Róbert Péter
Pelle János: „Zsidókérdés” és magyar társadalom 1938-1956
Pelle János új könyve a ‘”Zsidókérdés” és magyar társadalom 1938-1956’ vállalja egyrészt az áttekintést, a hasonlóság megkeresését az álláspontokban, másfelől a néha kevésbé ismert történések, jelenségek leírását, különféle magyarázatainak összevetését, tudományos bírálatát.
Róbert Péter
Kései házmestersirató
Ádám István Pál 2016-ban külföldön angolul megjelent munkájának sikere után magyarul is megjelent a Házmesterek a vészkorszakban című alkotása, amelyben egy mindenki által ismert csoport magatartását elemzi abban a történelmi helyzetben, amikor nagyon sok – esetleg élet vagy halál is – függhetett tőlük.
Urbán Csilla
Embernek maradni maga a lázadás
Antelme és Duras – Franciaország náci megszállása alatt mindketten az ellenállás tagjai voltak, de miközben Antelme-et letartóztatták, Duras a Vichy-kormány egyik minisztériumában dolgozott, ami egyfajta cenzúrahivatalként is működött.
Róbert Péter
Moldova György: Az utolsó töltény
Moldova György számos regényében megjelennek családi vonatkozások, önéletrajzi elemek, de mindmáig adós maradt eseménydús életének leírásával. Hetvenedik születésnapjára megkezdte bepótolni „adósságát” „…életem eddigi 70 évébe a Sors legalább 700 évre elegendő Történelmet zsúfolt bele.”.
Róbert Péter
Újszállási Rácz Lajos: „Élt hatvan évet”
A kisújszállási hitközség valamikor fontos része volt a város társadalmának. A szabadságharc után kezdtek beköltözni és a kiegyezéskor már 40-en éltek itt. 18880-ban 275 zsidó lakos volt és ez a szám a XX. század elejére megduplázódott.
Róbert Péter
Az Arany szobor
Több szobor ékesíti a Nemzeti Múzeum szép kertjét. A legismertebb és legkiválóbb közülük Arany Jánost és műveinek fő alakjait állítja a látogatók elé.
Deutsch Gábor z’l
Kiss Endre: Déry Tibor és vidéke
Az utókor kevéssé vagy egyáltalán nem ismeri az 1956-os eseményeket, események történetét. A forradalom – ellenforradalom elméletét most ne bolygassuk. Gáli Józsefről, András Lászlóról például alig hallani. „Déry Tibor és vidéke” című Kiss Endre könyve erről a korról szól..
Erdélyi Ágnes
Az akarat csele?
Tudósítás a gonosz banalitásáról
Több, mint negyven éve, 1961. április 11-én kezdődött az Eichmann-per Jeruzsálemben. A tárgyalásokon a The New Yorker című hetilap tudósítójaként végig jelen volt Hannah Arendt, az akkor már neves filozófus.
Róbert Péter
A múlt nem múlt el
Frank N. Schubert „A múlt nem múlt el – szembenézés a 20. századdal a magyar-osztrák határvidéken” című könyve nehezen megállapítható műfajú munka. Trianon, a Holokauszt és a hidegháború annál nagyobb teret és hangsúlyt kap,.
Róbert Péter
Megírta a poklot…
Avigdor Hameiri a nagy héber irodalmár munkásságának értékes részét alkotják világháborús könyvei. Nagy őrület című műve az első világháború első zsidó részről való feldolgozása.
Vajda Zoltán
Egy magyar nacionalista liberális víziója
Már elöljáróban megállapítjuk, hogy Vermes Gábor könyve megfelel a fenti elvárásnak azáltal, hogy felszínre hozza a Tisza István nevéhez fűződő korszak alapvető meghatározó jellemvonásait, láttatva ezzel a mélyebb összefüggéseket is.
A.Gergely András z’cl
Keresve keresni, s rátalálva felfedni
A kötet szerzői az időhatárok terén a 18-19. századtól idézik meg a falusi-városi térben élő, gazdálkodó, kereskedő, földművelő vagy iparos népességet a történeti és egyúttal néprajzi fókuszú tanulmányokban.
