolf. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt., Pécs, 1899. Németül: Stefan Takács: Adolf Engel de Jánosi. Übersetzt von Anna und Martha Löwy. Actiendruckerei. Fünfkirchen, 1899.

[2] Jánosi Engel Adolf: Életemből. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány-Pécs. 2009. 16-52. old. Az 1887-ben írt visszaemlékezés magyar fordítása (fordította: Ábel János, Gritsch Mátyás, Gritsch Mátyásné) mellett két élő leszármazott (a Franciaországban élő: Stein Anna és az Amerikai Egyesült Államokban élő: Engel Péter) írását; továbbá Csikós Ferenc, Jakab Józsefné, Krisztián Béla és Szirtes Gábor tanulmányait is közli a könyv sok korabeli fényképpel és az Engel család családfájával egyetemben.

[3] Zsoltárok CXVIII,22-23.

[4] Jánosi Engel Adolf: Életemből, 52. old.

E zsoltárból származó mondatot énekelte a kórus 1869. július 22-én, a pécsi zsinagóga felavatási ünnepélyén a "zárkő" letételekor. In: Weisz Gábor: A Pécsi Izraelita Hitközség monográfiája. Pécs, 1929. 20. old.

[5] Lenkei (Gutman) Henrik: 1863-1943.

[6] Idézi: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, I. rész. A családalapító, Jánosi Engel Adolf. 59. old. In: Lenkei Henrik: A jánosii  (sic!) Engel-család. Jánosii (sic!) Engel Adolf születésének 110-ik évfordulója alkalmából. Múlt és Jövő 1930. február/2. szám.

[8] Jánosi Engel Adolf: Életemből, 18. old.

[9] Engel Péter (Peszáh): 1772-1824. Első felesége: Fuchs Salamon özvegye volt, az ő halála után vette feleségül Süsskind Máriát.

[10] Lásd: Schweitzer József: A Pécsi Izraelita Hitközség története. MIOK-Budapest, 1966. 25. old.

[11] Süsskind Mária: 1783-1862. Első férje egy Schwabach családnevű férfi volt. Második férjének, Engel Péternek a halála után feleségül ment Stern Jakabhoz, ki a pécsi Hevra Kadisa megalapítója lett. Egy gyermeke született ebből a házasságából Jánosi Engel Adolf anyjának: Stern Móricz (Mayer). Stern Móricznak (Mayernek) négy fia (Gyula, Miksa, Sándor és Ottó) és négy lánya (Nina, Sarolta, Emma és Ilona) született, kikről a végrendeletében a mostohanagybátyj: Jánosi Engel Adolf megemlékezik, és évjáradék folyósítását hagyja meg részükre. Lásd: Jánosi Engel Adolf hagyatéki végzése. Baranya Megyei Levéltár: Pécs Árvaszékének iratai IV. 1406.b. 1127/1903. In: Dr. Lányi Beatrix: Gazdasági lehetőségek a dualizmus kori Magyarországon, Jánosi Engel Adolf életművének tükrében. (Diplomamunka) Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, Budapest. 2012. 133-137. old.

[12] A város középkori latin neve: Quinque Ecclesiae (öt templom). Az elnevezés valószínűleg a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalhatott. A német Fünfkirchen (öt templom) a latin elnevezést őrzi.

[13] Jakab Józsefné: "Pécs ’igaz mecénása’ és a komlói szénbányászat megálmodója". In: Jánosi Engel Adolf: Életemből, 93. old.

[14] Jánosi Engel Adolf: Életemből, 24. old. Megjegyzés: Több forrás (pl.: Lenkei Henrik: A jánosii (sic!) Engel-család. Jánosii (sic!) Engel Adolf születésének 110-ik évfordulója alkalmából, 64. old.; Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I. Budapest, 1937. 23. old.) is 1843. évet írja házassága éveként, de talán a saját maga által írt évszám a valós.

