Szabó Attila:

Professzor Dr. Gergely Judith ^z'cl

2021.01.13.

"A nagyság és fény útja ez:
gyógyírt lehelni száz sebére"

Kiss József

A gyógyszerész szakma 2020. december 9-én újabb jeles személyiségét veszítette el. Életének 93. évében elhunyt a mindenki által tisztelt és szeretett professzor Dr. Gergely Judith – zsidó nevén Sára[1] – aki, az orvostudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár, professzor Emerita, és tegyük hozzá holokauszt túlélő volt.

Temetésére a debreceni zsidótemetőben került sor. Judith néni ravatala előtt állva éppen egy másik magyar zsidó orvos sírkövén olvastam: "magyarnak lenni nehéz, magyar zsidónak lenni még nehezebb". Bizony mennyire igaz ez erre a korosztályra, melyhez Judith néni is tartozott!

"magyarnak lenni nehéz"

Apuka – ahogy Miklós nevű édesapját emlegette – Kányaházán (Szatmár megye) született 1891-ben, ám az ősök több generáción keresztül Alsóporumbákon éltek. Így az apuka ága erdélyi, fogarasi származású. (Az ősök Bethlen Gábor fejedelem idején kerültek Spanyolországból az Erdélyi Fejedelemségbe.) Ugyan a családon belül fenn maradt egy családnév – Lipman, vagy Lypmon – de arra nincs adat, ki és mikor magyarosította a családi nevet. Annyi bizonyos, hogy már Judith néni dédnagyapja is a Gergely családnevet használta. Apuka a Máramarosszigeten lévő Református Líceumban érettségizett 1910-ben, majd többre értékelve a budapesti egyetemet ott folytatta tanulmányait és szerzett 1914-ben gyógyszerész diplomát. Mivel az I. Világháborút lezáró események során Erdély és Magyarország jelentős része román megszállás alá került, és a magyarok irányította területre szárazföldi út nem vezetett, ezért a magyar érzelmű ifjú Szajol közelében keresztbe átúszta a Tisza folyót, majd több napi gyaloglással Szegedre ment. Gyógyszerészi pályafutását ebben a városban kezdte el, mely városhoz aztán haláláig hű maradt. Ott alapított 1921-ben családot is.

Anyuka – ahogy Reitzer Alice nevű édesanyját nevezte – Szegeden született 1902-ben. A Reitzerek a XIX. század második felében költöztek a Bácskából Szegedre és 1856-tól már a zsidó közösség megbecsült tagjai voltak. Sőt Reitzer Zsigmond neve a Magyar Zsidó Lexikonban is megtalálható, hiszen a két Világháború közti időben a hitközség világi előjárója volt. Reitzer Alice (Gergely Miklósné) előbb az izraelita Leányegylet alelnöke, majd a deportálásból visszatérve a Nőegylet vezetőségi tagja, 1959-től 79-ig pedig elnöke volt. Mivel a II. Világháború előtt kereskedelmi és drogistaképzésben részesült, a háborút követően a szegedi Herbária üzletben kapott állást, ahol üzletvezetőként dolgozott.

"magyar zsidónak lenni még nehezebb"

Előbb a hazai zsidótörvények, majd az ország német katonai megszállását (1944. március 19.) követő borzalmak vártak a hazai zsidóságra. A gettók kialakításával eltűnt hazánkban az emberi méltóság, a civilizációs élet, és az emberi magánszféra. A szűkös élettér, az élelmiszerek hiánya, az ivóvíz korlátozás okozta szomjúság és tisztálkodási nehézség, illetve a kevés és higiéniai hiányosságokkal bíró WC-k rövidesen betegségek sokaságának kialakulását eredményezték. Ezt a helyzetet fokozták tovább, egy érthetetlennek tűnő koreográfia szerint végbevitt transzportálások, mely alapján három transzportba szedve szállították el az embereket a végső koncentrációs táborokba. A Gergely család sokadmagukkal pár hónapos strasshofi tartózkodás után, többszöri vagonoztatással az alsó-szászországi (ma csehországi) Therezienstadtba (ma Terežin) került. A tábort a szovjet csapatok 1945. május 11-én szabadították fel. Többedmagukkal, ám legyengülve, betegen érkeztek Szegedre, ahol előbb a vasútállomás közelében kialakított szálláson aludhattak meg. A következő napok eseménye volt felkeresni a régi otthont, számba szedni a még megmaradt bútorokat és egyéb fellelhető holmikat.

"A háború 1945. május 8-án ugyan véget ért, de az emberek tömegét megsemmisítő haláltáborok működése még nem! Az áhított normális élet helyett itthon újabb atrocitások várták őket. A fasizmus borzalmait túlélőket, most a kommunista diktatúra nem mint zsidókat, hanem mint osztályidegen "burzsujokat" üldözte! A kialakult helyzetet a "pesti humorral" jellemezve elmondható: "a zsidótörvényeket nem helyezték hatályon kívül, csak kiterjesztették a keresztényekre is".