Róbert Péter
Így kezdődött…
Jakab Attila történész új könyve a holokauszt eddig sokat vitatott de kevésbé kutatott fejezetével, a keresztény egyházak magatartásával foglalkozik. A magyarországi egyházi sajtó a zsidótörvények idején (1938-1942) című munka új tényeket is mond.
Róbert Péter
„Pol-in” egykor és most
Pályi András azon kevés magyar író közé tartozik akik értenek lengyelül és otthon vannak a lengyel kultúra és társadalom kérdéseiben. Legújabb könyve a Lengyelek és zsidók című munka is ide kalauzolja az olvasót.
Lányi Pál
Hol van a Löw-Könyvtár?
Löw Lipót (1811–1875) és Löw Immánuel (1854–1944) két tudós szegedi főrabbi nagyhírű gyűjteményének históriája több egy könyvtártörténetnél, hiszen sorsa nemcsak magán viseli a két főrabbi életének szakaszait, hanem a szegedi zsidó közösség sorsának is tükörképe.
vakmajom
a hét törpe neve
Lakner Artúr Lakner Jakab foltozósuszter és Krausz Róza fiaként született zsidó családban, 1893. április 7-én, Zólyomban. 1925 végén kezdte szervezni gyermekelőadásait…
Friedrich Melinda
Michael Rohrwasser: Freud olvasmányai. Arthur Conan Doyle-tól Arthur Schnitzlerig
Michael Rohrwasser – jelenleg a Bécsi Egyetem irodalomtörténész professzora – e kötetet Freud ún. „nyilvános” olvasmányainak szenteli, vagyis azon irodalmi alkotásoknak, amelyekről Freud valamilyen írásos formában nyilatkozott.
Kiss Endre
Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések
Rákosi Mátyás (1882-1971) rendkívüli életpályát írt le, a magyar olvasó előtt talán még ma sem kell különösen bizonygatni. E poszthumusz, 1997 és 2002 között megjelenő memoárok Visszaemlékezések címen több mint 2000 oldalon mutatják be e pályát elismerésre méltó nyíltsággal.
Róbert Péter
Masszázs és történelem
Himmler masszőre
Félix Kersten – akinek az életéről szól a könyv – igazi európai a XX. századból, több állampolgársággal és nyelvvel, változó lakhelyekkel. Szolgál a német császári és a finn hadseregben, szülőföldjén Észtországban a Vörös Hadsereg ellen harcol. ….
A.Gergely András
Nők, diplomák, korszakok
Papp Barbara és Simon Balázs kötete a Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint-korszak „háborúból békébe” világába vezet, de mint minden hasonló történeti célú sajtóbúvárkodás vagy tájékozódó érzékenységű tematikus gyűjtés, ez is a vállalás mélységétől és szándékától függő sikerrel kecsegtet.
Róbert Péter
Udvarhelyi András: Faludy – fogalomtár és szótár
Udvarhelyi András új könyve immár negyedszázad érdeklődés, munka, kutatás – de nyugodtan mondhatjuk, hogy szenvedély – eredménye. Már több könyvet írt kedvelt atyai barátjáról, foglalkozva szerteágazó munkásságával, eseménydús életével.
A.Gergely András
Tudósítás egy banalitás gonoszságáról
Kovács Szabolcs: A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17). Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában című kötetéből nem aktuálisan és harsányan lelepleződő történelmi titokra derül most fény, hanem egy több mint hetven éve megtörtént krimiről….
Róbert Péter
Fénylő fekete kő
Családtörténet, a fülöpszállási Gudmon-familia története, de messzebbre mutat, a keresztény-zsidó együttélés formáit taglalja. Megismerjük a francia eredetű, de kunságivá lett család (Székely Gábor anyai ősei) történetén keresztül az első világháború és a forradalmak történetét, az öt Gudmon-fiú életútját….