[15] Justus Anna (Nina): 1824-1914. Az idős korára teljesen megvakuló anya Bécsben élt gyermekeivel, ott is halt meg és temették el.

[16] Lajos: 1844-1862.
Heléna: 1848-1887.
József: 1851-1939.
Sándor: 1852-1940.
Berta: 1855-1934.
Gyula: 1857-1934.
Mór: 1858-1924.
Lujza Ludovika: 1865-1947.
Marianne: 1868-1917.

[17] Engel Simon: 1822-1864. Felesége: Rosenstock Babett (1825-1915) volt.

[18] Lipót, Miksa, Ilona, Róza, ?. Az ötödik gyermeknek nem lehettek utódai és nem is élhetett már Jánosi Engel Adolf halálakor, mert a "Hagyatéki végzés"-ben (Jánosi Engel Adolf hagyatéki végzése. Baranya Megyei Levéltár: Pécs Árvaszékének iratai IV. 1406.b. 1127/1903.) nem szerepel sem az ő neve, sem leszármazottaié vagy örököseié. Lásd: Dr. Lányi Beatrix: Gazdasági lehetőségek a dualizmus kori Magyarországon, Jánosi Engel Adolf életművének tükrében, 134. old.

[19] Engel Miksa: 1857-1933. Felesége: Brachfeld Caesarina (1856-1945) volt. Gyermekei: György és Lívia.

[20] Idézi: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, I. rész. A családalapító, Jánosi Engel Adolf. 60. old. In: Ujvári Péter szerk.: Magyar Zsidó Lexikon. Budapest, 1929. 228. old.; és Kempelen Béla: Magyar zsidó családok I. kötet. 54. old.

[21] Engel Lipót: 1848-1886.

[22] Sándor, Olga, Jenő és Ernő.

[23] In: Jánosi Engel Adolf: Életemből, 24-25. old.

[24] Ez jelenleg a Godisa – Komló vasúti szárnyvonal, amely a Pécs – Dombóvár fővonalról ágazik le.

[25] Alfréd Montenuovo: 1854-1927.

[26] A kastély eladó: "7054 nm-es ősfás parkban, 1700 nm-es, 3 szintes felújítandó, századfordulós grófi (sic!) kastély, 600 nm melléképülettel, és ehhez tartozó 3,6 ha park és erdõvel 93 millió forintért eladó. A felújításhoz szükséges engedélyek, látvány és tervrajzok is rendelkezésre állnak."

http://ingatlan.com/komlo/elado+haz/kastely/komlo%28mecsekjanosi%29+pecs/5592900. 2012-04-11.

[27] 1850. február 16-án I. Ferenc József alapította az érdemkeresztet az addigi "Polgári Érdemérmek" helyett. A szép kidolgozású keresztek a Ferenc József rend motívumvilágát hordozták, a keresztvégek formája, az uralkodó nevének kezdőbetűi, az alapítási évszám és a jelmondat mind-mind megtalálhatóak a rendjeleken is.

[28] A királyi könyvek. Az I. Ferencz József és IV. Károly király által 1867-től 1918-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címek jegyzéke. Szerkesztette és kiadja: Dr. Gerő József, Budapest. 1940. 51. old. (Libri Regii LXIX. 60). Tévesen tudja a "nemesítés" dátumát pl.: Pécs Lexikon I. kötet. 199. oldal, “Engel Adolf" szócikk. Szerzők: Kaposi Zoltán, Vörös István Károly. Érdekes, hogy Engel Adolf az "Aus meinem Leben" című önéletrajzi írásában április 6-át ír nemesítésének dátumául, holott nemesi oklevelén a március (böjtmás hava) 29 szerepel . In: Jánosi Engel Adolf: Életemből, 51. old.

[29] Schweitzer József: A Pécsi Izraelita Hitközség története, 61. old.