Gergely Miklós és Reitzer Alice házasságából egy leánygyermek, Judith született 1927. február 27-én. Judith iskolai tanulmányait Szegeden végezte. Ugyan 17 éves korában deportálták, mégis hazatéve sikerült 1945-ben leérettségiznie, méghozzá jeles eredménnyel az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumban. Ezt követően felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetemre, ahol gyógyszerésznek tanult. Egyetemista korában – 1947 – jelent meg egy pályázat, mely a vészkorszak áldozatainak kívánt emléket állítani. Erre küldte be versét, mely a bírálat során a legszebbnek ítélt mű lett. Ma is olvasható a szegedi "új" zsinagóga Mártírok Emlékcsarnoka délnyugati sarkában lévő fekete márvány szarkofágon.

Ti vér voltatok Ábrahám fajából
Ezért haltatok vértanúhalált
Ezért égtetek iszonyú máglyákon
És hamvatok a légben szerteszállt.

Te jelképes sír foglaljad magadba
A sok gyermeket és apát anyát
S mi eljövünk a lelkek csarnokába
Elsírni szívünk sajgó bánatát.

Gyászverse nemcsak az értelmetlen tragédiáról szól, hanem részvétkoszorú, mely az elhunyt iskolatársainak, barátnőinek és rokonainak örökidőkre állít emléket.

1950-ben szerzett gyógyszerész diplomát. Ugyan 1958-ban gyógyszerész doktorrá avatták, ám az akkori időszaknak megfelelően a "teljes jogú gyógyszerész" cím viselésére jogosító záradék csak 1959-ben került diplomája hátoldalára. 1965-ben védte meg kandidátusi értekezését, aminek címe: "Az oestrogen hatás hepato-endokrin regulatioja". 1973-ban szakgyógyszerészi képesítést nyert gyógyszertan-toxikológia tárgykörből. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia orvostudomány doktora lett, disszertációjának címe: "Sexualis és anabolicus steroidok hatása egészséges és károsított máj működésére". 1990-ben nyert egyetemi tanár és társprofesszori kinevezést, majd 1999-ben professzor Emerita címet kapott. 2003-ban (76 évesen!) EU-C szintű oklevelet nyert "Laborállat tudomány és kísérlettervezés" témakörben.

Már szegedi egyetemistaként el kezdett dolgozni az Ábrahám Ambrus[2] akadémikus fémjelezte Intézetben, ahol a diplomája megszerzését követően tanársegédi állást kapott.

1954-ben férjhez ment Kulcsár András (Ungvár, 1922. február 15. – Debrecen, 2007. december 14.) debreceni orvoshoz. A fiatal házasok Debrecenben telepedetek le. Itt születtek a gyermekek is, Lajos, aki sebészként dolgozik Izraelben és Júlia, aki belgyógyász orvosként dolgozik az Amerikai Egyesült Államok egyik rehabilitációs központjában. Debrecenbe kerülve a debreceni egyetem Vályi-Nagy Tibor vezette Gyógyszertani Intézetében[3] kapott állást. Kevés ember mondhatja el, hogy mennyire hűséges munkaerő, hiszen 1954-től egészen haláláig – mint professzor Emerita is bejárt dolgozni – ez az egy munkahelye volt.

Gergely Judith tudományos érdeklődése a szteroid hormonok májra gyakorolt hatásaira, a máj regulációját befolyásoló gyógyszerhatások vizsgálatára, a toxikus májártalmak következtében kialakuló gyulladásos tüneteire és a gyógyszer-metabolizmus zavarainak kutatására fókuszálódott. Munkáját többször férjével együtt is végezhette, melyre a Gyógyszertani Intézet és a II. számú Belklinika tudományos együttműködése adott lehetőséget. Vályi-Nagy professzor kérésére, már a ’60-as években bekapcsolódott az orvostanhallgatók oktatásába. Később az angol nyelvű képzés egyik oszlopos tagja lett. Mikor az egyetemen elkezdődött a gyógyszerészképzés, teljes mellszélességgel állt az ügy mellé. Időskora ellenére vállalta az előadásokat, melyekre évről évre keményen készült. Folyamatosan frissítette előadás anyagát, hogy a hallgatóság az újabb kutatási eredményekről is értesülhessen.

Felsorolni sem lehet, mennyi díjat és mennyi tisztséget vállalt el. Álljon itt néhány példa: Közleményeiért – melyek hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban jelentek meg – többször jutalmazták nívódíjjal, illetve többször kapta meg a Magyar Gasztronómiai Társaság Nagydíját. 1984-ben az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság pályadíját kapta meg.