A.Gergely András
Bibliai egyetemesség, alávetettségi méltóság, morális doktrínák
Az Idegen kulcsfogalom a modern gondolkodástörténetben, s amit Önmaga tükrében idegenként Julia Kristeva könyvében az idegenségről vall, elméleti és történeti, filozófiai és társadalomtudományi fogalom komolyan is vétetve mondandóját.
Haraszti György
A hírhedett magyarországi Talmud-hamisítás története
A 19. század második felétől egymást érik a Tanach és a Talmud világát új fénybe állító nagy régészeti leletek és kézirat-felfedezések, közzétételek. Tanulságos részletesebben is felidézni a hírhedt Talmud-hamisítóként számontartott és elrettentő példaként emlegetett kalandor Friedländer életét és hamis „Jerusalmi”-jának történetét.
Vigilia47
Négy zsidó évkönyv a háború éveiből (1939-1944)
A négy évkönyv: „Ararát Évkönyv.
Zsidó magyar almanach az (1939/5699-5700) évre”; „Magyar Zsidók Naptára 1941-5701 „OMZSA Naptár” a harmadik és „Zsidó Évkönyv” a negyedik kiadvány címe.
Róbert Péter
Mártírok és embermentők
Boldog Salkaházi Sára Program utolsó kötetét jelentette meg a Szent István Társulat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozó történettudományi kutatócsoport a magyar zsidóság más hazai csoportokkal való együttélésével foglalkozik, kiemelve a katolikus egyház szerepét e folyamatokban.
A.Gergely András
Könyvrégiség, avagy tudástörténet a jelképek erdejében
A történeti Magyarország területén használt nyomdai és kiadói jegyek korábbi két katalógusát követi az 1901 és 1920 között Magyarország területén használt kiadói és nyomdászjelvények gyűjteményének közreadása.
Róbert Péter
Uhrman Iván: Könyvek az első pogromról
Megtaláljuk ebben az Attraktor kft. gondozásában megjelent könyvben Grüll Tibor tanulmányát a római-zsidó kapcsolatokról és Uhrman Iván elemzését a korabeli Alexandriáról. Ehhez kapcsolódik A pogrom prototípusa című ugyanennél a kiadónál most megjelent monográfia, amely kiteljesíti a témát.
Róbert Péter
Bartos Mihály: Múzsák csókja
Klauzál Gábor, a reformkor egyik vezető politikusa, az 1848-as első magyar kormány minisztere, aki gazdálkodó, közösség – és kultúrateremtő hazafi is volt sokak tehetségét megmozgatta, könyvek sora született róla és munkásságáról.
Róbert Péter
Uhrman Iván: Szavirok, magyarok, fejedelmek
Távoli időbe vezeti olvasóit, a magyar honfoglalás, sőt a megelőző századok korába, s ez nem véletlen. Még a történelemmel aránylag keveset foglalkozók is észrevehetik, hogy mostanában mintha ismét sok szó esnék a magyarság eredetéről, keleti gyökereiről..
A.Gergely András
Tiszaréti magyar legendárium, vérvád-jelenetekkel tarkítva
Márton László regénye látszatra az 1882-es tiszaeszlári vérvádról és az akkori Magyarországról szól, eközben azonban a historikus forrástisztelet mellett a darutollas magyar história groteszk mese-válogatásaként hangzik fel….
Kiss Tibor
Elfeledett tanúságtétel
Nyíri János: Madárország
A Madárország zseniális és elfeledett regény. Története tipikusan magyar. A Madárországot először angolul adják ki (1989), a kritikai sikert a dicshimnuszok jelezték: a könyv a „kihagyhatatlan csoda”, a „nagy magyar regény”.
Róbert Péter
Gyurkovics Tamás: Migrén
Főhőse Spielmann munkácsi zsidó, ami azt jelenti hogy a XX. század történelmi viharai egyik államból a másikba sodorják – esetleg anélkül, hogy helyet változtatna. Anyanyelvén a magyaron kívül már gyerekkorában beszélte a jiddist és értette az oroszt..