[30] Dr. Krisztián Béla: Száz éve halt meg a komlói-mecseki szénbányászat megalapozója.

In: http://www.baranyanet.hu/magazin/2003_5/fokusz2.htm. 2010-09-27.

[31] In: Jánosi Engel Adolf: Életemből, 16-52. old. Az 1887-ben írt visszaemlékezés magyar nyelvre fordítói: Ábel János, Gritsch Mátyás, Gritsch Mátyásné.

[33] Dénes (Deutsch) Gizella: 1897-1975.

[35] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2010. (VI. 25.) rendelete jánosi Engel Adolf emléktáblájának elhelyezéséről:

"1.§ (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jánosi Engel Adolf emléktáblája elhelyezésének helyszínéül a Pécs, Rákóczi út 54. számú ingatlan homlokzatát jelöli ki.

(2) A Közgyűlés az emléktábla elhelyezését a következő szöveggel engedélyezi:
(bronz családi címer)
assiduo labore – szakadatlan munka
jánosi Engel Adolf
(1820-1903)

1848-as nemzetőr, a pécsi faipar megteremtője, a komlói bányák alapítója, a nemzetiségek és vallásközösségek békés együttműködésének előmozdítója, Pécs város mecénása. Emlékére állították Pécs város polgárai és az Engel család nagyvilágban szétszórt tagjai. 2010.

(3) A tábla mérete 115x90x3 cm nagyságú, bézs színű horvát kanfanár keménymészkő anyagból, a feliratok 3,5 és 5,5 cm betűméretben, bronzos barnás festéssel készülnek. A bronz címer 3 cm plasztikus vastagságban, 18 cm méretben készül, barokkos formában, áttört akantusz levelekkel és a felső részen koronával kerül a tábla felső részére." 2010. november 4-én avatta fel az emléktáblát Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, a jelenlegi Nemzeti Adó- és Vámhivatal (APEH) Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága Ügyfélszolgálati Irodájának utcai homlokzatán.

[36] Látható: http://www.szoborlap.hu/4810_janosi_engel_
adolf_mellszobra_komlo_apati_abt_sandor_n_a_.html. 2010-09-24. Az Apáti Abt Sándor által készített bronz mellszobrot Komlón állították fel először a bányatelepi állami iskola kertjében az 1900-as évek elején. Kutnyánszky József (a Komlói Múzeum első igazgatója) szerint, amikor a bányát 1909-ben megvette a Magyar Államkincstár, akkor kötelezettséget vállalt, hogy a szobor fennmaradásáról gondoskodik. A szobrot 1919-ben ledöntötték, 1920-ban visszaállították, 1944-ben ismét ledöntötték, 1945-ben visszaállították. 1950-ben elrendelték a szobor beolvasztását. Bár a szobrot elszállították, de nem olvasztották be, mert a komlói Kossuth-bányán elrejtették azt (befalazták). Amikor 1953-ban Vas Zoltán lett a Komlói Szénbányászati Tröszt vezetője, Kutnyánszky József jelentette a szobor hollétét, így került a szobor az 1954. március 1-én létrehozott Komlói Múzeumba, majd a rendszerváltozás után a korábbi MDP majd MSZMP pártház elé, a mai Városház tér nyugati oldalára, a Városi Könyvtár épülete elé.

[37] Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I., 24. old.

[38] 1949-1994 között a vájárképzés gyakorlati helyeként itt működött a Tanbánya.

[39] A zsinagóga mögötti utcát, amely a Tímár utcát és a jelenlegi Munkácsi Mihály utcát köti össze.

[40] Goldmark Károly: 1830-1915.

[41] 2008-ban, Engel Adolf Párizsban élő ükunokája, a neves szobrász és festőművész: Stein Anna, "Ükapám, Jánosi Engel Adolf" címmel családi gyökereiről beszélt és nyitotta azt meg.