Több hazai és külföldi tudományos társaságnak volt tagja, például: A Geriatriai Bizottság tiszteletbeli elnöke lett 2017-ben. A Tüdőgyógyászati, Allergológiai, Immunológiai Tudományos Alapítvány kuratóriumi tagja volt. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tagja, és a kutatási szakosztály elnöke (1990-2000), majd alelnöke (2000-2005) volt. A Worldwide Hungarian Medical Academy alapító tagja volt 1991-ben. Felvételt nyert a New York Academy of Sciences, az International Study Group of Steroid Research-be.

Végül számos szakmai kitüntetés tulajdonosa, melyek közül a legbüszkébb a Than Károly díjra volt.

1972 – Than Károly díj,

1975 – Oktatómunkáért, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kitüntetése,

1982 – Győry István emlékérem,

1984 – Kiváló Munkáért, a Miniszter Tanács által adományozott kitüntetést,

1996 – Millecentenáriumi Emlékérem, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság jutalma

2000 – Kabay János díj, a gyógyszerkutatásért adományozott kitűntetés

2002 – Pro Homine Nobile Pharmacie érme

2005 – Debreceni Közösségért emlékérem, a város Közösségért végzett munka elismerésért jár

2008 – Magyar Zsidókért kitüntetés

2013 – Debrecen város Hatvani Díja,

2014 – Stenszky Ernő Emlékérem, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar kitűntetése

2015 – "Vasdiploma" – a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán 50 évvel ezelőtt szerzett gyógyszerészdiplomát

2016 – Mezey Géza emlékérme – Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar az eredményes oktató és nevelő munka elismeréseként adományozta

2017 – Debreceni Tudományegyetem – "A Debreceni Egyetemért Emlékérem"

2017 – Dr. Szilágyi János emlékére alapított plakett

2020 – "Rubindiploma" – a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán 70 évvel ezelőtt szerzett gyógyszerészdiplomát (ezt már nem tudta személyesen átvenni).

Szakmai munkája mellett sem felejtkezett meg hitbéli életéről sem. A helyi hitközség rendezvényeinek rendszeres és aktív tagja volt. Csodálatos volt látni, hogy 91 évesen is táncolt a hanuka[4] ünnepségén. A zsidósággal kapcsolatban tartott nemzetközi konferenciák és nyári egyetemek gyakori előadója, és ha kellett moderátora volt. Az 1848-49-es magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (1998. március 15-én) a debreceni hitközség dísztermében Ő mondta az ünnepi köszöntőt. 20 évig volt a hitközség nőegyletének elnöke. A város többi egyházfelekezetével megkezdett párbeszéd egyik fő zászlóvivőjének számított. Az egyházfelekezeteknek sikerült bizonyos témában úgy megegyezni, hogy azután azt országos szintre közösen terjesztették elő. Az egyik ilyen téma volt az idősek gondozása. A felterjesztett javaslat kidolgozásában alapul vették a Professzor asszony saját tapasztalatait és javaslatait.

Élete példakép családja, hittestvérei, munkatársai, egyetemi oktatótársai, diákjai és nyugodtan mondhatjuk, hogy mindenki számára.

Talán érdemes professzor asszonytól azokkal az Arany János "Mindvégig" című versében olvasható gondolataival búcsúzni – melyeket éppen professzorasszony 2012-ben adott közre a "Korok és életkorok" című munkájában (ami a "Remény" folyóirat 15. évf. 1. számában jelent meg)

"Hisz szép ez az élet
Fogytig, ha kiméled
Azt ami maradt;
Csak az ősz fordultán,
Leveleid hulltán
Ne kívánj nyarat".

Irodalom:

1.       Kapusz Nándor-Petrovics Alice-Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés; 2008. Debrecen 428-429. old.

2.       Mátyus László- Németh Norbert: 100 éves a debreceni orvosképzés I-II.; 2018. Debrecen 2. kötet 148-149. old.

3.       Gergely Judith (1927-2020); www.aok.unideb.hu

4.       Kreisler Gábor: Prof. Dr. Gergely Judith; temetésen elhangzott megemlékezés

5.       Kreisler Gábor: Búcsú professzor Dr. Gergely Judithtól; mazsihisz.hu

6.     Tornyi Ferenc: Interjú Gergely Judith emeritus professzorral; Dr. Módis László – Fazekas-Bálint Ágnes: Találkozások a DEOEC Emeritus/nyugdíjas tanáraival; Emlékeik, gondolataik a XXI. században; Riportok; 2013. Debrecen, 154-164 old.

7.       Varga Papi László: A Zsinagóga költi; 2003. Szeged (A város folyóirata) 15. évf. 5. szám, 40-45. old.

8.       Prof. dr. Gergely Judith: Korok és életkorok; 2012. Remény 15. évf. 1. szám,

9.       Dr. Szabó Attila: Egy magyar zsidó gyógyszerész élete az Osztrák-Magyar Monarchiától a Magyar Népköztársaságig; kézirat

10.    Kiss József: Löw Lipót emlékezete; 1876-ban jelent meg a vers a Szegedi Híradó 18. évf. 126. szám 2. oldalán