Róbert Péter
Horák Magda: „Lulu”
Bálint Lajos élete és munkássága
Szegény zsidó családban született, de már gyerekként a színház vonzotta. Ingyenjegyért kisebb szívességeket tesz a művészeknek, ott van a „klakk” tapsolói közt. Baráti köre felnőve a magyar kulturális elitjét alkotja, részt vesz a Thália Társaság alapításában.
Róbert Péter
4 +1 könyv Szabadkáról
Az ajánlott négy könyv mindegyike Szabadkáról szól, más szerzőkkel és más szemszögből. Kettő közülük a város újkori történetét meséli el, az egyik magyar, a másik délszláv oldalról – ami több helyütt bizony nem egyezik.
Róbert Péter
Címlapon Magyarország
A TranzPress Kft. nagy és szép feladatot vállalt a Címlapon Magyarország kötet kiadásával és gondozásával, hogy általános históriai és sajtótörténeti problémákkal kell szembenézni a szerzőknek. Elolvasva a könyvet örömmel állapíthatjuk meg, hogy sikerült!.
Honti János
Császárné volt – Kósa János regénye
Kósa János regényéről mindjárt kezdetnek meg kell mondanunk, hogy a rossz példák nyomasztó túlereje ellenére sikerült valami új színt hoznia a régi témakörbe.
Róbert Péter
Forgószélben
Balázs Pál: Forgószélben
Kultúrtörténeti szempontból is hézagpótló munka. Egyrészt jó betekintést ad a korabeli budapesti zsidóság sokszínű világának kevéssé ismert fejezetébe, másfelől a magyar művelődéstörténet szerves része
Róbert Péter
Csodarabbik
Illyés Bence: Zempléni csodarabbik
A csodarabbi eredetileg egy zsidó vallási irányzat különleges tudással és vonzerővel rendelkező képviselőjének tettei alapján kiérdemelt közkeletű elnevezése volt a magyar közbeszédben..
Róbert Péter
Anikó Budán
Szalai Anna : „…lehet, hogy messze szakadunk egymástól…”
Szalai Anna irodalomtörténész több műben ápolta Hanna Szenes emlékét. Új könyvében Szenes Anikó családi hátterét és ennek hatását a gyermek, majd ifjú leány fejlődésére mutatja meg.
Róbert Péter
Női sorsok
Jehudit Rotem: Oly nagyon szerettem
A könyv főhőse Magyarországon született és nőtt fel. a könyvben jelzett kérdések évtizedek múltán sem oldódtak meg, filmek és írások születnek a zsidó nők helyzetéről a vallásos családokban.
A.Gergely András
Mellett és ellen
Mózes Endre összeállítása igen impozáns munka. Lehet, épp annyira provokáló, mint amennyire évszázadokat összegző, eszmékkavalkádját és sodródásait szemünk elé pakoló buzgalma azt indokolhatóvá teheti.
Róbert Péter
Álarcosbál a Fehér Keresztben
A kanadai történésznő nem egyszerűen zsidó történelem-könyvet alkotott hanem azt vizsgálja, hogy az asszimiláció folyamata miért nem sikerült. Nemcsak Magyarországon, hanem Nagy-Britanniában sem, ugyanis együtt tárgyalja a két országot.
A.Gergely András
„Hisz’ a hegedű az ünnep lelke” /Heine/
A 20. század utolsó negyedében az Amerikából és Izraelből indult klezmer-revival mára már magával ragadta az egész világot. Ez a zene azonban nem az Újvilágban, de nem is az óhazában volt honos, hanem éppenséggel környékünkön, Kelet- és Közép-Európában
Róbert Péter
Az oktatás hatása egy közösség sorsára
Élvezetes és tanulságos a Napvilág Kiadó gondozásában 2021-ben megjelent könyv. Az olasz professzornő és az izraeli egyetemi dékán 12 éves munkája ötvözte a közgazdasági és történelmi kutatás módszereit, hatalmas mennyiségű irodalmat feldolgozva, kutatóintézetek támogatásával.
Szerkesztőség: Dr. Kiss Endre,
Dr. Haraszti György, z'l Kocsis Péter
ÍRJON NEKÜK!
ADATVÉDELMI NYILATKOZAT