[43] Jánosi Engel Adolf végrendelete(i). IV. 1409. b. Pécs Árvaszékének iratai. 1127/1911. (német nyelvről fordította: Dr. Kaufer Jenő). Fotója megtalálható: Dr. Lányi Beatrix: Gazdasági lehetőségek a dualizmus kori Magyarországon, Jánosi Engel Adolf életművének tükrében, 105. old.

[44] Részben e fejezet forrása: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, II. rész. A második nemzedék, a gyermekek. Pécsi Szemle. 2009. ősz. 56-66. old.

[45] Jánosi Engel Adolf végrendelete(i). IV. 1409. b. Pécs Árvaszékének iratai. 1127/1911. (német nyelvről fordította: Dr. Kaufer Jenő). Fotója megtalálható: Dr. Lányi Beatrix: Gazdasági lehetőségek a dualizmus kori Magyarországon, Jánosi Engel Adolf életművének tükrében, 106. old.

[46] Reményi Ede (Hoffmann Eduárd): 1828-1928.

[47] Richard Wagner’s "Das Judenthum in der Musik"; Eine Abwehr. Leipzig, 1869.

[48] "Ungarische Elegie" címmel.

[49] In: Hajzer Lajos: 150 évvel ezelőtt született Jánosi Engel József. In: Pécsi Szemle. 2001. ősz. 52. old.

[50] Josef Engel de Jánosi: Das Antisemitentum in der Musik. Amalthea Verlag-Zürich, Leipzig, Wien. 1933. 284 oldal.

[51] Die Marranen. Tragödie in fünf Aufzügen und einem Vorspiele. Dresden, 1900.

Im Beichtstuhl. Trauerspiel in zwei Abtheilungen. Dresden, 1903.

Der Kabbalist. Trauerspiel in drei Aufzügen. Dresden, 1909.

Der Kaufmann von Rom oder: Shylock's Urgestalt. Drama in fünf Aufzügen, nebst einer Einleitung. Dresden, 1925.

[52] Die Ehre der Zeitung. - Wahrheit ohne Dichtung. Dresden, 1904.

[53] Lenkei Henrik: A jánosii (sic!) Engel-család. Jánosii (sic!) Engel Adolf születésének 110-ik évfordulója alkalmából. Az OMIKE 1930. január 20-iki kultúrestjén felolvasott tanulmány. Múlt és Jövő 1930. február/2. szám. 68. old.

[54] Ma: Karlovy Vary (Csehország).

[55] Hajzer Lajos: 150 évvel ezelőtt született Jánosi Engel József. Pécsi Szemle. 2001. ősz. 54. old.

[56] Ujvári Péter szerk.: Zsidó lexikon. Budapest,1929.

[57] Schweitzer József: A Pécsi Izraelita Hitközség története,  61. old.

[58] 1876-ban "vette be" József és Sándor fiát is cégébe Engel Adolf és lett a családi vállalkozás neve: Engel Adolf és fiai". 1898-ban az alapító (Engel Adolf) kilépett a vállalkozásból és azt fiai vezették tovább.

[59] Justus Rózsa: 1860-1890.

[60] Jánosi Engel Richárd: 1882-1944.

[61] Jánosi Engel Róbert: 1883-1943.

[62] Jánosi Engel Natália: 1888-1893.

[63] 1889-ben kapta kinevezését.

[64] 1885-ben kapta mindkettőt.

[65] Jánosi Engel Adolf: Életemből, 43. old.

[66] 1882-ben és 1892-ben jelent meg.

[67] 1907-ben jelent meg.

[68] Idézi: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, II. rész.  62. old.

[69] Lásd: Erdészeti Lapok. 1879. évf. 8. füzet, 552. old.

[70] Itt található a "Sigmund Freud Museum".

[71] Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, II. rész. uo.

[72] Löwy Gabriella: ?-1940.

[73] Jánosi Engel Károly: 1891-?.

[74] Jánosi Engel István: 1895-1944.

