Róbert Péter

Fénylő fekete kő

Családtörténet, a fülöpszállási Gudmon-familia története, de messzebbre mutat, a keresztény-zsidó együttélés formáit taglalja. Megismerjük a francia eredetű, de kunságivá lett család (Székely Gábor anyai ősei) történetén keresztül az első világháború és a forradalmak történetét, az öt Gudmon-fiú életútját….

A.Gergely András

Bibliai egyetemesség, alávetettségi méltóság, morális doktrínák

Az Idegen kulcsfogalom a modern gondolkodástörténetben, s amit Önmaga tükrében idegenként Julia Kristeva könyvében az idegenségről vall, elméleti és történeti, filozófiai és társadalomtudományi fogalom komolyan is vétetve mondandóját.

Haraszti György

A hírhedett magyarországi Talmud-hamisítás története

A 19. század második felétől egymást érik a Tanach és a Talmud világát új fénybe állító nagy régészeti leletek és kézirat-felfedezések, közzétételek. Tanulságos részletesebben is felidézni a hírhedt Talmud-hamisítóként számontartott és elrettentő példaként emlegetett kalandor Friedländer életét és hamis “Jerusalmi”-jának történetét.

Róbert Péter

Mártírok és embermentők

Boldog Salkaházi Sára Program utolsó kötetét jelentette meg a Szent István Társulat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozó történettudományi kutatócsoport a magyar zsidóság más hazai csoportokkal való együttélésével foglalkozik, kiemelve a katolikus egyház szerepét e folyamatokban.
 

A.Gergely András

Könyvrégiség, avagy tudástörténet a jelképek erdejében

A történeti Magyarország területén használt nyomdai és kiadói jegyek korábbi két katalógusát követi az 1901 és 1920 között Magyarország területén használt kiadói és nyomdászjelvények gyűjteményének közreadása.

Róbert Péter

Uhrman Iván: Könyvek az első pogromról

Megtaláljuk ebben az Attraktor kft. gondozásában megjelent könyvben Grüll Tibor tanulmányát a római-zsidó kapcsolatokról és Uhrman Iván elemzését a korabeli Alexandriáról. Ehhez kapcsolódik A pogrom prototípusa című ugyanennél a kiadónál most megjelent monográfia, amely kiteljesíti a témát.

Róbert Péter

Uhrman Iván: Szavirok, magyarok, fejedelmek

Távoli időbe vezeti olvasóit, a magyar honfoglalás, sőt a megelőző századok korába, s ez nem véletlen. Még a történelemmel aránylag keveset foglalkozók is észrevehetik, hogy mostanában mintha ismét sok szó esnék a magyarság eredetéről, keleti gyökereiről. Ebbe a kérdéskörbe világit bele imponáló felkészültséggel a tudós kutató adatokban gazdag könyve.

A.Gergely András

Tiszaréti magyar legendárium, vérvád-jelenetekkel tarkítva

Márton László regénye látszatra az 1882-es tiszaeszlári vérvádról és az akkori Magyarországról szól, eközben azonban a historikus forrástisztelet mellett a darutollas magyar história groteszk mese-válogatásaként hangzik fel….

Kiss Tibor

Elfeledett tanúságtétel
Nyíri János: Madárország

A Madárország zseniális és elfeledett regény. Története tipikusan magyar. A Madárországot először angolul adják ki (1989), a kritikai sikert a dicshimnuszok jelezték: a könyv a “kihagyhatatlan csoda”, a “nagy magyar regény”. Egy évvel később visszhangtalanul jelenik meg Magyarországon.

Róbert Péter

Horák Magda: “Lulu”
Bálint Lajos élete és munkássága

Szegény zsidó családban született, de már gyerekként a színház vonzotta. Ingyenjegyért kisebb szívességeket tesz a művészeknek, ott van a “klakk” tapsolói közt. Baráti köre felnőve a magyar kulturális elitjét alkotja, részt vesz a Thália Társaság alapításában.

Róbert Péter

4 +1 könyv Szabadkáról

Az ajánlott négy könyv mindegyike Szabadkáról szól, más szerzőkkel és más szemszögből. Kettő közülük a város újkori történetét meséli el, az egyik magyar, a másik délszláv oldalról – ami több helyütt bizony nem egyezik.

Róbert Péter

Címlapon Magyarország

A TranzPress Kft. nagy és szép feladatot vállalt a Címlapon Magyarország kötet kiadásával és gondozásával, hogy általános históriai és sajtótörténeti problémákkal kell szembenézni a szerzőknek. Elolvasva a könyvet örömmel állapíthatjuk meg, hogy sikerült!.

Róbert Péter

Forgószélben

Balázs Pál: Forgószélben

Kultúrtörténeti szempontból is hézagpótló munka. Egyrészt jó betekintést ad a korabeli budapesti zsidóság sokszínű világának kevéssé ismert fejezetébe, másfelől a magyar művelődéstörténet szerves része

Róbert Péter

Csodarabbik

Illyés Bence: Zempléni csodarabbik

A csodarabbi eredetileg egy zsidó vallási irányzat különleges tudással és vonzerővel rendelkező képviselőjének tettei alapján kiérdemelt közkeletű elnevezése volt a magyar közbeszédben..

Róbert Péter

Anikó Budán
Szalai Anna : “…lehet, hogy messze szakadunk egymástól…”

Szalai Anna irodalomtörténész több műben ápolta Hanna Szenes emlékét. Új könyvében Szenes Anikó családi hátterét és ennek hatását a gyermek, majd ifjú leány fejlődésére mutatja meg.

A.Gergely András

Mellett és ellen

Mózes Endre összeállítása igen impozáns munka. Lehet, épp annyira provokáló, mint amennyire évszázadokat összegző, eszmékkavalkádját és sodródásait szemünk elé pakoló buzgalma azt indokolhatóvá teheti.

Róbert Péter

Álarcosbál a Fehér Keresztben

A kanadai történésznő nem egyszerűen zsidó történelem-könyvet alkotott hanem azt vizsgálja, hogy az asszimiláció folyamata miért nem sikerült. Nemcsak Magyarországon, hanem Nagy-Britanniában sem, ugyanis együtt tárgyalja a két országot.

A.Gergely András

“Hisz’ a hegedű az ünnep lelke” /Heine/

A 20. század utolsó negyedében az Amerikából és Izraelből indult klezmer-revival mára már magával ragadta az egész világot. Ez a zene azonban nem az Újvilágban, de nem is az óhazában volt honos, hanem éppenséggel környékünkön, Kelet- és Közép-Európában