[75] Jánosi Engel Alfréd János: 1898-1991.

[76] Apja vásárolta meg 1885-ben Ócsárd-Pázdány térségét.

[77] Maróthi Fürst Lenke: 1866-1938.

[78] Jánosi Engel Aurél: 1880-1955.

[79] Jánosi Engel Pál: 1892-1962.

[80] Jánosi Engel Miklós: 1894-1959.

[81] Jánosi Engel Ilma: 1900-1994.

[82] Klinger Mária: 1870-1975.

[83] Jánosi Engel Frigyes: 1893-1978.

[84] Jánosi Engel Rudolf Péter: 1894-1917.

[85] Jánosi Engel Magda: 1896-1919.

[86] Részben e fejezet forrása: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, II. rész, 66-67. old.

[87] Stern Oszkár: 1872-1942.

[88] Stern Sándor: 1880-1954.

[89] Lásd: Jánosi Engel Adolf végrendelete(i). IV. 1409. b. Pécs Árvaszékének iratai. 1127/1911. (német nyelvről fordította: Dr. Kaufer Jenő). Fotója megtalálható: Dr. Lányi Beatrix: Gazdasági lehetőségek a dualizmus kori Magyarországon, Jánosi Engel Adolf életművének tükrében, 98-112.; és 133. old.

[90] Lóránt Anna: 1877-1959.

[91] Lóránt Márta: 1879-1950

[92] Lóránt Artúr: 1884-1954.

[93] Stern Norbert: 1885-1942.

[94] Stern György: 1889-1963.

[95] Fritz May von Mayenau: 1889-1953.

[96] Felix May von Mayenau: 1890-1945.

[97] Hermann May von Mayenau: 1894-1979.

[98] Részben e fejezet forrása: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, III. rész. 72-85. old.

[100] Krausz Marianna: 1887-1980.

[101] Jánosi Engel Rózsa: 1910-2000.

[102] Erdősi Baiersdorf Erna: 1889-1970.

[103] Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg (Erzherzog Joseph August Viktor Klemens Maria von Österreich (1872-1962)

[104] Jánosi (Engel) Marianne: 1923-

[105] 2002-ben adta át e kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Judith Varnai Shorer, Izrael Állam magyarországi nagykövete.

[106] Haszidéj umot háolam-The Righteous Among The Nations. A nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés azoknak, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt.

[107] Ornstein Kitty: 1901-1990.

[108] Jánosi Edgár Péter: 1928-

[109] Jánosi Engel Clarisse: 1925-

[110] Jánosi Engel Sándor: 1926-1944.

[111] Philipp Hermann May von Mayenau: 1923-1944.

[112] Jánosi Engel Adolf végrendelete(i). IV. 1409. b. Pécs Árvaszékének iratai. 1127/1911. (német nyelvről fordította: Dr. Kaufer Jenő). Fotója megtalálható: Dr. Lányi Beatrix: Gazdasági lehetőségek a dualizmus kori Magyarországon, Jánosi Engel Adolf életművének tükrében, 98-112. old.

[113] E fejezet forrása többségében: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, III. rész. 80-85. old.

[115] Kell, hogy ez tessék neki! In: Jánosi Engel Adolf: Életemből, 63. old.

[116] 1980-ban kapta az "ökonometriai modellek megalkotásáért és ezeknek a gazdasági ingadozások és a gazdaságpolitika elemzésében való felhasználásáért".

[117] Ürögdi György: 1904-1987.

[118] Fischer Leopold: 1923-1991.

[119] Marguerite első férje: Rosenstock von Rostowsky (Rozstocki) volt, gyermekük nem született.

[120] E fejezet forrása többségében: Baiersdorf Kristóf: A jánosi Engel családról. Adatok és kérdőjelek, III ,. 85-87. old.

[121] Stein Anna Mária: 1936.

[122] 1990-ben avatták fel, 2005-ben felújították.